Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-01-15 / 2. szám
1972. IX. évf. 2.sz. Hazai Tudósítások 4. Káldor professzor Budapesten ! A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KUTATÓJA +.H-H-H-H-H-1 I I I I I I I I 1 I I I l -H-H-H I I I I I-1 I I I■ I-Friss István akadémikus meghívására a közelmúltban több napot Budapesten töltött és előadást tartott Káldor Miklós professzor, az Angliában élő világhírű magyar származású tudós és közgazdász. A professzor a Cambridge! King's College tanára; az angol Munkáspárt gazdasági szakértői gárdájához tartozik. Legismertebb müvei a "Kiadási adó", "Tanulmányok a gazdasági stabilitásról és növekedésről", "Tanulmányok az értékről" és a "Tanulmányok a gazdaságpolitikáról". Káldor professzor Budapesten nyilatkozott és a többi között elmondotta:- A háború után elsősorban a gazdasági növekedés elméletével foglalkoztam; az általam kidolgozott modellt több országban alkalmazzák. Szivesen emlékszem vissza arra a néhány évre is, amikor az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának kutatási és tervezési osztályát vezettem. Akkoriban több hires közgazdásszal dolgoztam együtt. Az elmúlt években tagja voltam a királyi adóügyi bizottságnak és tanácsadóként részt vettem a pénzügyminisztérium munkájában is. A konjunktúrakutatás, a teljes foglalkoztatás politikájának néhány adóügyi kérdésével is foglalkoztam. Az uj adópolitika kidolgozásánál a jövedelemadó helyett a "kiadási adó" bevezetését javasoltam. Ez volt a hires kisebbségi jelentés, amely akkoriban nagy vihart kavart. Ezután hivott meg az indiai, a ceyloni, a ghanai, a mexikói, a török és az iraki kormány is; tegyek javaslatokat adórendszerük kialakítására. Mostani budapesti előadásomban elsősorban a gazdasági fejlődést befolyásoló tényezőkről beszélek. KIÉ A KOPONYA A SZERENCSI FEJEDELMI SÍRBAN? Nem mindennapi érdekességü antropológiai vizsgálatot fejezett be dr. Saád Andor, a miskolci Herman Ottó Muzeum megbízásából. Több más szakember közreműködésével igyekezett fényt deríteni arra a kérdésre: kiknek a csontjait rejti a szerencsi református templomban lévő fejedelmi sir? A templomban lévő vörösmárványból készített koporsóban - tumbában - temették el 1609. január 21-én Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelmet. Az első Rákóczi-fejedelem történelmi tetteit a miskolci Csulyak István református prédikátor kéziratban fennmaradt diáriuma őrizte meg az utókor számára. Ezt vésték fel a fiai által állitott tumbára is. A templomban temették el Rákóczi Zsigmond második feleségét, Gerendi Annát, valamint a család több tagját is. A sirt a Szerencset 1644-ben elfoglaló császárpárti Eszterházy zsoldosai feldúlták és kirabolták. A szétszórt csontok másfél évszázadig hevertek a sirkamrában, amint arról egy 1797-ből fennmaradt feljegyzés tanúskodik. Csak később gyűjtötték össze őket és helyezték el a tumbában - minden válogatás nélkül. A csontmaradványokat dr.Saád Andor és a munkatársai most először kor, azután nem szerint válogatták szét. így sikerült különválasztani egy női csontváz megmaradt darabjait, amelyet Gerendi Anna maradványaiként azonosítottak. Ugyancsak különválogatták egy 60 év körüli, 168 centiméter magas, erőteljes test alkatú férfi csontrészeit is. Ezeket az egykori források egybevetése alapján Rákóczi Zsigmond földi maradványaiként fogadták el. A többi csontmaradványt megfelelő adatok híján nem sikerült azonosítani. így például nem tudták megállapítani a tumbában talált koponya "személyazonosságát". Ezen a férfikoponyán ugyanis négy, közöttük súlyos kardvágásoktól származó sérülést találtak. A korabeli feljegyzések viszont sehol sem emlitik, hogy Rákóczi Zsigmond súlyos fejsérülést szenvedett volna. A fennmaradt és Erdélyben vert 10 dukátos aranytalléron Rákóczi képmása a fejedelmet magas, egyenes homloku, szépen iveit orrú és hosszú arcélü férfiként ábrázolja. Az erdélyi éremmetszők élethü megjelenítését ismerve, a kutatók ezt az ábrázolást hitelesnek fogadták el. Viszont a kőkoporsóban talált koponya embertani jellegzetességei ettől teljesen elütőek : alacsony, széles arc, kifejezetten hátradőlő homlok. Az antropológiai összevetések alapján megállapították, hogy a tumbában napjainkig meglevő koponya nem Rákóczi Zsigmondé, de hogy kié, arra még nem találtak választ ...
