Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-03-01 / 5. szám
1971. VIII. évf. 5. sz. Hazai Tudósítások Kitekintés MAGYAR VONATKOZÁSÚ IKREK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBÓL Szarvas Gábor emlékmű Adán Szarvas Gábornak, Ada nagy fiának a magyar nyelv neves művelőjének a jugoszláviai Vajdaságban levő Ada község népe méltó emlékművet kíván állítani. Ennek érdekében a község képviselő testületé és a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület bizottságot alakított. Ez a bizottság a tavaly októberben rendezett Szarvas Gábor nyelvművelő napok óta három összejövetelt tartott, s körültekintő mérlegelés után olyan határozatot hozott, hogy az emlékmű megtervezésére és elkészítésére meghívásos pályázatot ir ki, ugyanakkor meghatározza a pályázati feltételeket is. A jugoszláviai magyar Írók alkotómunkásságának feltételei Az újvidéki Magyar Szó-ban érdekes cikksorozatot irt dr. Juhász Géza a jugoszláviai magyar Írók alkotó műnk áss ágának feltételeiről. A cikksorozat ismerteti a nyelvi és regionális korlátokat, a kitörési kísérleteket és lehetőségeket. Többek között elmondja: Abban szinte teljes az egyetértés, hogy a nemzetiségi irodalom része mind az anyanemzet, mind azon ország irodalmának, amelynek keretében létezik. Az előbbihez inkább nyelve és hagyományai, az utóbbihoz eszmevilága, mondanivalója révén kapcsolódik. A fenti elvek gyakorlati érvényesítésében azonban már koránt sem ilyen egyöntetű a határozottság. Példák ént megemlíti egy jugoszláv antológia körüli vitát, amelyben tekintélyes jugoszláv Írók és kritikusok olyan nézeteket hangoztattak, hogy a nemzetiségi irodalmak helye az anyanemzetek irodalmának antológiájában van. Ellenpéldaként említi, hogy a Magyarországon megjelent Hét évszázad magyar versei cimü költői antológiában egyetlen jugoszláviai magyar költő verse sem kapott helyet. Biztató jeleket is felsorol, például azt, hogy a jugoszláv irók életrajzi lexikonában ott lesznek a jugoszláviai magyar irók is és közülük szerepel néhány a magyar irodalmi lexikonban is. Hangsúlyozza azonban: "Attól, hogy irodalmunk valóban része, eleven alkotó eleme legyen mind a jugoszláv, mind a magyar irodalomnak, még igen messze vagyunk. Ehhez mindaz a kevés és szórványos fordítás, amely a jugoszláv népek nyelvén olvasható, mindaz a zömében 150-300-as példányszám, amennyi a jugoszláviai magyar irók könyvéből a magyarországi könyvpiacra eljut, csak igen lassan visz közelebb. Ezért továbbra is fájdalmasan időszerű marad a jugoszláviai magyar irók dilemmája, melyet egyikük igy fogalmazott meg: Jugoszláv költő, vagy magyar költő vagyok én? Nem kétséges, hogy az illeti jugoszláviai magyar költő, ami elvileg azt kellene jelentse, hogy egyszerre jugoszláv és magyar költő is - volna - ha tudomást venne róla mind a jugoszláv, mind a magyar irodalom-kritika és olvasóközönség." Dr. Juhász Gézának a sok érdekes problémát felvető cikksorozata egyébként tulajdonképpen egy nagyszabású referátum, amelyet a vajdasági közművelődési közösség tanácskozásán vitatnak meg. Ismeretlen Ady dokumentumok kerültek elő Kolozsvárott A kolozsvári akadémiai fiók történelmi levéltárában ismeretlen Ady dokumentumokra bukkantak. Előkerültek a költő 1909. évi idegklinikai kezeléséről készített korrajzi feljegyzések, amelyeket - 35 évvel ezelőtt - Miskolczy Dezső professzor nyújtott át megőrzés végett zárt borítékban, a felbontás határidejéül 1969. január 1-ét jelölve meg. A Lechner Károly professzor kézjegyével hitelesített iratokat (köztük a költő fejméreteit feltüntető táblázatot) nyilvánosságra hozzák a nyelv és irodalom tudományi közleményekben. — o —
