Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-08-15 / 16-17. szám
1971. VIII. évf. 16-17. sz. Hazai Tudósítások 15. Medium Reg ni "HONDERŰ" VÁROSA — A 2000, 1000,. 100 ÉVES BUDAPEST Közeledik Budapest nagyvárossá egyesítésének százéves fordulója. Fővárosunk története nem egy évszázad története, hanem sokkal többé. Érdemes az alkalmat felhasználni nagyon rövid visszapillantásra. Az első tábor a Bem tér környékén Budapest 100 éves is, meg 1000 éves is, sőt - valójában sem nem 1000, sem nem 100, hanem jószerivel 2000 éves, a világ öreg-öreg városainak egyike. Mikor kezdődik mégis a város története? Az őseredet a legaprólékosabb tudományos kutatással sem köthető naphoz. Annyi bizonyos, hogy a hóditó rómaiak első tábora, időszámításunk kezdetén, a mai Bem tér környékén állott, és a Fő tér, Flórián tér táján alakult ki a canabae, a táborváros. Hogy milyen élet folyt itt, arról beszél a 16 000 személyes Nagyszombat utcai amfiteátrum, amelynek az arénája nagyobb, mint a római Kolosszeumő. (Az amfiteátrumnak amúgy szerepe van az 1000 évvel ezelőtti városmegujulásban is.) A kényelmes "polgárvárosnak" mintegy 20 000, a katonavárosnak, a katonai tábor lakóival együtt 50 000 lakója lehetett. Téves a közkeletű felfogás, hogy Buda ugyan öreg, de Pest fiatal. Ma már pontos dátum is megmondható: Contra-Aquincum építése a pesti oldalon (a mai Március 15. tér helyén) 294-ben kezdődött. Taksony vezér - és a négy budai vásár Ennyit a régmúltról. Persze, azért 1000 év sem kevés - márpedig 1000 éves Budapestről már a teljes folyamatosság értelmében beszélhetünk. Árpád utóda, Taksony vezér (a Soroksár alatti község azért őrzi a nevét, mert itt székelt, állítólag itt is van eltemetve) 971-972 táján, tehát éppen 1000 éve adta az épen maradt "Március 15. téri" (tehát pesti!) erődöt Volga menti, mohamedán vallásu bolgároknak, hogy ott letelepedőnek. (Az eset megtalálható Anonymus krónikájában.) Tudományos feltételezések szerint a Nagyszombat utcai, szintén erőddé alakított amfiteátrum Árpád társfejedelmének, Kurszánnak volt a vára. Óbuda, Buda és Pest helyén azóta is, folyamatosan, fontos emberi település volt, amelyet már XI. századbeli latin források is "medium regni"-nek, az ország közepének jeleznek, fontossági és nem egyszerűen földrajzi értelemben. Bárhol volt később a főváros, Óbuda-Buda-Pest városok jelentősége mindig nagy volt, a török öle előtt, alatt és után. A hazai és a külföldi kereskedőik már a XVI. század elején egy városként kezelték. Egy német kereskedő, ma tréfásan ható fogalmazásban, ezt irta: "Budán négy országos vásárt tartanak - kettőt Budán, kettőt Pesten." A 100 év előtti egyesülés((helyesebben most még csak 98) mindennek ellenére keserves, hosszadajmas előzmények után ment csak végbe, az 1872, XXXVI. törvénycikk alapján, amely Buda, Pest, Óbuda és a Margitsziget egyesítését mondta ki, Budapest főváros név alatt. A közös főváros első közgyűlésén 1873. november 17-ét határozták meg a tényleges egyesülés dátumaként (ekkor szűntek meg a külön hatóságok és kezdett működni az egyesitett uj város tanácsa). A lakosság száma akkor 276 000 volt, hét és félszer kevesebb a mostaninál,, A gondolat, a szándék, sőt az intézkedés is már sokkal korábbi fogantatásu. És nem akármihez, nem akárkihez kapcsolódik. Széchenyi István már 1829-ben felvetette az egyesítés gondolatát és a Szépítő Bizottmányban ezt az Ígéretes magyar szót ajánlotta a főváros nevéül:'Honderű'.' (Két év múlva a "Világ"-ban bővebben kifejtette a gondolatot és itt már"Buchpest"-ről szól.)
