Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-12-15 / 24-25. szám
1970. VII. évf. 24-25. sz. Hazai Tudósítások 11. NÉPSZOKÁSOK RENESZÁNSZA 0000000000000 Érdekes módon a technikai civilizáció előrehaladása Magyarországon nemhogy háttérbe szorította volna, hanem inkább felelevenítette a különféle népszokásokat. A modem lakások legféltettebb díszei közé tartoznak a régi falusi használati eszközök, a dédanyáink által használt vajköpülőtől a még nem is olyan régen nélkülözhetetlen petróleumlámpáig. A régi használati eszközökkel együtt újra divatba jött az úgynevezett "jeles napok" megünneplése és túlzás nélkül mondhatjuk: a népszokásoknak valóságos reneszánsza uralkodik ma Magyarországon. Már november végén megjelentek a kirakatokban a különféle Mikulás figurák és december 6-án reggel talán nem volt olyan ház az országban (különösen a városokban), ahol a kisgyermekek, a háziasszonyok, vagy éppen a családapák a legkülönfélébb helyekre eldugva (ablakok közé, csizmákba, papucsokba) ne találtak volna valami kedves ajándékot és csokoládéból készült Mikulás apót. Még a december 43-i Luca nap játékos varázslatait is sok helyen felidézték. Különösen a Vas-megyei falvakban lett divat újból a "Lucázás", a gyerekek ajándékgyüjtő kiruccanása, amikoris ilyen és ehhez hasonló rigmusokkal köszöntötték a ház népét: "Luca-Luca kity-koty, kity-koty, Galagonya kettő, három. Száraz körtét várom! Ha nem adnak szalonnát, Levágom a gerendát! Ennek az asszonynak annyi tojása legyen, mint égen a csillag, annyi csibéje legyen, mint a földön a kövecs!" Luca napja után kezdődött el a karácsonyi betlehemezés. Mig ugyanis a három király-járás vizkeresztre esik, addig a betlehemezés, vagy pásztorjáték közvetlenül karácsony előtt szokásos. Mezőkövesd vidékének kedves szokása az úgynevezett bölcsőke, amely keretében "maga a szent család jár házrőlházra, az angyalok és állatok kíséretében." Szatmár megyéből származott a bábos betlehemes játék. A fahengertestü pásztor- és angyalbábuk játékát a bábtáncoltató irányítja. A napjainkban oly jellemző karácsonyfát 100-150 évvel ezelőtt falun hiába kerestünk volna. Még a két világháború között is inkább csak a módosabb városi családoknál állitottak karácsonyfát. A mai karácsonyfa szükségletre jellemző, hogy a különféle állami és erdőgazdaságok külön karácsonyfa-telepeket létesítettek, hogy a tájszépitő és erdősítési fenyőfákat ne kelljen kivágni. Minden évben hatalmas karácsonyfát állítanak a Parlamenten is, amely az ünnepek alatt a gyermekeke. Az idén a 22 méter magas óriási karácsonyfát a zempléni hegyekből szállították külön erre a célra szerkesztett járművön a fővárosba. A karácsonyesti ajándékosztás áhítata sokezer éves elgondolásokon, képzeteken alapuló mágikus cselekményeket őriz. Karácsony kettős ünnep, de még harmadik napja a János nap is jeles nap. Erre az időre már rendszerint lefejtették az uj borokat, következhetett a borszentelés. Erről kapta nevét a "János-áldomás", Jánosolásnak nevezik a csoportos névnapi köszöntést; a szent János poharából ivott bor "erőt és egészséget ad". December 28. az aprószentek napja. E naphoz fűződik a "korbácsolás", "suprikálás" szokása, A "pásztorok" jelképes vesszőzés kíséretében jókívánsággal látják el a "megkorbácsoltat" - természetesen ajándék ellenében: "Friss légy, dolgos légy, jó sütőfőző légy, jó szövő-fonó légy. beteges ne légy, keléses ne légy" - és igy tovább.
