Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-06-01 / 11. szám
1971. VIII. évf. 11. sz. Hazai Tudósítások 2. Hazai hi r ek SZENT ISTVÁN EREKLYÉJE MÁRIAREMETÉN A budapesti Bazilikában őrzött Szent István jobbja mellett nagy királyunknak még egy' másik jeles ereklyéje maradt ránk a cránium, a koponya-ereklye, amelyet Szent István városában, Székesfehérvárott őriznek. Kisberk Imre püspök, székesfehérvári apostoli kormányzó julius 6-án az egyházmegye hagyományos zarándoklatán Máriaremetőre viszi az ereklyét,melyet Mária Terézia adományozott 1778-ban Sélyei Nagy Ignácnak Székesfehérvár első püspökének. Az egyházmegyében eddig 12 templom épült István király tiszteletére, s a milleneum emlékére most készül Rácalmáson a tizenharmadik. E templomok papjai koncelebrálják majd szabadtéri oltáron a Szent Istváni litániát. A litánia után hat egyházmegye énekkara ad majd közös hangversenyt, amelynek mottója: Légy áldott Szent István királyunk. Előadják Werner Alajosnak erre az alkalomra irt "Szent István király" cirnü kantátáját is. SZENT ISTVÁN ÜNNEPSÉG KECSKEMÉTEN Május 16-án a kecskeméti Nagytemplomban gyűltek össze a Szent István milleneum megünneplésére a kecskeméti esperesi kerület papjai és hívei. Az ünnepség első királyunk történelmi nagyságát megörökítő hangképekkel és énekkel kezdődött, majd a részvevők elénekelték a Szózatot. Boskó Vilmos apát-plébános kiskunsági főesperes vezetésével az oltárhoz vonult tiz pap és koncelebrált misét mutatott be. A szentbeszédet Kovács István prépost-plébános mondta, majd utána a szentélyben helyetfoglaló Balogh László bácsmegyei református esperes megköszönte az iinnepségre való meghívást, s- szólt Szent István életművéről, A nagyhatású ünnepség a pápai és a magyar himnusz eléneklésővel őrt véget. NEMZETKÖZI FINN-UGOR KONGRESSZUS LESZ BUDAPESTEN Megalakult a negyedik nemzetközi finn-ugor kongresszus szervező bizottsága, amely előkészíti a finnugrisztika nagy találkozóját Budapesten. A kongresszust 1971. szeptemberében tartják meg és azon részt vesznek azok a nemzetközi tekintélyű tudósok, akik a világ bármely táján és egyetemén a finn-ugor nyelvészettel foglalkoznak. Az első ilyen találkozót is a magyar fővárosban rendezték 1960-ban, a második színhelye 1965-ben Helsinki volt, mig a harmadikat a múlt évben a szovjet-észt Tallinban tartották meg. A budapesti találkozó nemcsak a finn-ugor nyelvészettel foglalkozik majd, hanem néprajzzal, irodalommal, archeológiával, továbbá a legfrissebb ásatási eredményekkel és következtetésekkel is. Előadás hangzik el például László Gyula egyetemi tanárnak a kettős magyar honfoglalásról kialakult elméletéről és feltevéséről, nevezetesen arról, hogy a magyar honfoglalás nem a IX. században történt csupán - akkor ugyanis csak a honfoglalók második hulláma érkezett ide, az első hullám az avarok érkezése volt jóval a IX. század előtt. László feltételezése - miután avar nyelv nincs, ilyet nem ismerünk - hogy az avarok tulajdonképpen magyarok voltak, illetve ez a népcsoport is magyarul beszélt, A budapesti negyedik nemzetközi finn-ugor kongresszus alkalmára számos tudományos és szépirodalmi mü jelenik meg. Tervbe vették a magyarflnnugorisztika történetének és bibliográfiájának megjelentetését, összeállítanak a finn-ugor népek és nyelvek ismertetését és elemzését tárgyaló müvet, valamint olyan könyvet, amely szemelvényeket ad a kisebb finn-ugor népek irodalmából.
