Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-10-01 / 19. szám
1971. VIII. évf. 19. sz. Hazai Tudósítások 2. AZ ANYANYELVI KONFERENCIA EGY ÉV TÁVLATÁBAN Augusztus 1-15. között rendezték meg tavaly Debrecenben és Budapesten az I. anyanyelvi konferenciát. Éppen egy év telt el a magyar nyelv és kultúra hazai, valamint külföldi művelőinek és terjesztőinek első hivatalos találkozója óta. Mi történt azóta? Hogyan valósulnak meg a konferencia határozatai? - Erről beszélgettünk dr.Imre Samuval, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatóhelyettesével, a Magyar Nyelv Barátai Köre előkészítő bizottságának tagjával.- Szóljunk először az előzményekről!- Régóta felvetődött mind itthon, mind külföldön, hogy nekünk többet kellene törődnünk a nyugat-európai és a tengerentúli országokban élő magyarok anyanyelvi kultúrájával. A gondolat legkonkrétabb felvetése tulajdonképpen még Váci Mihály "Oldott kéve" cimü újságcikkéhez fűződik, de Illyés Gyula és több más iró, nyelvész, közéleti személyiség is sokat tett a tudományos találkozó előkészítéséért. Az I. anyanyelvi konferencia sikeréhez - a számos hazai részvevőn kívül - hatvannégy, nyugaton élő magyar járult hozzá, akik szintén mindnyájan kapcsolatban állnak uj hazájukban a magyar nyelv és irodalom oktatásával. Célunk az volt, hogy közösen megbeszéljük, mit lehetne tenni a befogadó országokban a magyar nyelvű kultúra megőrzéséért és fejlesztéséért. Ennek érdekében kerestük a legmegfelelőbb utakat és módokat.- Eredményesnek bizonyult-e a konferencia?- Tanácskozásunk elsősorban tájékozódó jellegű volt. Csaknem negyven hazai és külföldi előadó ismertette a témával kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókat, a különböző országok speciális helyzetét és igényeit. Az összes részvevő egyetértett abban, hogy hasznos és folytatandó kezdeményezés volt a konferencia megrendezése.- Milyen főbb tennivalókat jelölt meg a konferencia?- Elsősorban azt határozta el, hogy bizonyos időközönként feltétlenül folytatni kell az ilyen találkozók sorát, a tapasztalatcseréknek ezt a remek fórumát. A konferencia védnöksége 1973-ra tervezi a következő nagyszabású összejövetel megrendezését. A záróülésen megválasztott előkészítő bizottság - melynek dr. LŐrincze Lajos az elnöke, s rajtam kívül dr. Kálmán Béla debreceni egyetemi tanár, Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, Maróti Gyula, a Népművelési Intézet osztályvezetője és dr. Szabolcsi Miklós, az MTA Irodalomtudományi Intézetének ügyvezető igazgatója a hazai tagjai - azt a feladatot kapta, hogy dolgozza ki azokat a szempontokat, elképzeléseket, amelyek alapján a Magyar Nyelv Barátai Köre rendszeresen és céltudatosan dolgozhat. A szervezeti formák kidolgozása megkezdődött.- Hogyan tájékoztatják az érdeklődőket a konferencia megállapodásairól és az aktuális eseményekről?- Háromezer példányban kiadtuk a konferencia előadásainak és vitáinak szövegét. Sajnos, "A magyar nyelvért és kultúráért" cimü kiadvány már a külföld terjesztésre is kevésnek bizonyul, a hazai érdeklődők pedig csak véletlen szerencse folytán juthatnak hozzá ... Ugyancsak kis példányszámban jelenik meg az_ a negyedévenként összeállított tájékoztató, amely - a konferencia határozata értelmében - az előkészítő bizottság munkájáról, valamint a témával kapcsolatos hazai és külföldi hírekről ad ismertetést. Az első számokban - a többi között - megjelentek Illyés Gyulának és Németh Lászlónak a nyelvmegőrzés témájáról szóló, a Tájékoztató számára készült Írásai is. Az ezután megjelenő tájékoztatókban rendszeresen közlünk majd nyelvművelő cikkeket és játékos nyelvi fejtörőket. A negyedik számtól kezdődően pedig "Irodalommüvelés" címmel olyan anyagokat is közzétesziink, amelyek a magyar irodalom tanítását és korszerű ismertetési módját nutatják be.- Milyen speciális nehézségekkel küzdenek külföldön a magyar nyelv és kultúra terjesztői?
