Harangszó, 1944
1944-07-23 / 30. szám
US NÉPLAP Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben Szerkesztő-bizottság elnöksége: D. KAP! BÉLA, D. RAFF AY SÁNDOR, TÚRÓCZY ZOLTÁN, KUTHY DEZSŐ püspökök. [ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Győr, II., Petőfi-tér 1. T.Ufon: 17-M. 5 Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.526. 85. évfolyam. 1944. juíius 23. 30. szám. Irta: Hariaali Béla. Mi légyen a jó ? „Megjelentette néked, óh ember, mi légyen a jó, és mit kíván az Ür te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, seeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.“ Mikeás 6:8. Erre a kérdésre mi egészen földiképen felelünk. Minden jó, ami nekünk jó, ami kedvünkre van, amit szemünk-szánk megkíván, amit érzékszerveink élveznek. Minden más rossz. Isten .azonban másképen ítéli meg ezt. Isten kijelentése legyen döntő ebben a kérdésben is. De ehez hozzátartozik az, hogy cselekedjük is azt, amit Isten jónak mondott. Az igazság nem más, mint ami Istennél van. Azt szolgáld hát, ami az örökkévalóságba tartozik. Örök értéknek nem mondhatjuk a földi javakat, bár Isten javunkra adta azokat. De -mégis jók akkor, ha eszközül használjuk az eljövendő javak szolgálatában. A földi érték csak akkor érték, ha nem gátja, hanem szárnya az örökkévalónak. Munka, vagyon, sok szép és jó, ami a földi életben van, legyen iskolája és előkészítője az örökkévalónak. Ezzel, a hittel és gondolattal cselekedni, ez^az igazság cselekvése. Szeresd az irgalmasságot. Ez az emberi közösségben megvalósítandó jó. Nem elég alamizsnálkodnod, sebeket kötöznöd. Szív kell hozzá. Szeretetbő! cselekedd az irgalmasságot. Az javadra lesz neked is és annak, akivel cselekedted. Ez is beleépít annak birodalmába, aki maga is csupa irgalmasság volt irányodban. Az ő irgalmassága tegyen irgalmassá. (Lukács 6 :36.) A jót igazán csak Istennel járva cselekedheted. Isten fogja a kezedet, el ne engedd hát. Járj vele: rendszeres, folyamatos életközösséget kíván tőled ez az ige. Isten igéjéből táplálkozzál, Isten kijelentése szerint keresd a jót és engedelmeskedjél neki, kövesd szavát. Alázatosan. Nem érdem az, hogy Istennel jársz. Merő kegyelem, hogy vele járhatsz és neki szolgálhatsz. Mi a jó? Minden, ami Istentől van és Isten dicsőségét szolgálja... Isten a jó forrása és a jó koronája... Neked is? Ittzés Mihály. A háború dúlásai közepette sokan azt képzelik, hogy Isten magára hagyta a világot és nem gondoskodik többé róla. Még a keresztyének is hajlanak olykor arra a gondolkodásra, hogy a mi Istenünk sorsunkra bízott bennünket, Ömaga pedig visszavonult valahová a felhők mögé és csak távolról (mint valami páholyból) szemléli az eserttCTf> K,l\Cv, ~ Bármit mondjon a látszat, Isten se meg nem halt, se nem szunnyad, hanem kormányozza a világot, persze nem a mi emberi gondolataink szerint, hanem az Ő isteni tervei szerint. Mondják, hogy az alpesi vezetők egyes veszélyes ösvényeknél bekötik a hegymászó utasok szemét. Csak amikor a veszélyen már túl vannak, akkor nézhetnek vissza és láthatják meg a sikamlós hegyi ösvényt, amelyen keresztül kellett haladniok. Hasonlóképpen cselekszik a mi mennyei Atyánk is. Egyelőre nem adja tudtunkra, hogy mit miért tesz. Mi akik nem látjuk a jövőt, nem értenők meg jelen intézkedéseinek a célját sem. Innen van az, hogy az isteni gondviselés sokszor titokzatosnak tűnik fel előttünk. Ha azonban világos elmével szemléljük a történelmet, meg kell látnunk abban Isten ujját: Az 1241-ik évben Batu khán‘vezetésével sok százezer főnyi tatár sereg tör hazánkra. Mindent felgyújt, leöl és elpusztít, atni útjába kerül. Magyarország a szó szoros értelmében egy nagy temetővé változik. Egy bajor krónikás ezt jegyzi fel róla: Ebben az évben Magyarországot 350 évi fennállás után a tatárok megsemmisítették. Ez volt a látszat. Isten azonban másként akarta. Messze keleten hirtelen meghalt Ogotai a nagy khán és Batu, hogy utódává választassa magát, egész seregével kivonul hazánkból. Magyarország isteni csoda folytán felszabadul. Nemcsak a történelemben, de egyesek életében is bebizonyul az isteni gondviselés csodája: Az első budapesti bombázások napjaiban egy szekér áll az országúton, mögötte egy gyermek. A lovak közé bomba vág. Darabokra szaggatja őket, a szekeret egy fa tetejére dobja... A gyermek sértetlen marad. Esztinkbe jut a 91. zsoltár 1. és 11. verse: Aki a Felségesnek rej- tekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az ... Az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged. mondottunk azt bizonyára mindenki aláírja. Van azonban a gondviselésnek egy másik oldala is: amikor látszólag hallgat az Isten. Ez az az isteni magatartás, amelynek okát százan és ezren keresik. Egy csomó „miért?“ tolul az emberek ajakára, mindenek előtt az a két nagyon időszerű kérdés: Miért engedi meg Isten ezt a szörnyű háborút? Azután: Miért engedi meg ártatlanok szenvedését, sőt pusztulását? Ezekre a súlyos kérdésekre csakis Isten igéje világosságában lehet feleletet talájni. Az első felelet Ésaiás 55, 8—9. versekben található: Magasabbak az én gondolataim gondolataitoknál! Isten a világot az örökkévalóság szempontjai szerint kormányozza. Világkormányzásának legfőbb célja,’hogy az emberek üdvösségre jussanak. Isten tudja, hogy a legnagyobb csapás az emberen nem a szenvedés, még csak nem is a testi halál, hanem van ennél egy sokkal súlyosabb csapás: Ha az ember mindörökre elszakad Istentől és kárhozatra jut. Azért mondja Üdvözítőnk: Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában. Máté 10, 28. Ha ez így van, akkor mindjárt más megvilágításba kerül a most dúló háború és a vele járó sok nyomorúság. A háború Isten ostora rajtunk, akik a béke és jólét napjaiban megfeledkeztünk őróla és elszakadtunk Tőle. A háború szorongat- tatásai nem azt bizonyítják, hogy nincs isteni gondviselés, hanem ellenkezőleg azt bizonyítják, hogy van isteni ítélet. A háború Isten ítélete. Az utolsó végleges, nagy ítélethez viszonyítva azt is mondhatnék: A hábogú Isten „kis“ ítélete. Azért kóstoltatja meg velünk, hogy mi, akik bátrak voltunk a vétkekben, megrettenjünk, elhagyjuk a bűn útját, visszatérjünk őhozzá, hogy így örökre el ne vesszünk. Olykor azonban a hívők és ártatlan gyermekek is szenvednek, sőt életöket vesztik. Hogyan egyeztethető ez össze- az isteni gondviseléssel? F - )'■*■*-'■' -i i^iosiny 'Tvt,rin*-- MM keket sokszor csodálatosan megoltalmazza: A szanfra'ncis?kói földrengés után (1907), egy összeomlott ház alatt bölcsőben fekvő kisdedet ta- láltak, A leomló kőhalmaz valóságos diadalívet formált a bölcső felett. Mellette találták a családi Bibliát kinyitva a 23. zsoltárra, amely így kezdődik: Az Űr az én pásztorom, nem szűkölködöm! Ez év június 2-án ellenséges harci repülők rettenetes bombazáport zúdítanak Debrecenre. Báthory Margit Kamilla leventeleánynak az óvóhelyen eszébe jut, hogy a ház második emeletén egy csecsemő fekszik a bölcsőben, akinek szülői eltávoztak hazulról. Saját élete veszélyeztetésével fölsiet és az utolsó pillanatokban lehozza és biztonságba helyezi a kisdedet. Ugyanaz a lakás kevéssel utóbb összeomlik, de az ártatlan csecsemő megmentésére isten idejében kirendelte a mentő angyalt. Ki ne ismerné fel itt az Isten gondviselését?! A franciaországi hugenotta üldözések idején a meggyilkolt vezér, nek, Colignynak az udvari lelkésze Merlin, ura parancsára utolsó pillanatban a szénapadlásra menekül. A fegyveres üldözők keresik. Kardjukat többször a szénába döfik, de hiába. Miután a gyilkosok napokig a ház körül ólálkodnak, Merlint az éhhalál fenyegeti. Isten azonban megparancsolja egy tyúknak, hogy tojjon mindennap egy tojást a széna közé. Nem isteni gondviselés volt-e ez? Mit szóljunk azonban arra, amikor hívők és ártatlanok is életöket vesztik? Ez sem bizonyítja, hogy nem volna isteni gondviselés, hanem feltétlen bizonyossággal arról győz
