Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-06-01 / 11. szám

1973. X. évf. 11. sz, Hazai Tudósítások 2 Petőfi nyomában PETŐFI DAJKÁJÁNAK DALA hires refrénjét: Mindnyájan ismerjük a Szülőföldemen cimü Petőfi-vers kezdő sorait és Itt születtem én ezen a tájon Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: "Cserebogár, sárga cserebogár!" Kiskunfélegyházán töltött gyermekkorára emlékezik a költő az egész vers­ben s az utolsó szakaszban is: Hazamegyek, ölébe vesz dajkám, Az altató nóta hangzik ajkán, Hallgatom s félálomban vagyok már ... "Cserebogár, sárga cserebogár" ... Petőfinek ezek az 1848-ban irt sorai az 1820-as évtized második felének Félegyházáját idézik. Kisfaludy Károly Aurora cimü "hazai almanach"-jának 1830. évi köteté­ben szerepel Petőfi dajkájának dala; a Népdalok cimü részben közölte Pintér András (6.szám alatt, a kiadvány 130-131. lapján). E tizenhat soros "népdal" Aurora-beli szövege - mai helyesírással - igy szól: Cserebogár, sárga cserebogár, Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár, Azt sem kérdem, sokáig élek-e, Csak azt mondd meg, rózsámé leszek-e. Nem kérdem én tetőled, kis madár, Derül-e még életemre több nyár, Úgyis egy nyár emészti kedvemet, Mióta rózsám birja szivemet. Te a himes virágokat járod, Minden bokron nyomban követ párod, De én bokrot, ligetet felverek, Nincsen rózsám, üres minden berek. Te a virágok szinmézét szívod, Tekintvén párodat hozzád hivod, De nékem nincs boldog pillanatom, Mert szeretőm ritkán csókolhatom. Hogy milyen mélyen hatott Petőfire félegyházi dajkájának ez a dala, az saját költeményének alábbi soraiból is kiderül:

Next

/
Thumbnails
Contents