Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-07-01 / 13-14. szám
1971. VIII. évf. 13-14. sz Hazai Tudósítások 17. Uj arcú magyar tájak JÁSZB ÉRÉ NY Lehel kürtje! Jászberényben 1642 óta ismeretes, képmása akkor tűnt fel először a református egyház pecsétjén, a kürt maga pedig a templom falára került. Örökölte az egyház, vagy az eke vetette ki véletlenül a földből, ki tudná azt megmondani? Sokat vitáztak felőle, de annyi bizonyos, hogy Bizáncból került Magyarországra talán abban az időben, amikor Lehel vezér nyugatiportyáján rossz véget ért. A jászok mindenesetre hűségesen őrizték legendáját, miszerint: csorbulása onnan származik, hogy Lehel,mielőtt kivégezték volna,kürtjével küldte másvilágra legyőzőjét, a német császárt. Meglepően kicsi a kürt a Jász Muzeum vitrinjében az üveg mögött - gyermekkori olvasmányai hatására jóval nagyobbnak gondolta az ember - és most mintha legendájával együtt még kisebbedne. Egy darabja lett a muzeum sok más értékes kincsének, a Jászság múltjának, örökségének. Ám örökölt a múltból Jászberény olyasmit is, ami gondjává vált a jelennek. A 30 ezer lelket számláló városban a lakosságnak csaknem 20 százaléka kültelki, vagyis tanyai lakos. A hatalmas tanyavilágban 26 különálló külterületet tartanak nyilván, ennyi felé oszlik a város vezetőinek gondja. A tanyavilág központjai sokat változtak az elmúlt esztendőkben, de még korónt sem egységes a kép. A külterület egy részére már eljutott a kövesut, a villany és korszerű, itt-ott szinte "városias" központ van kialakulóban, de vannak még tanyák, ahol bizony még a "madár se jár" - legfeljebb a vándorméhészek, akik az idén igazán nem panaszkodhatnak a jászberényi tanyavilág hires akácosaira, bő termést takarítottak be méheik. A tanyavilág közvéleménye megoszlik a városba költözést illetően és érdekesen ez nem függ az életkortól. Akadnak idős emberek, akiknek minden vágyuk, hogy beköltözzenek a városba és fiatalok, akik nem akarják otthagyni a tanyavilágot. Semmiképpen sem mutat egységes képet a tanyavilág, és néha egyetlen helységben is kiáltó az ellentét. A régi házak padlója még többnyire földes, de ugyanakkor a búboskemencét már felváltotta benne az olajtüzelésű modern kályha. Mind a tanyavilágban, mind Jászberény belső utcáiban a lakosság egyre gyakrabban változtat foglalkozást, illetve a mezőgazdasági munkát egyre többen cserélik fel az ipari munkával. Az elmúlt öt esztendőben például a foglalkoztatottak aránya az iparban 17, az építőiparban 1.8, a kereskedelemben 1.7 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági dolgozóké viszont 8.5, az egyéb foglalkozásoké pedig 12 százalékkal csökkent. Ennek eredményeképpen Jászberényben ma az ipari dolgozók aránya 54.3 százalék és ha ehhez az egyéb területeken (kereskedelem, közlekedés) dolgozókat is hozzászámítjuk, akkor nyilvánvaló, hogy a hajdani mezőváros parasztsága kisebbségbe szorult. Öt termelőszövetkezet működik Jászberény határában, de nem ez határozza meg a város gazdasági életét. Jászberényben ma két országos hirü nagyüzem működik: a Hűtőgépgyár és az Apritógépgyár. A'háztartási hűtőgépek gyártását 12 évvel ezelőtt kezdték meg a Hűtőgépgyárban, s a Lehel jégszekrény ma már nemcsak Magyarországon, de külföldön is márka. Napjainkban a hűtőszekrényen, autószifonon kivül radiátorokat is készítenek és a közeljövőben különböző légkondicionáló berendezések gyártására is ráállnák. A gyár 1970-ben másfél milliárd forint termelési értéket állított elő, a következő öt évben ez évi 2.4 milliárdra emelkedik. Mit jelent mindez Jászberény lakosságának? Öt év múlva már öt és félezren dolgoznak a gyárban és 820-szal növelik a fiatal szakmunkások, 200-zal a főiskolát végzettek számát. A hajdani mezőváros a tudományos technikai korszak jellegzetes iparvárosa lesz. A város fejlesztése elsősorban az építkezések, a beruházások terén okoz sok gondot. Lakásokat kell építeni, tovább kell javitani a közlekedést, megoldásra vár néhány városrendezési feladat. Legsürgetőbb az ivóviz és szennyvízhálózat fejlesztése, hiszen a város ebben a legelmaradottabb. A vizmü építésére már elkészültek a tervek, úgyszintén a csatornahálózat bővítésére is. A szociális létesítmények közül az óvódák gyarapítása áll előtérben. Tervezik az egészségügyi intézmények fejlesztését. E téren egyébként a háború előttihez viszonyítva máris óriásiak az eredmények. A 30-as években az akkor poros kis mezőváros hírhedt volt a tüdőbeteg lakosok nagy számáról. E pusztító betegséget -mint Magyarország más helységeiben - Jászberényben is leküzdötték. Fejlődik Jászberény kulturális élete is. A város nagy szülöttének, a nemrég elhunyt Székely Mihálynak emlékezetére rendszeresen megrendezett zenei napok ma már országos hirüek. A Lehel kürtje továbbra is a város büszkesége marad, de arra mé, büszkébbek a jászberényiek, hogy a városuk ma már nemcsak a nevezetes kiirt miatt ismert.
