Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-06-01 / 11. szám
1972. IX. évf. 11. sz. Hazai Tudósítások 14 UJ VERSEK Csanády J áno s: NOGRÁDBAN téli tölgyek Aki szigorral szeretted - s le-lehajolva néha nehéz rögeibe temetted eltorzult arcodat: e földet aki féltve szeretted, (mely tégedet sem dédelgetett, inkább dideregtetett:) hol szived felnevelted differenciáim iivek őrlése közt s a csendes ekék fekete-földet forgató selyem - suhogásában - Te, aki pannoni ai s nagyalföldi égboltok roppant körein edzetted szemedet; s kinek pattanó fagydalokat durrogtattak Nógrádban téli tölgyek: Te nem nyughatsz el! Bazaltra hágva • Sándor lábanyomába húzott nyugtalan meredély. Kivetettek a völgyek. Tisztán láttad a felföldi kis folyók kanyarulatait: s távolba-mutató sorsodat is. Itt vagy. Most, itt. S szemed káprázik a fénytől, s a kimerültségtől. S látlak kimeríthetetlen sorsod felett: félúton. Látom magamat. Ó, bazalt pillanat! Oroszlánsörénnyel integet Nógrád s Gömör között a Mátra - sötétlő, messzi tájra. Szilágyi Ákos: ESTI VERS köd be röppen ló besurran ablakomban macska-mécs a lányoknak tó-hasuk van benne a hold rugdalózik bandzsa kis halacska néz vékonyan virágzik ajkuk talpuk körülfogja fü szaladgálásuk kizöldell alkonyt hozok két vödörrel hónom alatt hegedű
