Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-04-15 / 8. szám
1971. VIII. évf. 8. sz. Hazai Tudósítások 12. A Z AMERIKAI M A_G Y A_RS Kg E T NI KUS INTÉZMÉNYE] in. Az egyházi egyletek közül az Amerikai Magyar Református Egyesület futotta be a legnagyobb utat, nemcsak korát, taglétszámát és vagyonát, hanem a magyar etnikus közösség érdekében kifejtett tevékenységet illetően is. Az egylet 1896-ban alakult meg New Jersey állam Trenton városában. Szervezésében református lelkészek jártak az élen. A szocialista munkásegyletek közül az Általános Magyar Munkásbetegsegélyző - amely 1900-ban alakult - bontakozott nagyobb "országos" szervezetté. 1902-ben neve Általános Munkásbetegsegélyző és Önképző Szervezetre (M.ÍJ.Ö.Sz.) módosult, hangsúlyozva nevével is azt a társadalmi és művelődési tevékenységet, amely kőzeteiben folyt. Az egyletek, helyi egyesületek, kzak- vagy politikai kis közösségek kialakítása mellett már a múlt század utolsó évtizedétől mutatkoznak azok a törekvések, amelyek az Amerikában szétszórtan letelepedett és különböző kisebb-nagyobb szervezetekbe tömörült magyaroknak egy közös nagy érdekképviseleti szervének a létrehozására irányultak. Olyan társadalmi szervezet épitésére, amely az egész bevándorolt népcsoportot reprezentálhatná, mind az amerikai, mind az óhazai közösség előtt. Az ilyen irányú kísérletek az elmúlt 80 év alatt sorra hajótörést szenvedtek. Az Amerikai Magyar Szövetség Cleveland-i alakuló gyűlésére - 1906 február 27-re - "El Ausztriától! Éljen a független Magyarország!" jelszóval szervezték a magyarokat. A koalició uralomrajutásával a felbuzdulás az amerikai magyarok körében is lelohadt. Az Amerikai Magyar Szövetség inkább csak névleg élt tovább, aktívabb tevékenységének jelei főleg az 1930-as évek végétől a második világháború alatt mutatkoztak újra. A szövetség tevékenysége az 1940-es évekig abban summázható, hogy kulturális és politikai területen a konzervatív szemléletű magyar csoportok igényei szerint alakult, erősen az óhazából sugalmazott irredenta és nacionalista hatások alatt. A második világháború alatt a szövetség is előbbrelépett, az antifasiszta egységfront létrehozása érdekében. Vezetőinek erős kötődése a régi Magyarország társadalmához és ideológiájához azonban hamarosan alkalmassá tette a szövetséget ahhoz, hogy gyűjtőhelyévé váljon a fiatal népi demokrácia ellen szervezkedő újonnan bevándorló csoportoknak is. Az első világháború utáni időszaktól letelepülők újabb csoportjai frissitőleg hatottak a magyar etnikus szervezetek tagságára. Valamennyi később bevándorlóit magyar csoport igyekezett azonban létrehozni a saját külön társas-közösségi intézményeit. így az amerikai magyar diaszpórában kiépültek, illetve létrejöttek a két világháború között bevándorolt értelmiségiek, a második világháború után a "45-ös menekültek", az 1947-49, évi polgári ellenzéki politikusok és az 1956. évi emigránsok, disszidensek külön egyesülései, társas tömörülései is. Azok, akik az országot 1947-49 közötti időben elhagyták - a polgári ellenzéki politikusok is - főként Amerikában telepedtek le. Néhány pártvezér kezdetben saját pártjának ujrafelépitését kísérelte meg, mások a már meglévő magyar etnikus intézményeket próbálták felhasználni. A polgári ellenzéki politikusok megpróbáltak egy közös politikai szervezetet is létrehozni, amely 1948-ban alakult meg Amerikában Magyar Nemzeti Bizottmány elnevezéssel. A bizottmány,későbbi nevén Magyar Bizottság, ellenkormánynak tekintette magát,smás hasonló Kelet-Európa-i emigráns bizottságokkal való együttműködésének fő területe a Szabad Európa Rádió és Kiadóvállalat lett. Az 1956-57-ben külföldre távozóit politikailag aktív csoportjai is hamarosan kiépítették szervezeteiket; intézményeik,közösségi szervezeteik nemcsak egy ország keretében szerveződtek, hanem igyekeztek a különböző országokban letelepedtek azonos társadalmi csoportjait, és az azonos szemléletet vallókat tömöríteni. A politikailag aktív csoport első jelentősebb szervezetét az Egyesült Államokban Magyar Szabadságharcos Szövetség néven hozta létre Király Béla vezetésével. Összefoglalva: a magyarság etnikus alapokon szervezett kivándorolt közösségeire az jellemző, hogy az un. nemzeti kultúra ápolása kezdetben erős hangsúlyt kapott. A beilleszkedés előrehaladásával azonban az etnikus alapon szervezett egyesülésekben, egyletekben, a magyar kulturális és társasélet jelentősége csökkent, az első nagy generáció kihalásával magyar jellegük is fokozatosan
