Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-01-01 / 1. szám

1972.IX.évf.24.sz. - X.évf.l.sz.Hazai Tudósítások

14.

KODÁLY-KONFERENCIA

A nagy magyar zeneszerző, zenetudós és -pedagógus születésének 90. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és Népzenekutató Csoportja december 14. és 16. között nemzetközi zenetudományi konferenciát rendezett az MTA nagytermében Kodály, a zeneszerző a XX. század zenéjében címmel. A konferencia megnyitójaként Kodály Zoltán-emlékiilést tartott a Magyar Tudományos Akadémia, melyen Erdey-Gruz Tibor, az MTA elnöke mondott megnyitót, majd az ünnepi felszólalások után került sor Szabolcsi Bence akadémikus Kodály Zoltán, a dallamköltő cimü előadására,

Kodály alkotói műhelytitkaiból volt a cime Lendvai Ernő előadásának, mig Bárdos Lajos Egy sajátságos hangszer és módusai Kodály Zoltán müveiben, Breuer János A nemzetközi Kodály-kép változása az 1920-as években, Bónis Ferenc Kodály neobarokk alkotásai, Ujfalussy József Kodály és Debussy, Vargyas Lajos A népzenekutatás eredményei Kodály alkotásaiban, Eősze László Kodály formamüvészetének néhány sajátossága, Kecskeméti István A természetábrázolás Kodály zenéjében, László Zsigmond Gondolatok Kodály dallamformálásáról címmel tartott előadást.

A külföldi zeneesztéták közül Ivan Martinov (Szovjetunió) Kodály zenéje a Szovjetunióban, Percy M. Young (Anglia) Kodály és az angol kórusmuzsika, Rudolf Klein (Ausztria) Kodály és az Universal Edition, Witold Rudzinsky (Lengyelország) Néhány ritmuselméleti megfigyelés, Diego Carpitella (Olaszország) Szerkezet és hagyomány Kodály alkotásaiban és Doru Popovici (Románia) Kodály gyermekkórusainak polifóniája címmel mondta el előadását. Részt vett a konferencián, a közel félszáz külföldi vendég között, Ladislav Mokry, a Nemzetközi Zenei Tanács főtitkára, továbbá Eugen Suchon (Csehszlovákia, Kurt v.Fischer (Svájc), Walter Wiora (NSZK) és Mario Bonaventura (USA) is. A konferencián referátumok és előadások után kerekasztal-megbeszéléseket rendeztek.

A Fővárosi Tanács kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el Kodály Zoltán lakóházán, a nevét viselő Köröndön.

A Kodály-ünnepségek idején - a Nemzetközi Koncertiroda meghívására - a magyar zenei élet tanulmányozására, hangversenyek és operaelőadások meghallgatására Budapestre látogatott számos nagy külföldi sajtóorgánum kulturális kulturális rovatának vezetője és zenei munkatársa is.

Francia nagydijat kapott a Harmonia Coelestis

Esterházy Pál kantátasorozata, a Harmonia Coelestis, szép sikert hozott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnak. Liszt: Krisztus cimü oratóriuma után ez a hanglemez is elnyerte a Francia Akadémia nagydiját. Esterházy müve, amely 1711-ben jelent meg Bécsben, magában aH a regi magyar zene történetében. A 18. századi Európa hangszerkészletének teljes felhasználásával a nyugati egyházzenén kívül a magyar templomi népének stílusát is magában ?!alIa', A dljnyertCS lemez Elvételei a pannonhalmi Boldogasszony kápolnában készültek. Közreműködtek: a Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa, a Győri Leánykar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint neves szólisták. Vezényelt: Sándor Frigyes.