Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-01-15 / 2. szám
1972. IX. évi. 2. sz. Hazai Tudósítások 13. Mesélő múlt A HUSZÁROK A Rákóczi szabadságharc elbukott, s a Fejedelem kibujdosott az országból, de a kuruc könnyülovasok - a legendás huszárok - hire bejárta egész Európát. Jellemzésül idemásoljuk azt a jelentést, melyet az osztrák titkostigynökök küldtek a Rákóczi-szabadságharc elbukása után - Párizsból: "Kémeink állandóan a magyar tisztek és közlegények nyomában vannak. Tegnap Ladislaus Bertscheni (Bercsényi) újabb botrányt csapott, szidta Ausztriát, és véres párbajt is vívott. A magyarokat mindenhová hívják - különösen azóta, hogy részt vettek a franciák újabb csatáiban - és megbolonditják a nőket is. A fiatal magyarok neve általában "Monsieur Hussard" és tagadhatatlanul népszerűek. Ausztria elleni nyilatkozataikról külön mellékletünk számol be." Történelmi tény, hogy magyarok alapították a későbbi híressé vált francia huszárságot. A főtiszteken kívül mintegy háromezer kibujdosott magyar huszár tartózkodott akkoriban francia földön. Maga XIV. Lajos irta, hogy "a magyar huszárok bámulatba ejtették Franciaországot bátorságukkal". Egy későbbi kimutatás adatai szerint, "hetven komoly csatában vettek részt Franciaország oldalán". Nagy Bercsényi Miklós fia csinálta a legnagyobb karriert - személyes hősiességével. XV. Lajos Franciaország marsalljává nevezte ki és hat súlyos sebéért (amelyet Franciaország szolgálatában szerzett!) - hat falu ajándékozott neki. A Bécsbe küldött titkos jelentések beszámoltak arról, hogy az ifjú Bercsényi egykettőre "felfortyant", ha valaki a huszárjait merészelte sértegetni. Ezeket a titkos jelentéseket böngészgetve, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a nagy orráról és villámgyors kardjáról hires Cyrano de Bergerac jámbor birkapásztor volt hozzá képest, mert - a titkos jelentések állítása szerint - az ifjú Bercsényi 1800 párbajt vívott francia földön. A hazátlan magyar huszárok lassanként beolvadtak a francia hadseregbe, de a hazai viselettől nem akartak megválni és csak magyar kommandóra hallgattak. így fordult elő aztán az a furcsa helyzet, hogy az egyik legvitézebb francia tábornok - megtanult magyarul, csakhogy megnyerje a huszárokat. Ezeknek a régi magyar huszároknak köszönhetjük, hogy oly sok - a katonaélet és a hadviselés fogalomkörébe tartozó - szavunk honosodott meg nemcsak a francia, hanem a többi európai nyelvben is. A franciák mindmáig használják például - a csákó, a dolmány, a kalpag, a szablya, a sujtás és persze, a huszár szavainkat. (Chaco, dolman, colpaque, sabre, soutache, hussard.) A Nagyságos Fejedelem bujdosó kurucai tehát nemcsak jó katonának és vakmerő párbajhősnek bizonyultak francia földön, hanem kiváló - nyelvmestereknek is. í
