Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-04-01 / 7. szám

1973. X. évf. 7. sz

Hazai Tudósítások

5.

HUSZONÖT KÖZSÉGNEK NYOMA VESZETT

IMII MIM MIM IMII IMII IMII IMII MIM IMII

Huszonöt esztendő alatt huszonöt község "tűnt el" Magyarorszíg térképéről.

Egy 1945-ben kelt statisztikai felmérés még 3223 községről tud, a legutóbb közzétett KSH- jelentés szerint viszont a magyar falvak száma csupán 3198. A magyarázat egyszerű: jó néhány községet összevontak, másokat szomszédos település olvasztott magába. Akadt, amelyik nevet változtatott s többet várossá nyilvánítottak. A két statisztikai vizsgálódás "végösszege" közötti különbség egyébként csalóka: az igazgatási módosítások ez idő alatt nem 25,

hanem több mint 600 községet érintettek. A legtöbb névváltozást - szám szerint hatvannégyet - Bács-Kiskun megyében jegyezték fel, Pest megyében 59-et, Csongrádban és Somogybán 48-at, illetve 47-et tartanak nyilván. ^Listazáró" Komárom és Nógrád megye 11-11 névcserével.)

A Borsod-Abauj-Zemplén megyei Borsodbóta például csak 1954 óta szerepel a címtárban, az addig Bétaként ismert község ekkor illesztette neve elé a megyerész jelzőjét. Mint ahogy Borsodszentgyörgy sem büszkélkedett mindig hangulatos nevével: korábban Disznósd állt a faluhatárt jelző táblán. Izsófalva lakói 1950-ben tartottak névadót s viselik azóta is uj nevüket a régebbi Disznóshorvát helyett. Többször élt a névcsere lehetőségével a mai Serényfalva. Az egykori Máié nevet először Serényimáira, majd Serényifalvára változtatták, s azt 1954-ben igazították mostani formájára.

I

Az egykori Csórva ma Rúzsa, Oszentiván 1955 óta Tiszasziget, s Kincsesbányára címezze levelét az, aki Guttamásira szeretne hirt küldeni.

Az egyszerű névcserék mellett egy sor csereberéről is tudunk. A Borsod- Abauj-Zemplén megyei Sajólád és Sajópetri például 1950-ben Ládpetri néven egyesült. A közös élet 1957-ig tartott, ekkor - eredeti nevüket visszakérve - különváltak. A Csongrád megyei Apátfalva és Magyarcsanád házassága -Csanád néven - 1951-től 1953-ig tartott, s csak 13 esztendeig létezett Szolnok megyében Szandaszőllős nevű község. (A Szolnok, illetve Törökszentmiklós területéből 1950-ben kivált falut Szolnok 1963-ban újra magába olvasztotta.)

A közigazgatási krónika az említetteknél még kacifántosabb eseteket is följegyzett. A Győr-Sopron megyei Bágyog és Rágaszovát például Bágyogszovát néven egyesült, majd a két községet 1947-ben szétválasztották. Négy év sem telt el, s a falvakat újból összevonták. Ide kívánkozik egy Fejér megyei példa is: az 1951-ben Mezőhidvég néven egyesitett Mezőkomáromot és Szabadhidvéget 1955-ben ismét két igazgatási egységre tagolták. Az eset érdekessége, hogy Szabadhidvég már eleve hármas társulás volt: Faluhidvég, Szabadhegy és Városhidvég egyesüléséből keletkezett.