Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)

1970-08-15 / 16. szám

1970. VII. évf. 16. sz.

Hazai Tudósítások

9.

SZENTENDRÉRE "KÖLTÖZTETIK" A MÁNDI TEMPLOMOT- Szatmári táj a Duna-kanyarban -Magyarország valamennyi jellegzetes táját láthatják majd az épülő szentendrei falumúzeum vendégei. 1975-ig, az építkezések befejezéséig ugyanis 200 házat és a hozzájuk tartozó szérűket, istállókat, színeket építik fel az eredeti stílusban.

A 80 holdnyi területen tájegységenként állnak majd a házcsoportok; és minden kis "faluban" az eredeti bútorokkal és használati tárgyakkal rendezik be a házakat. A néprajzkutatók már országszerte gyűjtik a gazdag anyagot és ha szükséges, a Néprajzi Muzeum törzsanyagából pontos másolatokat is készítenek.

Lassan kibontakozik a skanzen képe, s néhány zalai * és szatmári tájat már most felismerhetünk. Az árvizsujtotta Szabolcs-Szatmár megyéből a megrongálódott házak áttelepítése előtérbe került, igy egy évvel hamarabb, már az idén felépítik a teljes szatmári tájegységet. Igen értékes néprajzi ritkaságok kerülnek a katasztrófa területéről a falumúzeumba. Legelőször a nemesborzavai harangtomyot és a mándi templomot mentik át. A XVIII. századba épített templom egész Európában egyedülálló különlegesség: a tapasztott sövényből húzott falban festett fakazettás freskókat találtak. Szentendrén ismét régi formájában állítják helyre a restaurátorok. Még idén tető alá kerülnek Kispalád, Botpalád, Sonkád, Milota és Tiszabercel XIX. századi házai és gazdasági épületei is. A települések eredeti disz- és haszonnövényeit ültetik a falvak köré, hogy a házakhoz hasonlóan a környezet is élethü képet nyújtson az egykori paraszti vidékekről.

Az építkezés rendkívül gondos, aprólékos munkát, pontos néprajzi és művészettörténeti ismereteket igényel. A skanzen építés legfőbb szervezője és irányitója a Néprajzi Muzeum főigazgató-helyettese, dr.Kodolányi János gondoskodik arról, hogy a majdani látogatók a szép környezethez illően turisztikai élményben is részesüljenek a gyönyörű fekvésű Duna-kanyar falumúzeumában.

A nagyközönség előtt 1972-ben nyitják meg a skanzen kapuit; az állandó kiállítás mellett azonban az építkezések 1975-ig folytatódnak, s nem lesz az országnak egyetlen olyan jellegzetes tája sem, amelynek házait és művészetét ne lelhetné fel a látogató Szentendrén.

x-x-x-x-x-x

KÉT AMERIKAI MAGYAR LÁNY

A FÜREDI ANNA-BÁL SZÉPSÉGVERSENYÉNEK DOBOGÓJÁN

Balatonfüreden ezen a nyáron is megrendezték - ezúttal 145. alkalommal - a hagyományos Anna-bált. A bál együttjár a szépségversennyel: itt választják meg mindig a Balaton szépét, akit aranyalmával ajándékoznak meg. A 145. Anna-bál aranyalmáját a zsűri Nagy Mária balatonfüredi lánynak ítélte, akit ezen a napon kettős öröm ért: szépségkirálynőnek választották és értesítették, hogy felvették az egyetem biológia-kémia szakára.

Igen érdekesen alakult a második és a harmadik helyezés. E két helyre amerikai magyar lány került. Második Katrina Lantos lett a Kaliforniában élő Lantos Tamás professzor lánya. Lantos professzor minden nyáron hazalátogat az óhazába és "törzsvendége" a füredi Anna-bálnak.

Itt volt 1968-ban is, amikor nagyobbik lánya nyerte el az aranyalmát. A harmadik helyre ugyancsak amerikai magyar lány került: a 17 éves Gábor Andrea, aki már Amerikában született, de azért magyar nyelven köszönte meg a kitüntetést.-ó-ó-ó-ó-ó-