Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-02-01 / 3. szám
1972. IX. évf. 3. sz. Hazai Tudósítások 10. Uj arcú magyar tájak FOBffYOm Ilyen tájképet nem igen látni többet Európában! - Írja Balaton cimü könyvében Cholnoky Jenő, a jeles földrajztudós. A tulparti tapolcai medence vulkáncsoportjának képe kétségtelenül a Fonyód!-hegyről a legelragadóbb. Teljesivü balatoni körképet élvezhetünk a laposra szelt tetőről, de sajátos szépségű a délről feltáruló látvány, a termővé tett Nagyberek zöld lapálya is, erdősávjaival, szétszórt facsoportjaival, a majorok lakóházainak piros foltjaival. Nem akármilyen természeti emlék maga a Fonyódi-hegy sem. A kétcsucsu hegyet két vulkáni kitörés hozta létre; déli lejtője lank ás an nyúlik el a berek felé, északi oldala meredeken szakad le a tóra. Bazaltja egyidőben tört fel a Badacsonnyal, csali kisebb erejű volt az erupció, s a kibuggyant lávarétegek azóta nagyobbrészt le is tisztultak már. A balatonmenti lápvílágból kimagasló fonyódi hegy - melynek 233 m magas nyugati csúcsa a Várhegy, a 206 méteres keleti tetője pedig a Sipos-hegy nevet viseli - egyike a déli tópart legelső emberi települőhelyének. A Várhegyről feltáruló kilátás vonzotta Fonyódra a jelenkorban is a letelepülni szándékozó üdülőket. Az első nyaralóházakat 1894-ben építették meg a Várhegy északi oldalában 60 méterrel a Balaton víztükre fölé, a szakadékos part peremére. így jött létre a századforduló idején Bélatelep, a déli tópart legegységesebb arculatú, igényes ízléssel létrehozott fürdőnegyede. Az 1896-ban megépült kaposvári vicinális vasút nagyobb tempóban kezdte fejleszteni Fonyódot, mert ide vonzotta Somogy székvárosának közönségét. Az uj nyaralótömegek azonban már közelebb akartak kerülni a tóhoz, a vizhez, a strandhoz, ezért a hegyoldali Béla-telep nem nőtt tovább, viszont a Várhegy alatti homokturzáson kialakult Alsó-Bélatelep igen. Századunk elején lett családias jellegű fürdőhelyi központ a Siposhegy keleti lejtőjén Sándortelep, nyaralóházai, kisebb-nagyobb villái, présházak szőlők közé épültek. A Boglár felé nyúló homokturzáson az 1930-as években parcellázták ki Fonyódliget telkeit, sivár legelőterületen, amely azonban napjainkra szép fiatal ligetté nőtt, szinte elrejtőznek benne a többségükben kicsiny, de korszerű ízléssel épült hétvégi házalt. A mai Fonyód igy öt településből tevődik össze, az egyes részeket erdős, szőlős, kertes területek választják el egymástól. Az utóbbi két évtizedben Fonyód a somogyi Balatonpart nyugati felének ugyanolyan központi szerepű településévé vált, mint Siófok a keleti résznek, de táji környezete sokkal változatosabb, természeti adottságai lényegesen sokoldalúbbal«. A túloldali Badacsonnyal szemben szép formájú kétcsucsu hegy oldalába és lábához települt; kis tájegységben együtt van sikság, hegy, viz, erdő, szőlő és gyümölcsös-liget. Fonyód forgalma ma már megközelíti Siófokét, a Dunántúl déli-délkeleti feléből és a Duna-Tisza köze alsó részéből ide irányul az üdülőáramlás, hétvégeken csak hajón 15 ezer ember keresi fel, hiszen itt van a badacsonyi idegenforgalom átkelőhelye. A könnyű fehér motorosok 25 perc alatt szelik át a tavat, hozzák-viszik a turistákat, Fonyód szerepe a jövőben még tovább nő. Eddigi idegenforgalmi vonzóerőihez az utóbbi években rendkívüli üdülőértékként hozzá kapcsolódott a termálvíz. A fonyódi tóparttól 10 kilométernyire négy hévizes kút ontja a 80 fokos forrővizet, kézenfekvő lehetőséget kínálva olyan balatoni strand kialakítására, amelyek úttörő jellegű szerepet játszhatnak az üdülőszezonnak az időjárástól való függetlenitésében: egyaránt lehetővé téve mind a koratavaszi, és későőszi, mind pedig a főszezonbeli időromlások esetén való szabadfürdőzést a tó partszegélyén. Most folyik egy melegvizü strand és egy gyógyfürdő tervezése. A tópartra telepitett termálstrand révén Fonyód hasonlatossá válik azokhoz a világítod őkhöz, amelyek előmelegített tengervízzel feltöltött medencesorokkal biztosítják a szabadtéri fürdőzés lehetőségét rossz időjárás esetén is. A fonyódi partszegélyen felsorakozó hévizes medencékből kialakuló, nagy tömegek befogadására alkalmas termálstrand vonzó hatása egészen Siófokig elér majd s mintegy 30 kilométeres körzetben pedig lehetővé teszi az üdülők egész évi kihasználását; a felépülő gyógyfürdő és gyógyszálló pedig újabb mekkája lehet a mozgásszervi és reumatikus betegeknek.