Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-06-15 / 12. szám
1971. VIII. évf. 12. sz. Hazai Tudósítások 7. MEGFEJTETTÉK A MAGYAR ROVÁSÍRÁS LEGRÉGIBB EMLÉKÉT? A Magyar Nyelv uj számának feltűnő tanulmánya dyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyt A Magyar Nyelvtudományi Társaság folyóirata, a Magyar Nyelv, legújabb számában szokatlanul nagy terjedelmű, a képekkel együtt tizenkilenc oldalas, feltűnést keltó' tanulmányt közöl. Ebben a szerző, Püspöki Nagy Péter bejelenti, hogy megfejtette a magyar rovásírás máig ismert legrégebbi emlőkének szövegét. A tanulmány s a megfejtés története, r/iden, a következő: Néhány esztendővel ezelőtt a szerző figyelmét fölhívták a felsőszemerédi (Horné Semerovce, lévai járás, Szlovákia) római katolikus templom hajójának oldalfalában fennmaradt későgótikus kőportálé ismeretlen Írásrendszerű feliratára. A rovásjeleket Püspöki Nagy először fényképen, 1968-ban pedig a helyszínen is, tanulmányozta. Megállapította, hogy a felírás első része arab számjegyekkel, a második rész, a felirat, a magyar rovásírás betűivel készült. Az 1482-ben épült templom eredeti alakját a gyakori átalakítás miatt csaknem teljesen elvesztette, a feliratot őrző portálé azonban eredeti helyén, a régi hajónak a falrészében áll. A szerző szerint "szigorú értelemben vett epigráfiai rovásemlékünk" eddig három volt: 1. a székelyderzsi tégla, eredetiben (aXVI. század első feléből: Pais Dezső szerint talán a XIII. századból), 2. a csikszentmihályi felirat 1501-ből (csak 1749-ben készült másolatát ismerjük), végül 3. az 1515-ből eredő konstantinápolyi felirat (1553-ban készült másolatban). A fe> őszemerédi felirat, Írja a szerző, "a magyar rovásírás máig ismert legrégibb, első biztosan datálható, eredeti helyén sértetlen állapotban fennmaradt epigráfiai emlék". A megfejtési eljárás négy szakaszra tagolódott: először meg kellett állapítani a felirat olvasási irányát. A sorvezetés Püspöki Nagy szerint bal-jobb irányú. Másodszor meg kellett állapítani a rovásjelek hangértékét, pontosabban azt, hogy egy-egy jel milyen hangnak, illetve betűnek felel meg. Harmadszor meg kellett határozni a rovásirásos feljegyzés tagolását. Végül, negyedszer, meg kellett fejteni, az előbbiek alapján, a felirat tartalmát, tehát azt, hogy mai magyar nyelven mit közöl. A szöveg végül a szerző olvasata szerint ez lett: 1482 Kürakó János mester. "Kürakó János mester - irja a szerző - amikor a felsőszemerédi templom portáléj ára felrótta az építkezés befejezésének évét és saját nevét, a magyar epigráfiának és általában a rovásírás ügyének igen nagy szolgálatot tett." A megfejtés uj szemléletnek nyit utat: a rovásírás, irja a szerző, nemcsak a székely magyarok nemzeti kincse volt, hanem ősi kulturális hagyaték , amely két mederben fejlődött tovább: a Duna-medencében és a Székelyföldön. Feltehető, hogy más helyeken, az ismeretlenség homályában még a Kürakó János mesterhez hasonlatos feliratok rejtőzhetnek.
