Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1971-05-15 / 10. szám

1971. VIII. évf. 10. sz. Hazai Tudósítások 10. Miként a kóstolókon is az aszú után már nem következhet jobb bor - sorrendben az utolsónak hagytuk az ország legelső borvidékét, a 28 községet magábanfoglaló tokajhegyaljait. A tokaji aszú születési éve 1650. Husvét ünnepén Lórántffy Zsuzsannát a család papja lepi meg az Orémus szőlő terméséből készült borral. Valószínű ez volt az első bogyózott aszúszemből készült aszuszőlőbor. Az aszú - Rákóczi ajándékaként - Nagy Péter cár asztalára is elkerült. XV.Lajos igy kínálta vele Madame Pompadourt: "Ez a borok királya - királyok bora!" így vélekedhetett Montesquieu, Voltaire és Goethe is, akiknek a kincsként őrzött aszú jelentette az egyetlen Hungáricumot. Hogyan is lehetne szavakban kifejezni a hires tokaji izét? Évjárattól,dűlőtől függően változik zamata; emlé­keztet a kenyérre, földre, mandulára, csokoládéra, még a szentjánoskenyérre is. Hogy feledhetetlen, azt a Himnusz egyik sora is sejteti: "Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél." Mesélő múlt AZ UTOLSÓ MAGYAR BÖLÉNY Középkori állatvilágunknak legnagyobb példányai az őstulkok (vagy ősbivalyok) s a bölények voltak. Pannónia faunájával kapcsolatban megemlékezik róluk az ókori Strabo és az i.sz. kezdetén Plinius müve is. A hatalmas, mintegy 1.8-1.9 méter mar-magasságu őstulok, - amelyet kegyetlenül irtottak - Írott feljegyzések szerint Erdélyben, az 1620-as években pusztult ki. Vérvonala azonban tovább él a mai magyar szarvasmarhában; ez a középkori törpe marha s az őstulok keresz­teződéséből keletkezett. A XIII. század elején még - Szatmárban, Szilágyban, Máramai-osban - külön királyi vadászispán keze alatt működtek az őstulkok és a bölények vadászai. A tulkok közül a kifej­lett nagyobb példányokat megölték, a latinul "bubalinus"-nak nevezett borjakat azonban befogták, szeliditették, háziasitották. - Az 1288. évi esztergomi vámtarifa tételei között megkülönböztetik a közönséges szarvasmarhát a nagy marháktól; utóbbiakért - melyeket már akkor is exportálnak - a közönséges marha vám-dijának kétszeresét számoljál!;. Nemcsak húsúk és bőrük-szőrük volt értékes, de óriás szarvaikat is becsülték. 1138-ban az erdélyi vadászok évente egy medvebőrt s egy ősbivaly­­szarvat szolgáltattak a dömösi apátságnak. Őstulok szarvából készültek az esztergomi kincstár XV. századeleji ivótülkei is. Az ősmarha-félék másik csoportja, a - sok Belényes helynévben is megőrzött - bölény soha nem volt háziasitható. Vadállat maradt. Köz ép-Magyarországon 1527-ben hallunk az utolsó bölényről. Ekkor I. Ferdinánd király vadászott egy, az esztergomi vadaskertből megszökött ilyen állatra. Az erdélyi Kelemen havasokból származó utolsó bölényt, a Miska nevű hatalmas himállatot Schönbrunnba vitték. Itt múlt ki 1809-ben. Koponyáját Napóleon vitette Franciaországba. Egyetlen ősi állatunk ez, melynek kipusztulását évnyi pontossággal tudjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents