Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-09-15 / 18. szám
1971. VIII. évf. 18. sz Hazai Tudósítások 6. BUDAPEST JÖVŐJE Amikor 1873-ban Budapestté egyesítették Pest, Buda és Óbuda városát, alig 297 ezer lakost számlált. Most kétmilliós fővárosunk fejlesztési koncepciójában 2,250.000 lakosra számítva terveznek - 30 év távlatában. 1960-ban hagyta jóvá a kormány Budapest és környéke első általános városrendezési tervét. A terv alapelvei és célkitűzései azóta keveset változtak, bár az igények és a fejlesztés gyorsulása miatt némileg módosultak. Budapesten, mint országszerte, vagy Európa nagy városaiban is, elsőrendű és rangú feladat a lakásépítés. Ma hozzávetőlegesen 110 ezer lakás hiányzik a magyar fővárosban. A meglevő lakások 50 százaléka egyszobás, a lakások 58 százalékában nincs fürdőszoba, 30 ezer lakást nem is érdemes felújítani. Harmincéves távlatban lebontanak Budapesten 140 ezer lakást és legalább 410 ezret építenek fel. Kijelölték az uj lakótelepek, városrészek helyét: Rákospalotán, Zuglóban, a Budaörsi utón, Őrmezőn, Békásmegyeren, Kőbányán és Újhegyen. Több peremkerület kap uj városközpontot, a régi szűk beépitésü, földszintes házak helyére modern, tágas terű, városias jellegű épületeket terveznek. A rekonstrukciók szinhelye: Óbuda , Ujepst, Kőbánya, Rákospalota, Kispest, Pesterzsébet, Csepel, a XVI., a XVII., és a XXII. kerület központja. 1975-ig 90-100 ezer lakás épül, s negyedannyit bontanak le. Uj arculatot kap a Martinelli tér, az Aranykéz utca, a Petőfi tér. Most egy igazi központja van Budapestnek, a Belváros. Itt, vagy a közvetlen környékén van a legtöbb közintézmény, itt a fővárosi tanács, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Tudományos Akadémia, a Parlament, a legtöbb minisztérium, van itt színház és muzeum, könyvtár és hajóállomás, kulturcentrum és elegáns üzletek. Itt silók vásárolni, találkozni, korzózni. A Belváros nagyarányú rekonstrukciója mellett megkezdődik az uj városközpont rendszer kialakítása is. A városmag körül decentralizált városrészközpontok lesznek a Kerepesi ut mentén a Metró végállomását jelentő Örs vezér téren, továbbá Kispesten, Újpesten, Óbudán, a Déli pályaudvar, valamint a Móricz Zsigmond körtér környékén. Még 1975-ig felépül a XX. kerületben az ezerágyas délpesti kórház, 3800 bölcsődei, 10 ezer óvodai férőhely, 628 általános iskolai tanterem nyílik. Az Üllői utón és a kelenföldi lakótelepen uj mozi, a kelenföldi, az óbudai és a zuglói lakótelepen, a VIII. kerületben, Kőbányán és Újpesten művelődési központ épül. Lényegében az 1873-as egyesítés után városrendezési akciók szabják meg a mai napig Budapest jellegzetes arculatát, nagyvonalú városszerkezetét. A sugárutas, körutas útszerkezet, a rakodóparkok, a pályaudvarok, a legfontosabb középületek helyét akkor jelölték ki. Budapest mai forgalmi úthálózatának elképzelése is ezen a rendszeren épül, A tömegközlekedést- mint a világ nagyvárosaiban általában - a metró bonyolítja majd le. A részben elkészült kelet-nyugati és az épülő északdéli fővonalat leágazások, a Mexikói útig meghosszabbított milleneumi földalatti, a Kálvin térig bevezetett csepeli gyorsvasut, a metróhoz csatlakozó HÉV-vonalak teszik teljessé. Budapesten a gépkocsiállomány öt év alatt megháromszorozódik, 2000-ben pedig - úgy számolják - 600 ezer autó közlekedik a magyar főváros utjain. Az útépítési - korszerűsítési tervek ehhez mérten nagyonaluak. A Hungária körúti gyorsforgalmi ut - a bevezető autóutakkal - szervesen kapcsolódik majd a meglevő körutas - sugaras rendszerhez. A távlati terv a gyorsforgalmi úthálózaton 63, a belső forgalmi hálózaton 27 helyen irányozza elő többszintű csomópont kialakítását - 88 vasúti kereszteződésben építenek alul-, illetve felüljárót. Megépül a Budaörsi ut - Hegyalja úti csomópont. Korszerűsítik a Magyar Jakobinusok terét, a Moszkva teret, a Soroksári utat és a Szilágyi Erzsébet fasort. Elkészül az Üllői úti, a Batthyányi téri és a Déli pályaudvari aluljáró. Uj köntösben fogadja az utazókat, érkezőket a Déli és a Nyugati pályaudvar. Bővitik a Kelenföldi pályaudvart és a háromszorosára növelik a Ferihegyi repülőteret.
