Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1971-08-15 / 16-17. szám

1971. VIII. évf. 16-17. sz. Hazai Tudósítások 15. Medium Reg ni "HONDERŰ" VÁROSA — A 2000, 1000,. 100 ÉVES BUDAPEST Közeledik Budapest nagyvárossá egyesítésének százéves fordulója. Főváro­sunk története nem egy évszázad története, hanem sokkal többé. Érdemes az alkalmat felhasználni nagyon rövid visszapillantásra. Az első tábor a Bem tér környékén Budapest 100 éves is, meg 1000 éves is, sőt - valójában sem nem 1000, sem nem 100, hanem jószerivel 2000 éves, a világ öreg-öreg városainak egyike. Mikor kezdődik mégis a város története? Az őseredet a legaprólékosabb tudományos kutatással sem köthető naphoz. Annyi bizonyos, hogy a hóditó rómaiak első tábora, idő­számításunk kezdetén, a mai Bem tér környékén állott, és a Fő tér, Flórián tér táján alakult ki a canabae, a táborváros. Hogy milyen élet folyt itt, arról beszél a 16 000 személyes Nagyszombat utcai amfiteátrum, amelynek az arénája nagyobb, mint a római Kolosszeumő. (Az amfiteátrumnak amúgy szerepe van az 1000 évvel ezelőtti városmegujulásban is.) A kényelmes "polgárvárosnak" mintegy 20 000, a katonavárosnak, a katonai tábor lakóival együtt 50 000 lakója lehetett. Téves a közkeletű felfogás, hogy Buda ugyan öreg, de Pest fiatal. Ma már pontos dátum is megmondható: Contra-Aquincum építése a pesti oldalon (a mai Március 15. tér helyén) 294-ben kezdődött. Taksony vezér - és a négy budai vásár Ennyit a régmúltról. Persze, azért 1000 év sem kevés - márpedig 1000 éves Budapestről már a teljes folyamatosság értelmében beszélhetünk. Árpád utóda, Taksony vezér (a Sorok­sár alatti község azért őrzi a nevét, mert itt székelt, állítólag itt is van eltemetve) 971-972 táján, tehát éppen 1000 éve adta az épen maradt "Március 15. téri" (tehát pesti!) erődöt Volga menti, mohamedán vallásu bolgároknak, hogy ott letelepedőnek. (Az eset megtalálható Anonymus krónikájában.) Tudo­mányos feltételezések szerint a Nagyszombat utcai, szintén erőddé alakított amfiteátrum Árpád társ­­fejedelmének, Kurszánnak volt a vára. Óbuda, Buda és Pest helyén azóta is, folyamatosan, fontos em­beri település volt, amelyet már XI. századbeli latin források is "medium regni"-nek, az ország kö­zepének jeleznek, fontossági és nem egyszerűen földrajzi értelemben. Bárhol volt később a főváros, Óbuda-Buda-Pest városok jelentősége mindig nagy volt, a török öle előtt, alatt és után. A hazai és a külföldi kereskedőik már a XVI. század elején egy városként kezelték. Egy német kereskedő, ma tréfásan ható fogalmazásban, ezt irta: "Budán négy országos vásárt tartanak - kettőt Budán, kettőt Pesten." A 100 év előtti egyesülés((helyesebben most még csak 98) mindennek elle­nére keserves, hosszadajmas előzmények után ment csak végbe, az 1872, XXXVI. törvénycikk alap­ján, amely Buda, Pest, Óbuda és a Margitsziget egyesítését mondta ki, Budapest főváros név alatt. A közös főváros első közgyűlésén 1873. november 17-ét határozták meg a tényleges egyesülés dátuma­ként (ekkor szűntek meg a külön hatóságok és kezdett működni az egyesitett uj város tanácsa). A lakos­ság száma akkor 276 000 volt, hét és félszer kevesebb a mostaninál,, A gondolat, a szándék, sőt az intézkedés is már sokkal korábbi fogantatásu. És nem akármihez, nem akárkihez kapcsolódik. Széchenyi István már 1829-ben felvetette az egyesítés gondolatát és a Szépítő Bizottmányban ezt az Ígéretes magyar szót ajánlotta a főváros nevéül:'Honderű'.' (Két év múlva a "Világ"-ban bővebben kifejtette a gondolatot és itt már"Buchpest"-ről szól.)

Next

/
Thumbnails
Contents