Harangszó, 1944
1944-03-19 / 12. szám
1944. március 19. HARANG SZÓ 5d Ahol Kossuíh Lajo$ szüleien. Mikor 142 évvel ezelőtt a zemplén- Tiiegyei kis Monok község uradalmi tiszti lakában Kossuth László és Wéber Sarolta házasságából Kossuth Lajos megszületett, még a minden újszülöttben nem mindennapi ember jövetelét sejtő -/ülők sem hitték, hogy onnan a szabad gondolat és a magyar nép felszabadítá- -ának apostola indul el világhírnévvel koszorúzott útjára. Ma már. mindenki tudja ezt és Amerika iskolás könyveiben Kossuth szónoki beszédeit tanítják •példaképen. Anglia és Amerika csak Kossuth Lajos beszédeiből ismerte meg a magyar népet és a magyarság sorsát. A tállvai lelkész most Kossuth Lajos habjának 50 éves évfordulóján beszámolót , 1 Kossuth szülőházának és keresztelési templomának mai állapotáról. libben a házban született Kossuth Lajos“. Kanyargó útakon, akácerdők között kanyarodik az országút Szerencsről a kis zemplénmegyei falu felé, hogy aztán mélyen ereszkedjék az úgynevezett Hidegvölgybe. Itt fekszik Monok, völgy- lisadékok oldalaiban, dombok-hegyek között. A község főutcáján, alig hagyjuk el az oszlopsoros, ma iskolának használt grófi kastélyt, — amelyet még gróf Andrássy György építtetett, — a református templom felé lejtő út színétől magasabban, ott állunk már Kossuth s/íilő-háza előtt. Íme az egy kéményes, hat utcai ablakos ház, amint régi történeti és irodalomtörténeti könyvek „egykori rajza“ emlékezetünkbe vésíe. Az épület jobb sarkán a kiskapu és a kocsibejárat kapuja még mindig megvan megviselt állapotában, de annál élénkebben idézve a múltat. A régi tisztilak ma is eredeti alakiában áll itt terméskövekkel megtámasztott, bekerített előkertjével, de mintha valami hiányoznék innen. A ház elől eltűnt a négy nagy lombos fa. évekkel ezelőtt kivágták a fákat, amelyek alatt egykor Kossuth Latos szülei üldögéltek a csöndes, falusi alkonyon. Most hat ró- safa lehajtott ágaival alussza téli ál- . mát a ház előtt végighúzódó hét méter széles kertben. A ház falának közepén hatalmas sötétszínű niárványtábia. Rajta Kossuth arca bronzdomborműben és a felírás: „Ebben a házban született Kossuth Lajos 1802 szept. 19-én.“ Az eresz-csatorna mellett villanylám- pa, a kapunál kis tábla: Kossuth Lajos- utca 10. Szemben a kis evangélikus imaház, amelyben az emléktábla felavatásának koszorúit őrzik. Az épület most is a hitbizományi birtok tiszti-laka, most Szepessi Gusztáv erdőfőmérnök, egyházfelügyelőnk lakik benne. Megértőn, foj- tottsn izzó rajongással mutatja meg mindenkinek a bolthajtásos, tágas és nap- sugaras szobákat, amelyekben Kossuth László, az Andrássy-uradalom ifjú ügyésze élt. Az udvarról, szélesen húzódó előszo- háa át a középső nagy szobába lépünk, amelynek két ablaka közé illesztették be a fal külső részén az emléktáblát. A padló nagy fakockái keretezettek: a parkett őse ez a padlózás. A sarokban beépített kandalló, amely előtt egykor Kossuth Lajos édesanyja melegedett hangtalan téli estéken. Az ablakokból ellátni a magaslatokra. Egyik az akasztó domb a romladozó kastéllyal szemben jobbra, távolabb az ősidőkből származó kastély maradéka magasodik. Oldalában a bástya torony- építkezésre emlékeztető siratomház — a pallós jog emléke — most fáskamra cs jégverem. A történelmi magyar múlt, melynek kiváltságai, igazságtalanságai ellen emelt szót. írt újságcikkeket, indított szabadságharcot a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a vallásegyenlőség: a magyar függetlenség apostola. Nem látogatják Kossuth szülőházát. A bejárattól jobbraeső szobán keresztül az udvari szobába lépünk. A száj- hagyomány szerint itt született Kossuth Lajos ma is hálószoba — még pedig a most udvarra nyíló ablak mellett, amelyet később vágtak. Más szóbeszéd szerint a középső nagy szobából jobbra eső és idenyíló utcai szobában nyitotta ki először szemét Kossuth Lajos. Az épület természetesen jó állapotban van. Hiszen lakják ... Az ilyen épületet nemzeti műemlékké, kegyelethellyé kellene nyilvánítani ... ! Az udvaron rózsák, a nem használt kocsibejáratig orgona és jázminbokrok sűrű sora húzódik. A ház mögött a kétszobás irodaépület, amelyben egykor Kossuth Lajos édesapja percegtette a lúdtollat ügyvédi iratai fölé hajolva. A párhuzamosan álló épületeket összekötő rész — mellékhelyiségek, istálló — részben később épült. Bútor vagy bármi emléktárgy nem maradt itt Kossuth szülőitől. A 3000 lelket számláló színmagyar község lakói földmfvelők. közülök 200 kőműves. A monokiak büszkék rá — mondja egy monoki öreg ember, — hogy Kossuth Lajos itt született és mutogatják is mindenkinek a szülőházát, amit a gróf Széchenyi hitbizomány jókarban tart. Sajnos csak azért, hogy Kossuth szülőházát megnézzék, senki sem jön Monokra. Külföldön túristák, utazók nem sajnálják a fáradtságot, hogy távoli kis falvakba elzarándokoljanak, nagy emberek szülőházát megnézni. Monokra még a magyar emberek sem mennek el ezért. Evangélikus templom nincs a faluban, csak újabban épített imaház, így Kossuth Lajost is a szomszéd Tállyára vitték keresztelni. Ahol Kossuth Lajosi keresztelték. Monokról nyolc kilométerre fekvő Tállyára megyünk. Régi kőkerítés fogja körül az ősi, fehérre meszelt templomot. A kapuja fölött villanylámpa, előtte három nagy akácfa dús lombja bólogat. A templomtól jobbra a lelkészlak, amelynek irodájában őrizzük a levelet, amelyet Kossuth Lajos Turinbó! 1874 május 4-én Irt. A levél válasz Hajász Pál Tállya akkori evangélikus lelkészének, aki a tűzvészben pusztult anyakönyv híján Kossuth születési adatait tudakolta. A „Kereszteltek anyakönyve 181^—1918“ első oldalán befűzve van a levél. Az értékes levelet egész terjedelmében külön is közöljük. Kossuth — aki levele szerint történelmi szempontból nem tartja fontosnak aszületési dátumot — önkéntes száműzetésének keserű hangulatára jellemző szavakkal végzi sorait: „Tehát ha az anyakönyvtartási pontosság a csorba keresztelési bevallás kitöltését csakugyan megkívánná, rnéltóz- tassék odajegyezni nevem mellé, hogy születésem hónapja, napja nem tudatik. Mindennek megvan a maga haszna. Születésem napja nem lévén tudva. nem lesz nap. amely emlékemet fölélessze s így nevem hamarabb lesüllyed oda. ahova vágyakozom, a t'eledékenység örvényébe ... Neve ugyan nem süllyedt le a feledés örvényébe. Nemzeti szin szalag»* keresztelő medence. A tállyaiak között még akad, aki elbeszélget néha a szájhagyományról, amely szerint Kossuth édesanyja rosszul lett itt a piacon és a templom szomszédságában álló Bajtai házban született volna Kossuth Lajos. Vele is megtörténhetett az, ami Rákóczival. A szülők úgy tervezték, hogy Sárospatakra ér Zrínyi Ilona, mire gyermekét várja. Ott volt a kedves fészke. De utazás közben lepték meg a fájdalmak és így Rákóczi Ferenc Borsiban született. Kossuth születését is Monokon várták a szülők. És mégis megeshetett, hogy a nagyasszonynak Tállyán kellett igény- bevenni egy ismerős család szívességét. Vásár volt Tállyán. A nagyasszony nagyon szerette, hogy a házatája rendben legyen és minden szükséges rendelkezésre álljon. Szép idő lehetett, mint a Hegyalján általában szüret táján. Talán eppen szürethez kellett valami, amiért átkocsizott a hegyek közti faluból a közeli városba, Tállyára. És Tállyán adott életet egyetlen fiának, Lajoská- nak. Azok, akiktől én ezt hallottam, a családot is tudták, a házat is tudták, amelyben a kis Kossuth Tállyán született. Lehet, hogy pont megfordítva történt, mint ahogy a köztudatba átment. A köztudat szerint Kossuth Monokon született és Tállyán keresztelték. Valószínűbb, hogy Tállyán született és Monokon keresztelték. Monok filiája Tály- lyának ma is. A lelkipásztor bizonyos alkalmakkor átmegy Monokra Tállyáról. Így ment át az uradalmi kocsin Mayer Mátyás espereslelkész. És akkor keresztelte meg a kis Kossuthot Monokon. Így emlékezett erre a keresztanyja. Legyen azonban döntő mindezekben a kérdésekben a Kossuth állítása. Fogadjuk el mi is, hogy Monokon született és Tállyán keresztelték. Ez ment át a köztudatba. A tállyai evangélikusok istenháza 1799-ben épült és azóta bizony megviselte az idő, sok vihart, de sok áldozatkészséget is látott. Pár évvel ezelőtt nagy repedések éktelenkedtek a falain és becsorgott az eső a tetőn. De a hívek nagy áldozatkészségéből nagynehezen rendbehozták a templomot. S mikor már minden rendbe jött, akkor jött egy nagyerejfl ciklon és letépte az egész templom bádogtetőzetét. Ezt a csapást is helyrehozták a hivek. Az ősi oltár két kőoszlopa között egykori oltárkép: az utolsó vacsora. Az oltártól balra, a szószék alatt a keresztelő medence: benne az óntáika és csésze, amelyből a keresztvizet a csöpp Kossuth Lajos fejére csurgatták. A medence fedőjéről fakult pirosfehérzöld szalag csüng... A rég porladó lelkész, aki egykor keresztelte, dehogy is sejtette, hogy a monoki uradalom ügyészének fia majdan a debreceni istenházának úrasztala előtt mondatja ki varázsos szavával az 1849-iki országgyűléssel a magyar nép függetlenségét és a Habsburgok trónfosztását 1849 április 19-én. A templom jobboldali falának belső részén régi, babérlevelekkel koszorúzott nagy, fehér márványtábla és rajta a felírás: „-E templom, melyben 1802 Szeptember Havában Kossuth Lajos Nagy Hazánkfia Megkeresztelte- tett. Épült 1790-ben, Megújíttatott Országos Közadakozásból 1892-ben • S Éjből Fölszenleltetett U. A. Évi Szept. 19-én Kossuth Lajos 90-ik évi Születésnapján.“ A templomnak tornya nincs, az egyházközség a háború előtt megkezdette a toronyépitési akciót, de ez a mai viszonyok miatt megakadt. Azonkívül a templomon kívül a kapujánál is szeretnénk egy emléktáblával megjelölni Kossuth keresztelési helyét, hogy az utas, ki erre jár, megálljon Kossuth templo- mánái. Bizony, hiányzik innen ez az emlékjel, hogyha nem is utaznak ide templomot nézni, legalább a vándor álljoa meg itt, aki idetéved. ...Amikor Tállyán képeslevelezöla- pot keresünk, e templomról nem találunk. Az egyik levelezőlapon rajt a két másik templom, sőt még a helybeli kereskedés látképe is, csak éppen Kossuth templomát felejtették el lefényképezni a helyi látnivalók közé ... Zémann Zoltán. Kérelem. A napokban csomag érkezett a Sze- retetház részére. Kíváncsian hontottam fel. Egy nagy zacskó fehér liszt hámo- zódott ki belőle, mely egy használt, de nagyon jókarban lévő tiszta női kosztümbe volt belecsávarva. A csomagban egy kedves levél is volt, melyben a küldő többek között ezt írja: „Szekrényemet rendezve, láttam, hogy nekem még sokkal több ruhám van, mint ameny- nyit nyugodt lelkiismerettel magaménak mondhatok, azért szeretettel küldöm ezt a mellékelt öltönyt a Szeretetház egy árvája (ha van megfelelő és rászorulá hadiárva, úgy annak) részére. Felújítva, vagy átdolgozva bizonyosan jó hasznát veszik. Kérem, fogadják szives szeretettel. A belehelyezett kis csomag sem lesz talán felesleges ott, ahol Isten nevében annyi éhezőnek terítenek asztalt. Istea áldása legyen a Szeretetházon, vezetőségén és annak minden lakóján.“ Ez a küldemény felelet volt az é« imádságomra és egyben egy nagy kérdés megoldására útmutatás. Ugyanis komoly gondot okoz nekünk árváink ruhá- zása. A győri Diakonissza Anyaház a két árvaházban (Börcsön és Győrben) 45 árvát gondoz. Egy árvaházban soha sincs bőség és felesleg a ruházatban, mert a gyermekeket különösen ezekbe* a nehéz időkben csak azzal a ruhaneművel hozzák, ami rajtuk van, így bizony a kevés készlet nagyon hamar felhasználódik, venni meg már évek óta nem lehet. De nemcsak az új ruha jelent nagy gondot, hanem a foltozás is. Miután újat beszerezni csak nagy nehézségek árán lehet, a meglevőket kell agyonfoltozni Nővéreink és ebben a munkában segítségünkre lévő Tabitha hölgyeink ezt szívesen meg is tennék, de nincs folt! Foltos kosaraink teljesen kiürültek. Nagyon kérem kedves asszonytestvéreimet, tegyenek úgy, mint ez a melegszívű asszony, tartsanak szekrényvizsgálatot és talán náluk is akad szekrényükben valami, ami elajándékozható. Ha más nincs, talán valami foltnak való selejtes ruhadarab. Lehet az akármilyen rongyos. Vagy talán van egy-két pár rongyos harisnya, aminek a szárát még lehetne használni. Nagy jót tennének drvahá- zunkkal. A postadíjat szívesen vállaljuk. Cím: Evangélikus Szeretetház, Győr, Pé- terffy Sándor-u. 5. Huber Etelka diakonissza főnökná A Harangsxó Könyv- és papirKereskeöése. Lapunk évtizedes szándéka valósult meg a múlt héten: megnyílt könyv-, papír- és írószérkéreskédé- sünk. Hosszú esztendőkön keresztül gyűjtögettünk arra. hogy saját kereskedésünk legyen. Megfelelő üzlethelyiség hiányában egyelőre csak szükebh keretek között, de megnyílt könyvesboltunk. Célja, hogy legelsősorban a vallásos irodalom termékeivel lássa e! olvasóinkat. Emellett kapható mindennemű papír, rajz- és írószer. Bárhol megjelent minden könyvet is szállítunk. Hisszük, hogy e legújabb vállalkozásunk is jószolgálat lesz. Olvasóinknak pártoló figyelmébe ajánljuk könyv- és papír kereskedésünket. Címe: Harangszó könyv-, papirés írószerkereskedése Győr, Petőfi tér 1.
