Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-04-01 / 7. szám

1973. X. évf. ?.sz

Hazai Tudósítások

2.

HOLLANDIA ÉS FRANCIAORSZÁG KÖZÖTT

Magyarország a kulturális helyzetét tekintve a dinamikusan fejlődő államok sorában helyezkedik el. Szakemberek a kulturális viszonyok átlagos jellemzésére az úgynevezett művelődési indexet használják, ami lényegében az egyes művelődési lehetőségekkel való ellátottságot és azok igénybevételét fejezi ki. A művelődési indexet alapul véve, Magyarország ma Hollandia és Franciaország között foglal helyet - ez derül ki abból az UNESCO felmérésből, amely tizenegy európai országnak az elmúlt évtizedben elért kulturális eredményeit vizsgálta.

Az adatokból kiderül, hogy a szocialista államok - köztük Magyarország is - az emberek kulturális érdeklődése és annak kielégítése tekintetében előnyösebb helyet foglalnak el, mint a náluk gazdaságilag fejlettebb tőkés államok. (A megvizsgált tizenegy európai ország közül az egy főre jutó bruttó nemzeti termék alapján például Hollandia az első helyen áll, ugyanakkor a kulturális ellátottságban csak a hetedik. Ezzel szemben Magyarország gazdasági fejlettségével a nyolcadik, kulturális viszonyaival viszont a hatodik helyet foglalja el.)

A vizsgált időszakban a jelzett tizenegy európai államban 66 millió televíziókészüléket tartottak számon (a világban 251 milliót). Tiz év alatt a tévékészülékek száma hatszorosára nőtt. Magyarországon - tekintve, hogy a hatvanas évek elején még a műsorszórás kialakulása volt a jellemző - a tizenhatszorosára. Hollandiában ez idő alatt háromszorosára, Olaszországban négyszeresére emelkedett a tévékészülékek száma. A száz lakosra jutó televíziókészülékek száma alapján egyébként Magyarország a hatodik helyet foglalja el: napjainkban száz lakosra itt tizenhat-tizenhét tévé jut. (Olaszországban ugyancsak tizenhét, Finnországban huszonegy, Jugoszláviában nyolc, Csehszlovákiában huszonegy.)

A száz lakosra jutó rádíóelőfizetők száma alapján Magyarország a hetedik helyen í^l Európában - Hollandia és Olaszország között. A naponta megjelenő újságok alapján a hatodik helyet foglalja el.

Az egy lakosra jutó televiziónézés heti átlagos időtartama Magyarországon napjainkban közel annyi, mint Finnországban vagy Franciaországban, jóllehet a heti összmüsoridő jóval kevesebb, mint például Franciaországban. A hollandok hetenként átlagosan huszonegy órában hallgatnak rádiót, a franciák nyolc órát, a finnek tizenhetet, a magyarok ugyancsak tizenhetet.

A világban évente mintegy félmillió uj könyv jelenik meg. A vizsgálat tizenegy európai országban 160-180 ezer. Figyelembe véve a megjelent könyvek példányszámát is, egy lakosra évente négy uj könyv jut Európában. Magyarország a lakosság olvasási igénye (a könyvvásárlás és a közkönyvtári kölcsönzés együttes adatai) alapján az első helyek egyikét foglalja el Európában. Egy beiratkozott könyvtári olvasó Magyarországon 25 könyvet olvas ki évente. (Csehszlovákiában kb. 28, Franciaországban 30, Lengyelországban 20, Jugoszláviában 10 kötetet kölcsönöznek egy-egy esztendő alatt.)

A színházba járó lakosság száma Magyarországon viszonylag magas színvonalon állandósult. A színházak látogatottsága tekintetében Magyarország a negyedik helyen áll Európában; a moziba járás alapján pedig a hatodik helyen.Az egy lakosra jutó kiállítás-látogatás alapján Magyarország a harmadik helyet foglalja el az európai "ranglistán".