Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-05-15 / 10. szám
1973. X. évf. 10. sz. Hazai Tudósítások 11. 700 ÉVES "ÚJSZÜLÖTT": NYÍRBÁTOR Nyírbátor, a Báthoriak ősi fészke, a "szabad királyi város" visszakapta 1886-ban elvesztett városi rangját. Nyírbátor (korábban Bathor, Batur, Nogbatur) a honfoglalást követő időkben a nyírvizekből kiemelkedő dombokra települt téli szállásokból fejlődött faluvá. Bátort 1279-ben a Gud-Kelet-nemzetség Bereck nevű tagja, szolgálatai jutalmául kapta Kun László királytól. Bereck unokái már a helységről Báthoriaknak nevezik magukat, s ettől kezdve 340 éven át az ország egyik leggazdagabb és leghatalmasabb családjának a sorsa elválaszthatatlan a településtől. A kiterjedt családból hadvezérek, müvészpártolók, az igazság hirdetői kerültek ki; igy a Mátyás király idejében országbíró és erdélyi vajda Báthori István, a nagy törökverő, az Európa-hirü két nyírbátori műemlék templom építője; valamint a nagymüveltségü Somlyói Báthory István, Erdély fejedelme, majd a lengyel nép egyik legnagyobb királya. A város történelmének jeles ismerője, Dr.Szalontai Barnabás, az ország egyetlen Állami-dijas muzeumigazgatója a teremtők megszállottságával, erejével, hitével hozta létre a páratlan intézményt: a Báthori István Múzeumot. Itt őrzik a Báthori emlékeket, a felbecsülhetetlen értékű 40 ezer tárgyat: a sárkányrendes vörösmárvány cimerkövet, az Európában egyedülálló középkori reneszánsz padsort, Heltai Gáspár Krónikáját, remekmívű fegyvereket, Nyírbátor földjéből kiásott történelmi leleteket. A múzeumot - az egykori minorita barokk kolostorban - megalapitása, 1955 óta, több mint egymillióan keresték fel. A járási székhelyet 12 ezren lakják s a város közvetlen vonzási körzetében 55 ezren élnek. Valamikor csak földműveléssel foglalkoztak itt az emberek; almát termesztettek a nehezen megköthető nyirségi homokon. A város ipari létesítményei az utóbbi 5-6 évben lendültek fejlődésnek. Bár itt van a megye legöregebb gyártelepe, a 118 éves "Bőni", legtöbb üzeme a közelmúltban létesült. Itt készül egy keresett mosópor, a "Biopon"; naponta 14-15 vagon napraforgóból készít étolajat a Növényolajgyár, s ugyanez a gyár 100 vagon gyertyát (diszgyertyát) szállít évente a kereskedelemnek. Itt készül a világhírű csepeli motorkerékpár néhány alkatrésze s az "Auróra Cipőgyár" a városavató ünnepségekkel egyidőben nyitotta meg helyi cipőboltját. 1949-1973-ig a mezőgazdaságban dolgozók számaránya 30 százalékkal csökkent az iparban elhelyezkedők javára. Magyarország keleti felében történelmünknek igen kevés emléke maradt fenn. Ezért olyan becses az a néhány műemlék, amely mindmáig épen maradt és sorsának alakulása belejátszik környezetének életébe. Nyírbátor, e kivételes városok egyike. Az épen maradt Báihori műemlékek a magyar művészet gótikus, reneszánsz és barokk korszakában is előkelő helyet biztosítanak a városnak. Az ősi család temetkező helyén, a csodálatos barokk templomban rendezik meg immár egy évtizede a Nyírbátori Zenei Napokat; a lenyűgöző boltozat alatt hangzik fel augusztusban ismét Vivaldi, Haydn, Mozart, Kodály és Bartók muzsikája. A művészetek találkozása felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg az érkezőt. Nyírbátornak az elkövetkező hét év többet igér, mint amit az első Báthoriak óta eltelt hétszáz összesen adott ...
