Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-12-01 / 23. szám
1970. VII. évf. 23. sz Hazai Tudósi tás öli 13. Emlékezzünk régiekre: SZÁZ ESZTENDEJE SZÜLETETT A KURIÓZUMOK GYŰJTŐJE 1870 november 23-án, száz esztendeje született Ráth-Végh István, akit polihisztorként tartottak számon és nagy érdemeket szerzett a múlt érdekességeinek kutatásában, a kuriózumok gyűjtésében. Ez az érdeklődése nemcsak magyar vonatkozású volt, hanem kiterjedt számos más nép múltjára is. Ráth-Végh István irt néhány regényt is, de munkásságának igazi értéke az a számos művelődéstörténeti kötet, amely érdekességével, szatirikus-humoros hangvételével nemcsak szórakoztatja az olvasókat, hanem játékosan gazdagítja ismereteiket, műveltségüket. Ráth-Végh István 64 éves korában lett "fiatal iró", 1934-ben jelent meg első jelentős könyve. Korábban jogász volt, a birói pályán tevékenykedett, a fiatal korúak ügyeit tárgyalta humanitással, nevelő célzattal. Elég néhány könyvének a címét felsorolni, hogy ebből tükröződj ék irói munkássága: milyen érdekességeket bányszott ki a népek életéből, milyen kuriózumokat gyűjtött össze: Magyar kuriózumok, Az emberi butaság kultúrtörténete, A házasság regényes életrajza, Két évezred babonái, Mendemondái! és történelmi hazugságok, A pénz komédiája, Fekete krónika, A könyv komédiája, Hatalom és pénz. Születésének századik évfordulójára érdekes könyv jelent meg - róla. Özvegye, Zipemowsky Fülöpke hegedűmüvésznő^rta Férjem története cimmel. IRINYI JÁNOS HÁROM ARCA Hetvenöt éve, 1895 december 17-én halt meg 78 éves korában Irinyi János, akit felületesen csak úgy ismernek, mint a zajtalan gyufa feltalálóját. Tizenkilenc éves volt, s a bécsi műegyetemen folytatott kémiai tanulmányokat, amikor tökéletesítette egyik tanára, Meissner találmányát és a sistergő, szikrát hányó foszforos gyufa fejét olyan anyagokkal vegyitette, amelyek nyomán megszűnt a gyufa robbanásszerű lángvetése és megszületett a zajtalanul gyuló gyufa. Irinyi János, a szegény bécsi diái! ezt a találmányát 60 régi forintért adta el Rómer Istvánnak, aki vagyont szerzett a találmánnyal. Tanulmányai befejezése után Pestre jött, s jelentős részt vállalt a reformkor iparfejlesztési programjában. Ekkor ismerkedett meg Kossuth Lajossal. 1840-ben Pesten gyujtógyárat alapított, - a ház ma is megvan Budapesten, a Mikszáth Kálmán téren. A bécsi és a pesti szereplés Irinyi Jánosnak, a vegyésznek, s a feltalálónak arcát mutatta. 1848-ban, amikor győzött a márciusi forradalom, majd a nemzet függetlensége védelmére fegyvert ragadott, Irinyi János is ott volt a márciusi ifjak sorában. Nagy tudását, ami a vegyészeiben és a technikában egyaránt megmutatkozott, ettől kezdve a szabadságharc szolgálatába állította. Kossuth, aki megismerkedésüktől kezdve nagyra értékelte képességeit, az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, majd 1849-ben a nagyváradi lőporgyárnál és ágyúöntödénél tevékenykedett. Ezért a szabadságharc után bujdosni kényszerült, majd amikor elfogták, a hírhedt Újépület foglya lett. Irinyi János harmadik arca a hatvanas évek közepén kezdett kirajzolódni és nagy tudásával különösen a hazai mezőgazdaság fejlesztésében ért el maradandó eredményeket. Résztvett malmok és cukorgyárak korszerűsítésében és az elsők között volt, aki hangsúlyozta a mezőgazdaság gépesítésének fontosságát, valamint a kemizálás nagy szerepét a jobb terméseredmények elérésében. Kevesen tudjál!, hogy a gyufa feltalálója alkalmazta magyar földön elsőnek a vetést, a szántást és a boronálást együttesen végző gépszerelvényt és kémiai tudásával jelentős eredményeket ért el a talajjavításban is.
