Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-06-01 / 11. szám
1973. X. évf. 11. sz Hazai Tudósítások 8. Uj arcú magyar tájak ÜZEMORIÁSOK A MÁTRA TÖVÉBEN Alig egy évtizede még Magyarország határain belül is legfeljebb a szőlőillatu, zamatos könnyű borok kedvelői ismerték a Gyöngyös közelében fekvő Visonta község nevét és ma már ismerős ez a név fél Európában, hiszen országos összefogás és nemzetközi együttműködés eredményeképpen itt épült fel Magyarország két igen jelentős üzeme: a Thorezről elnevezett külfejtéses szénbánya és a ráépült hőerőmű, amely nevét a világ első űrhajósától, Gagarintól kapta. A két üzemóriás impozáns látványt nyújt a Mátra tövében, a 3-as számú főútvonalról Miskolc felé haladva, valamivel Gyöngyös után. A laikus látogató első csodálkozása az erőműhöz közeledve: amit lát az lenyűgözően hatalmas. A második csodálkozás: amit lát az lenyűgözően szép. Talán szokatlan ez a megállapítás, de igy igaz. A kazánok, generátorok, turbinák, transzformátorok rendszere, a hatalmas gépek, összefonódó hengerek, különböző mérőszerkezetek a rend és harmónia érzetét keltik. Gyönyörködni lehet a központi vezérlő terem vonalaiban, négyzeteiben, köreiben, villogó kapcsolóiban, a számítógépek komor feketeségében, a hűtőtornyok ivében, az üveggel borított vasvázakban és a közeli bánya csodálatos színeiben. Fölül a sárga meddő, alatta a barnásszürke többmillió éves lignit. A szenet hatalmas, kék 270 méter hosszú, száztonnás "őslények" marótárcsás és meritéklétrás kotrógépek jövesztik. Az egész területet behálózzák a nagysebességű szállítószalagok kilométerei. Ebben a bányában süt a nap, nincs mélység és sötétség. Kék ég van az emberek feje fölött, nincsenek kasok, támasztógerendák, fúrógépek és csákányok, nincsenek csillék, csak hatalmas teljesítményű gépek, - a legnagyobb gépi berendezés 35 méter magas és 320 méter hosszú - a szén emberi kéz érintése nélkül kerül a meddő alól az erőműbe. Háromezer ember termel itt annyi szenet, amihez mélyművelésű bányában húszezer ember munkájára lenne szükség. A bányát és az erőmüvet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának jelenlétében május végén adták át ünnepélyesen rendeltetésének. Ahhoz, hogy az uj létesítmények gazdasági jelentőségét kellőképpen érzékeljük, tudni kell, hogy Magyarország energiahordozókban szegény, és az ország felkutatott szénvagyonának több mint a fele (55 százalék) lignit. Az alacsony fütőértókü lignitet csak erőmüvekben lehet gazdaságosan felhasználni. A gazdaságosság egyik feltétele, hogy a gyenge minőségű szenet szállítási költség ne terhelje és a felhasználás egyhelyen legyen. A Thorez-bánya Magyarország első igazi nagy, külszíni bányája, és ez adja az ország széntermelésének 25-30 százalékát. A bánya geológiai adottságai nem a legkedvezőbbek. Visontán 6 köbméter földet kell megmozgatni és 2500 liter vizet szivattyúzni 1 tonna lignit kitermeléséhez. (A viz nagy részét az erőmű használja fel). E viszonylag kedvezőtlen adatok ellenére is megéri ilyen módon kiaknázni ezt a területet, hiszen az üzem gazdaságosságát a rátelepült erőmű gazdaságosságával együtt kell mérni. Az igy jelentkező mutatók szerint pedig itt kibwattóránként 36 fillér a fajlagos villamosenergia-költség az átlagos magyarországi 38 fillérrel szemben. A bánya körzetében található szénvagyon körülbelül 30 esztendeig elegendő az erőmű számára. A szakembereket, a természetvédőket, a földet szerető és féltő embereket, a környékbelieket a munka megkezdésekor joggal izgatta a kérdés, mi lesz azután a fölturt föld sorsa? Az eddig lefolytatott kísérletek e kérdésre megnyugtató választ adtak. A bánya saját gazdaságában eredményes rekultivációs kísérleteket folytat. A jövő képe tehát már kibontakozott. A hátrahagyott bánya helyén az alaposan megforgatott, lignitporos földön virágzó mezőgazdasági kultúra bontakozik ki. Az eddigi megállapítások szerint a volt meddőhányókon jobb a növé’
