Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-06-15 / 12. szám
1971. VIII. évf. 12. sz. Hazai Tudósítások 9. Uj arcú magyar tájak VÁROSÉPÍTÉS A GERECSE TÖVÉBEN Még nincs negyedszázada annak, hogy a Gerecse hegység kiugró sziklaormán kiterjesztett szárnyakkal álló turul bronzszobor alatt - amely a honfoglalás ezredéves emlékét szimbolizálja - uj város alakult Tatabánya néven. A város Tatabánya nagyközség, valamint a szomszédos Felsőgalla, Bánhida és Alsógalla települések egyesítéséből szerveződött. Akkoriban ezeknek a településeknek összesen 35 ezer lakosa volt. Az 1971 január 1-i népszámlálás adatai szerint Tatabánya lakossága 66.400 és a környékből bejáró dolgozókkal együtt 70 ezer lakost kell ellátnia. A város ma sem kelt egységes képet. Meglehetősén széttagolják még az egyesitett helységek közt elterülő szántóföldek, csupasz területek, a külszinfejtések nyomai, mégis a gyorsan formálódó település láthatóan mind erősebben várossá fejlődik. A régi házak sorából egyre több olyan létesítmény emelkedik ki, amely már egy nagy koncepciójú várostervezésbe van beágyazva. Ha valaki a Tatabánya-Alsó állomáson lép ki a vonatból és néhány lépést tesz Tatabánya-Újvárosban: csakhamar maga előtt látja napjaink nagy alkotásait a megyei és a városi tanács épületét, a megyei könyvtárt, az orvc ü rendelőket, a korszerűen megépített iskolákat, óvodákat, az uj többszintes lakóház tömböket. Meggyőződhetik arról, hogy nemcsak a fejlődő magyar ipar egyik nagykiterjedésü városába érkezett, hanem olyan városba, amely a tájforrnáló ember munkájának eredményeként nőtt ki a földből. A város címerében bányászszerszámok, mert Tatabánya fejlődését a jövőben is a Vértes és a Gerecse hegység alkotta szénmedencében folytatott bányászkodás határozza meg. A szénbányászatra épültek az ipari létesítmények, mint például a Cement és Mészmü Vállalat, a tatabányai Aluminium Kohó, valamint a két hőerőmű. A bányászat területe az évek folyamán egyre inkább a régi lakótelepek útjába került, nagy kalóriaértékű uj szénlelőhelyeket találtak itt és mindez a város további fejlesztésében is érezteti majd hatását. A fokozódó széntermelés megkívánja hogy szanálják a régi elavult lakótelepeket és teljesen uj Tatabánya alakuljon ki. Az elmúlt öt év alatt 4.112 lakás épült a városban, ez azonban nem jelentett ugyanennyi lakásnövekedést, mert a régi házak lebontásával mintegy 2 ezer lakást szanáltak. A következő öt esztendőben mintegy 6 ezer uj alkás épül a városban és ez idő alatt 2.500 elavult lakást bontanak le. Az uj lakótelepeket természetesen ellátják megfelelő kommunális létesítményekkel és megteremtik a korszerű vízellátást. A főváros lakosságnövekedése után százalékos arányban közvetlenül Tatabánya következik. Jelenleg nagyságra nézve az ország kilencedik városa, de nem lehetetlen, hogy kétezerig előre lép e rangsorban. A következő években uj szállodát, üzletházat, főpostát, művelődési házat, múzeumot, úttörő házat kap a város. Az uj megyei művelődési ház 500 személy befogadására lesz alkalmas és korszerűen felszerelt színházteremmel is rendelkezik majd. Építenek ezenkívül szakközépiskolát, kollégiumokat. A népfront keretében külön városfejlesztési bizottság működik és a lakosság évenkint mintegy 3 millió forint értékű társadalmi munkával segiti a város fejlesztését.
