Harangszó, 1945
Új harangszó
I. évfolyam 6. szám. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP 1945. november 18. „Örök hűséget“ esküszik egymásnak minden házaspár, amelyik Isten színe elé viszi a két fél szövetségkötését. Ez a megjelölés járja a közfelfogásban, esküvői meghívókon. De vájjon meggondolják-e vőlegény és menyasszony, férj és feleség mit jelent ez? Az „örök“ szót más vonatkozásban is sokat használják manapság, mikor „örök“ népről és „örök“ eszméről beszélnek. Elfeledkeznek arról, hogy milyen nagy jelentőségű és mennyei távlatú ez a szó és viszont mennyire testi, térhez és időhöz kötött minden, amihez kapcsolják, még ez a drága bibliai szó és .fogalom az ember lelki tulajdonai között: a hűség. Az örökkévalóság szemszögéből mindent szemlélhetünk, a férj és feleség hűségét is. Az emberi hűségben azonban nem lehet belenyomorítani az örökkévalót. Alert az ember a bűn következtében megrontotta a szeretetet és a hűséget. így a halállal Isten véget vet nemcsak az embernek, hanem a benne, vele és általa megrontott szeretetnek és hűségnek is. Krisztus megváltott minket a bűntől, a haláltól és az ördög hatalmából és így a keresztyén házasság az újjászületett ember számára valami drága kincs, isteni ajándék, de nem életcél, nem üdvösség. Minket Krisztus üdvösségre váltott meg! A házas és családi élet ennek csak iskolája, hogy itt ebben az emberi közösségben az örök mennyei közösségre készüljünk. Az ítéletkor számba veszi az Ür, hogy milyen szeretetet és hűséget tanúsítottunk a családi életben, de házaséletünk nem folytatódik az örökkévalóságban, mert azt csupán a földi életre rendelte az Isten. Az üdvözöltek Isten angyalaihoz lesznek hasonlókká. Krisztus Urunk ezt mondja: „Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben“. (Máté 22 : 30.) Helyén való tehát, ha a Házassági szövetséget „holtomiglan — holtodiglan“ szent komolysággal köti meg vőlegény és menyasszony. Sírig tartó hűséget fogad és erre egész leikével törekszik. De téve- lyeg, aki ebben az „üdvösség“-ét keresi és az „örök“ boldogságot. A házasság szent dolog, de nem szentség. Helyesen és tisztán kell élni benne, de nem üdvözít. Ezért nem az üdvözül, aki házasságot is köt, hanem minél többen hisznek igazán az üdvözítő Jézus Krisztusban, annál többen élnek megszen. telt családi életet. Ittzés Mihály. Őszintén meg kell vallanunk, hogy egyházunkban nagy bizonytalanság uralkodik a házassági elválás kérdésében. Kevesen tudnának tiszta és értelmes választ adni arra a kérdésre, hogy végeredményben hát egyházunk a házasság felbonthatatianságát vagy' felbonthatóságát tanítja-e? A tanításbeli bizonytalanság maga után vonszolja az egyházi és gyülekezeti gyakorlat megfonto- latlanságát és lazaságát is. Megfontoiatlanságon azt értjük, hogy az egyes esetekben egyházunk gondolkodás nélkül magáévá teszi a bíróság válóperi döntését, anélkül, hogy külön megvizsgálná az adott esetet és megkérdezné: Mit kell tartanom Isten igéje alapján a szóbanforgó válásról? és azután ehhez szabná további eijárását. A lazaságon pedig azt értjük, hogy a válni készülő evangélikusok legfeljebb a vá’óperi lehetőségeket és a minél jobb emberi megoldás keresését latolgatják, de nem kutatják Isten megfellebbezhetetlen parancsát. A válás dolgában nincs népünkben szent félelem a felséges Úristen előtt. ’ Ebből a helyzetből a kivezető út nern Róma felé vezet, hanem vissza Isten igéjéhez. A „Semper refor-, mari debet“, az „örök reformáció“ szükségessége mutatkozik meg itt is. Ez pedig azt jelenti, hogy a házassági elválást a Szentírás világosságába helyezzük és egyéni magatartásunkat, egyházi gyakorlatunkat e szerint alakítsuk. A házasság Isten teremtése és parancsa szerint: felbonthatatlan. Nyissátok fel bibliátokat és olvassátok el Márk evangéliuma 10. részének 2—9 verseit! Ha valaki Jézusnak ezeket a szavait csűri és csavarja, szentségtörést követ el. Különben is *öiyan világos szavak ezek, hogy nem adnak lehetőséget ötféle magyarázatra, csak egyre: a házasságban a teremtés rendje szerint egész életre szólóan eggyé lesz a férfi és a nő; amit pedig Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza. A házasság felbontása tehát, — bármilyen komoly vagy megtévesztő emberi indokból — Isten teremtő akaratának lábbal tiprása, a teremtés rendjének megsértése, bűn. Legyenek tisztában azok a házastársak, akik között felmerült a válás gondolata vagy már végre is hajtották, hogy szembekerültek az Isten parancsával. És jaj, csak hamis megnyugvásba ne menekítsék lelkiismeretüket. Válóperi ítélettel „ártatlannak“ minősített elvált férfi vagy asszony csak meg ne nyugtassa magát, hogy Isten előtt ártatlan. A válásnak bűnét nem menti Isten előtt az élettárstól sokat szenvedett házasfélnek „Nem bírom tovább!“-sóhaja sem. — Jézus egészen következetes, amikor az elváltak újraházasodását épen ezért ugyancsak határozottan bűnnek mondja: az elvált férfi vagy nő űj házasságkötése — házasságtörés. Márk 10, 11—12. Nem is lehet másként. Ha Isten teremtő elgondolása szerint a házasság egy férfinek és egy nőnek élethossziglan felbonthatatlan közössége, akkor ezt nem rúghatja fel senki sem a házasság felbontásával vagy új házasságkötéssel anélkü', hogy Isten előtt a házasság megtörésének bűnébe ne essék. Jézus Krisztus azonban számol azzal, hogy a teremtésnek csodálatos rendjét napról-napra széttöri az emberi gonoszság, a „szívnek keménysége“ (Máté 19, 7-—8). Ezért Jézus nemcsak arról tud, hogy Isten teremtési rendje a házasságban szent és sérthetetlen, hanem arról is tud, hogy a mi bűnnel megkötözött életünkben és nyomorult, esett világunkban Isten teremtési rendje a házasságban gyakran beszennyeződik és megcsorbul. Tud arról, hogy sok házasságot m á r kettétört a házasságtörés, noha m é g együtt élnek a házastársak (Máté 19, 9). Pál apostol is tud arról, hogy férj hűtlenül elhagyja feleségét, feleség férjét (I. Kor. 7, 15). Isten igéje szerint olyankor, amikor a házasság már a válás előtt megtörött és Isten teremtő gondolata a házasságban porba hullott, lehetséges a válás. Máté 5, 32; 19, 9; I. Kor. 7, 15. Ebben az esetben új házasságkötés nem házasságtörés. Félre ne értse valaki: Isten teremtési rendje ebben az esetben is megtörött a házasságban, Isten parancsát ebben az esetben is megszegték s ezért mindkét házastárs Isten előtt felelős. Csak az Isten nem erőlteti, hogy a már úgyis kettétört házasságot továbbra is házasságnak színleljék. A válás ebben az esetben szabad a keresztyén embernek, de ez ekkor sem lehet fellélegzés, hanem őszinte, nyílt, fájdalmas elismerése Isten teremtő akarata porba hullásának. A válás ebben az esetben is csak bűnvallással és bűnbánattal járhat együtt. Isten igéjének tanításából lelkipásztori tanácsok következnek: Válásra készülő keresztyén férfi vagy nő, vidd Isten elé ezt a kérdést, elsősorban a jelzett igék fényében. Ne a magad igazát keresd házastársaddal szemben, hanem bűneidet, amellyel te is elősegítetted házasságtok megingását és Isten teremtő gondolatának megtörését. Légy tisztában azzal, hogy az isten szerint való megoldás nem a megrendü't házasság végleges és teljes összetörése a válással, hanem házasságodban Isten teremtési rendjének visszaállítása. Keresd, hogy ezért mit tehetsz. Szeretet, imádság, türelem, tűrés, megbocsátás, mégegyszer ismétlem: megbocsátás hétszer és hetvenhétszer, — ezek segítik a házasság teremtésbeli rendjének, az igazi közösségnek helyreállítását. Csak az a fontos, hogy magadon kezd a megtérést, ne a másikon. Ha pedig mindezek után is úgy iátod, hogy házasságod véglegesen kettétörött, akkor ám menj válni, de kettőt ne feledj. Az egyik az, hogy Isten teremtő akaiata megszegésének hűre nincs a válással elintézve, legfeljebb feltárva. Elintézve csak az Isten bocsánatával lehet számodra is, elváló házas- társad számára is. A másik pedig az, hogy Isten előtt most is és az ítéletkor is felelsz azért, hogy valóban végleg kettétört házasságról vélt-e szó?! Arra nincsen áii alános szabály, hogy a házasság mikor törik végleg ketté. Még a házasságtörés és a hűtlen elhagyás esete sem jogszabály erre az Újszövetségben. Hogy hol van a határ, amelyen belül válás helyett a házasság megújítására kell indulnod, amelyen túl azonban ezen a bűnös viiágo. nincsen más lehetőséged csak a válás, — ezt nem lehet általános érvényű szabállyal meghatározni. Ebben Isten előtt magadnak kell döntened a felelősség és a bűnbocsánat Iliiében! Elvált férfi vagy asszony, gondold át mindezt te is és alázkodj meg a bűnnek nagy nyomorúsága alatt, amely házasságod megszakadásából kiált feléd! Új házasságkötés előtt pedig gondold meg, hogy a házassági eskü másodszori letétele céljából oltárhoz indulásod házasságtörésre indulás-e, vagy pedig az elvált hivő keresztyén férfinak vagy asszonynak Jézus szavában engedélyezett lépése?! Isten igéje tanításának van üzenete egyházunkhoz és nemzetünkhöz is. Egyházunk vegye komolyabban az elváltak újra- esketésének kérdését és vizsgálja meg minden egyes esetben, hogy — amennyire a korlátolt emberi látás megismerni engedi: — részesítheti e új áldásában az elváltat, vagy pedig meg kell ragadnia, mert az oltártól kiinduló házasságtörésre még sem adhatja szentesítését. Nemzetünk pedig a házasság felbonthatatlansá- gának isteni parancsát vegye komolyabban, mint tette az augusztusvégi kormányrendelet a házasság- kötések felbontásának megkönnyítésével. Egyetlen nép sem véthet büntetlenül Isten teremtő rendje ellen. Kiszámíthatatlan következményei lehetnek népünk erkölcsi romlásában, a nemzet alapsejtjének: a családnak meggyengülésében, a gyermekek számának csökkenésében és a családi nevelés hiányában, ha az állami rendelkezések elősegítik, hogy az életre szóló házasság szent felelőssége meggyengüljön. Felelőtlenebbül lehet házasságot kötni és a válást meggondolatlanabbul lehet végrehajtani, ha két évi házasélet után közös megegyezéssel vagy öt évi különélés esetén az egyik fél kérelmére, a házasság jogilag megszüntethető. Máris ismerünk olyan evan gélikusokat, akik e rendelkezés bátorítására megkönnyebbülten fellélekzenek és válással akarják megoldani családi életük nehézségeit, ahelyett, hogy a keresztyénibb útat választanák. Veöreös Imre. A válás
