Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)

1970-11-01 / 21. szám

1970. VII. évf. 21. sz. Hazai Tudósítások 10. NEGYVENEZER FIATAL TEHETSÉG A MAGYAR SPORTISKOLÁKBAN Magyarország minden ötödik lakosa, körülbelül kétmillió fiatal tartozik a sport . utánpótlás korosztályába. Ezek a 6-13 éves fiuk és lányok közül mintegy 800 ezren rendszeresen sportolnak, közülük is a legjobbak, a minőségi sport számára kiszemelt tehetségek kiemelt sport­iskolákban edzenek. ^ Az országban összesen 68 sportiskola működik, s ezek különböző szakosztályai­ban 40 ezer gyerekkel foglalkoznak. A szakosztályok vezetésében olyan kitűnő sportembereket talál­hatunk, mint az olimpiai bajnok vízilabdázó Gyarmati Dezső és Remhényi Dezső, a néhány éve még válogatott tornász, Csányi Raymund és Kertész Alice, az olimpiai bajnok öttusázó dr.Török Ferenc, a háromszoros olimpiai helyezett gerelyvető Kulcsár Gergely, az 50-es évek többszörös világ­rekordere, a középtávfutó Iharos Sándor. A több mint tiz évre visszatekintő sportiskolák egy része a sportegyesületek kebelében működik, más részük, az úgynevezett városi sportiskolák általában megyeszékhelyeken alakultak és a környék tehetséges fiataljait foglalkoztatják. Végül, de nem utolsó sorban igen jelentős az úgynevezett egy sportágas iskolák szerepe is, amelyek kizárólag egy sportág utánpótlásának nevelésével foglalkoznak. Mindháromfajta sportiskolát a Budapesten működő Központi Sportiskola látja el módszertani tanácsokkal, útmutatásokkal. A sportiskolái utánpótlás-nevelés az uj tanévtől kezdve a testnevelési tagozatos általános iskolákra épül. Az uj rendszer lényege: a tagozatos iskolák számára uj tantervet készítet­tek, s ezekben az intézményekben a hagyományoktól eltérően az első és a második osztályban heti három, a harmadik-negyedik osztályban heti négy, és végül az ötödik-nyolcadik osztályban heti öt testnevelési órát tartanak. A tanulók azonban semmilyen tantárgyban nem kerülnek hátrányba más iskolák diákjaival szemben, mert a sportra fordított idővel növelték a tanitási óraszámot. Ezek a tagozatos iskolák biztosítják majd folyamatosan a sportiskoláknak a tehetséges gyerekeket. A sportiskolák egyébként négy évfolyamosak, s itt már mindennapos edzések vannak. Általában 10 éves korban kezdődik a felkészítés, néhány sportágban azonban, igy a női tornában, az úszásban, az első évfolyamra már a 6-7 évesek is bekerülhetnek. A főként erőfejlesz­téssel foglalkozó súlyemelő, kajak-kenu sportágak csak 13-14 éves kortól kezdik meg a speciális képzést. A fiatal tehetségek felkutatását egyéb módszerekkel is szorgalmazzák. Nyaranta például úgynevezett nyári kiválasztó sporttáborokat szerveznek, s ezeket minden megyeszékhelyen megrendezik, ahol a gyerekek három héten át naponta hat órát sporttal töltenek. A megyei "szelek­ció" után az ország legjobbjai a tatai edzSközpontban folytatják a táborozást, s ebből a csoportból kerülnek ki végül azok a legtehetségesebb fiatalok, akik az Olimpiai Reménységek Tornáján, a Barátság Kupákon és a nemzetközi ifjúsági seregszemléken képviselik a magyar sportot. A Magyarországon működő sportiskolák közül a legeredményesebb munka a budapesti Központi Sportiskolában folyik. Tizenöt szakosztályban 2 500 fiatallal foglalkoznak, s a legnagyobb sikerről a tornászok és az úszók számolhatnak be, hiszen a női tornászok közül hatan már a felnőtt válogatott keret tagjai, mig az úszók a Trentoban megrendezett "Korosztály Európa bajnokságról" 14 aranyéremmel tértek haza. E sikerek láttán mind több sportegyesület, megye és város teremti meg az újabb sportiskolák működésének lehetőségeit. o-o o

Next

/
Thumbnails
Contents