Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1971-11-15 / 22. szám

1971. VIII. évf. 22. sz.

Hazai Tudósítások

8.

Pósa 1190. körül születhetett, valószínűleg a Baranya megyei Csele faluban, a Kalánok hírneves udvarházában. Apja I.Nána, apai nagybátyja I.Halán. Pósa kétszer nősült. Az első felesége Pót nádor leánya, Erzsébet volt, akitől három gyermeke született: II. Nána - aki később átvette birtokait - Luca és még egy lány. A ma embere számára bizonyára meglepő, hogy nős ember miként lehetett domonkos szerzetes. Amikor Pósa élt , ez nem volt ritka eset. Az előkelő származásúak családot alapítottak s ha kedvük volt hozzá, később papi pályára léphettek. Ekkor azonban elhagyták feleségüket, gyermekeiket. Pósa sem tett másként, erről vallanak a régi oklevelek. A második feleség a pécsi káptalan egy 1255-ös oklevelében, mint "realicta nobilis viri Pouse, patris Nane Comitis" és "Domina de Bonza" (Nána ispán apjának, Pósa nemes férfinak elhagyott neje és Bonza úrnője) szerepel. Mivel a boszniai birtok a második asszony kezelésébe került, az itthoniakat Pósa elsőszülött fia,

II. Nána vette át.

A bolognai egyetemen az egyházjogi doktorátust szerezte meg, Párizsban a teológiai doktorátust, vagy ahogy akkor mondták, a magisterséget. Hazatérve - mint a Kassai Kódexből idéztük - nemsokára Bosznia püspökévé nevezték ki. A kinevező bulla minden részlete jelentős. Pósa ajánlói IV. Béla, Theodorikus - milk ói kun püspök -, Theuton János és Ugrin érsek lehettek. Pósa gyakran szerepel királyainak okleveleiben a megemlített országnagyok között IV. Béla és V. István alatt. Kun Lászlót 1272 szeptemberében koronázták királlyá, ez a momentum tükröződik a kivakart első oldal aljának rajzán is, Pósa ezután halt meg.

Több mint 220 év után a Gesta sárgult lapjairól lepergett a titokzatosság, a névtelen szerző kitétel helyére bátran odaírhatjuk: Pósa, a "boldog emlékű, legdicsőségebebb Béla király" belső titkára irta meg a magyarok történetét a Gesta Hungarorumban.

MÉHÉSZETRE: FÉLMILLIÁRD

A magyar méhészet előkelő helyet foglal el a világranglistán; az egy méhcsaládra jutó évi átlagtermés egyedülálló Európában - 19 kg. Sikerült kivédeni eddig a vegyszer ártalmakat is, melyek számos országban már a méhészet felszámolásához vezettek.

Magyarországon jelenleg 630 ezer méhcsaládot tartanak nyilván. Évente három millió dollár értékű méz jut exportra, ám a sikeres méztermelés mellett minimális a hazai mézfogyasztás, s a méztermékek gyógyászati és kozmetikai felhasználásában is előbbre tartanak külföldön.

Az Óhazában csak nemrégiben kezdődtek meg az ilyen irányú kutatások. A kecskeméti kórházban, dr.Kiss Dezső sebész főorvos kísérleti eredményei szerint, elsősorban az érrendszeri megbetegedéseknél, de a nőgyógyászatban, valamint a kondíció javításánál is jó szolgálatot tesz a méhpempo, illetve a virágpor.

A következő években mintegy félmilliárd forintot fordítanak a méhészet fejlesztésére. A tervek szerint 1975-ig újabb 120 ezerrel gyarapodik a méhcsaládok száma, s ennek megfelelően gondoskodnak a tartós "méhlegelőkről", a mesterséges etetésről. Jövőre megkezdik a méhtáp gyártását is - évente több mint 200 vagonnal kap belőle a magyarországi méhészet. ,