Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-09-15 / 18. szám
1971. VIII. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 12. BESZÉLGETÉS ILLYÉS GYULÁVAL Részletek egy Vigilia-interjúból Az Acüo Catholica lapja, a Vigilia 1971 júliusi száma közli Hegyi Béla beszélgetését Illyés Gyulával. Az alábbiakban ismertetjük a terjedelmes interjú néhány részletét.- Mit tart mai irodalmunk legfőbb gondjának?- Keveset beszélünk az egyszerű emberek, a fizikai dolgozók gondjairól, életéről, hogy a valóságosan tevékenykedők becsületét helyreállítsuk, s minél inkább megszűnjön a még létező távolság az értelmiség és a fizikai dolgozók között, akik ma is a társadalom igazi terheit viselik. Világszerte divatos - s nálunk is - az értelmiségi figurák tépelődéseinek, válságainak ábrázolása, nem egyszer csinált szituációkban, az élet valódi problémáitól elvonatkoztatva. Feladat, hogy társadalmunk e két vezető osztályának képviselői is irodalmi rangot kapjanak.- Magyarország a tehetséges költők országa. Pazarlón is bánunk veiül-:. A bőség zavara azonban hol a lapszerkesztők, hol a kritika, hol a heterogén olvasótábor Ítélőképességét csökkenti. Milyen tanácsot ad a kezdő költőknek?- A versnek elengedhetetlen tartozéka a meglepetés. Ha ez rögtön a költemény elején nem következik be, s az egyik sor nem rántja szinte maga után a másikat, a bennünk fölkeltett várakozással: a verset nem volt érdemes megírni, hiszen semmi újat nem tudott adni.- Mi az az érzés, amely elszoritja a szivünket, amikor magunk mögött hagyjuk régi önmagunkat? Ifjúságot, szerelmet, történelmet. Amikor látjuk, hogy a világ kitágul és összezsugorodik előttünk, mert vagy túlontúl sokat, vagy éppen ellenkezőleg, túlságosan is keveset ismertünk meg belőle?- Századunk nagy változásairól - a csalódásokról és megvalósulásokról - azok tudnak helyes képet adni, akik ezeket a változásokat szinte magukban olvashatják ... vagyis, akik nagyjából olyan idősek, mint a század. Akik szellemi életének megindulása egybeesik a század nagy esemény-sorozatainai: megindulásával. Akik kamasz fővel afféle tanitvány-tanitó kapcsolatba kerülnek,magával a történelemmel. Hogy aztán résztvevői, majd az eredeti kapcsolat megfordításává ők legyenek tanítói a történelemnek, a nem kis költséggel szerzett tapasztalatok birtokában. folyóiratról?- Ön a Vigíliának régi és hűséges olvasója. Hogyan vélekedik a megujhodott- Okosan szerkesztett, színvonalas lap lett. Örülök annak, hogy nem a régi módon akar katolikus lenni: elzárkózó^ világ uj jelenségeiről tudomást nem vevő, kudarcokat védő és nem beismerő. Beleillik a magyar irodalmi élet java termékeinek sorába.- Mit ért korszerű magyarság-tudaton?- Helyünk és helyzetünk reális ismeretét, nemzeti értékeink, hazaszeretetünk ápolását, és elmélyítését, állandóan növelve szellemi kincseinket, a nép kulturált sági fokát, intelligen ciáját, amelynek következményeképpen nemcsak az egyes ember kapcsolata finomodik, válik sokoldalúbbá, türelmesebbé és megértőbbé a másik iránt, hanem országon belül, az egyes társadalmi csoportoké is, sőt országon kívül az egyes embereknek és nemzetelmek a más népekhez, nemzetekhez fűződő viszonya is. Ezzel azt is akarom mondani, nem szabad szégyellni azt, hogy magyarul beszélünk, de abba sem szabad beletörődnünk, hogy bárhol a világon szégyellni kelljen azt, ha valaki magyar anyanyelvű, s emiatt hátrányos megkülönböztetésben részesüljön.- Ön a magyar sorsproblémákról írott,Lukács Györgynek cimzett nyílt levelében napjaink égető kérdéseit fogalmazta meg. Aggódva teszi szóvá a születések számának csökkenését a legutóbbi két népszámlálás között, a válások magas számát, az öngyilkosságok, az abortusz növekvő százalékarányát. Mindehhez még hozzátehetjük az alkoholizmus okozta károk és a fiatalkori bűnözés adatait, is.
