Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1972. IX. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 10. MIT JELENT A BIBLIA AZ ÉLETEMBEN? A Vigilia körkérdése A Biblia a világ legolvasottabb és legnagyobb példányszámban megjelenő könyve. Napjainkban teljes szövege mintegy 600 nyelven olvasható, a részleges fordítások csaknem 1100 nyelven hozzáférhetők. A hivő ember számára "Isten szava"; a nem hívőnek értékes művelődéstörténeti dokumentum. E közös kincs iránt érzett megbecsülés indította a Vigíliát arra, hogy feltegye a kérdést - világnézetre való tekintet nélkül - a magyar szellemi élet és most először a külföldi magyarság jeles képviselőinek: mit jelent a Biblia az életemben? Cs. Szabó László iró (London)- Kálvinista iskolában neveltek, azaz a Biblián; betéve tudtuk rövidebbhosszabb részeit, de Ízes öblösségének eleinte nagyobb hatása volt a nyelvemre, mint a hitemre ... Makacs hive vagyok annak, hogy a Bibliát félszázadonként ujraforditsák, máskülönben nyelvemlékké nemesedik, azaz kövesedik. A Biblia az űrrakéták napjaiban nemcsak a prédikátoroké, a török hódoltság alatt kegyetlenül őszinte könyv nem hallgat el semmiféle emberi gyöngédséget és hitványságot, minél jobban ismerem, annál inkább rájövök, hogy elbukottakról szól. Elbukottak azok is, akiket felmagaszta Mégis vigasztaló a hatása. Ezért bízom benne. Gecse Gusztáv, az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa- A Biblia egyes fejezétei - képletes nyelven bár, és egy kevéssé fejlett emberiség tudatához alkalmazkodva, de mégis az emberi nem és a választott nép eredőiének történelmi leírásait közük. Protestáns Biblia-magyarázók és újabban a katolikusok közül is sokan már nem történelmet, hanem un. vallási igazságokat keresnek a bibliai őstörténetekben. A modern tudományos bibliakritika a bibliai őstörténetet az ókori Kelet-teremtés-elbeszélésekhez hasonló mítosznak tartja. Hahn István, egyetemi tanár, vallástörténész- Miben látom a Bibüa művelődéstörténeti jelentőségét? Ezt a kérdést primer és szekunder módon lehetne megközelíteni. A primer megközelítési módban azt látom, hogy az Ótestamentumot önmagában értékelésétől, további sorsától, hatásától függetlenül, mint irodalmi alkotást veszem szem ügyre. Akkor pedig az Ótestamentum, mint az ókori Kelet egyik kulturális szempontból is jelentős népének kollektiv emlékezete és kollektiv tudása, egy sorba állítható a korabeli emberiség olyan nagy reprezentatív alkotásaival, mint a Gilgames-eposzt, az Iliász, az Odüsszea, a Ramajana. A szemléletnek szekunder módjától sem lehet eltekinteni. Az Otestamentumot az IÜász és Odüsszeához hasonlóan nemcsak olvasták, hapem évszázadokon keresztül a műveltség egyik elemi hatású alakítójává lett. Mi akarva-akaratlanul az Otestamentum szimbólum-rendszerével, motívumainak gazdagságával élünk és nagyon sokszor nemtudva is ezekben a kategóriákban gondolkodunk. Honti Hanna, színművésznő- A Bibliát nem csupán klasszikus olvasmánynak tekintettem és tekintem, hanem válságos óráimban lelki tápláléknak is. Sok olyan kérdésemre adott feleletet, amire a természettudománytól megnyugtató választ nem kaptam. .Tancsó Miklós, filmrendező- Ateista vagyok, de ha egy évig egy kopár szigetre zárva egyedül kellene élnem, a létfenntartási eszközökön kivül a Bibüát vinném magammal olvasmányul. Mert a Biblia az a nagy eklektikus elv-gyüjtemény, amely a magatartások minden lehetséges változatát tartalmazza.
