Harangszó, 1944
1944-03-12 / 11. szám
Lap tala Daaántúli Lutker Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Beolvadt lapok: Jöjjetek éahozaám, Felvidéki Lather, Lelki Han Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben Főszerkesztő: SZABÓ JÓZSEF Felelős szerkesztő: LUKACS ISTVÁN Szerkesztőség ée kiadóhivatal: Győr, II., Petöfi-tér 1. Telefon: 17—91. Pestetakarékpénztári csekkszámla: 30.526. ia ex »Y ír* ti X« C C* 35. évfolyam. 1944. március 12. 11. szám. A. gyógyító balzsam. Irta: Záezkaliczky Pál. Micsoda ax ember? Micsoda az ember — mondom —, bogy megemlékezel róla? Zsoltár 8, 5. A tudás hatalom. Aki ismeri a természet erőit, annak hatalma van a természet felett. A legújabb idők világosan beszélnek erről az igazságról. Az ember azt teszi az anyagi világgal, amit akar. Még gyémántot is bir csinálni valamilyen, más, kevésbbé értékes anyagból. Repül. Víz alatt, vizen, földön, levegőben legyőzi a teret és az időt. Betegségek százaira megtalálta a biztos gyógyszert s uralkodik az előtt gyógyíthatatlan szenvedések felett. Nemrég minderre nem volt képes. Miért? Mert nem ismerte a természetet. Rengeteg nyomorúság járt tudatlansága nyomán. Félelem, rettegés, sötét babona töltötte el tudatlan szívét. De az anyagi világon uralkodó mai ember se boldog. Miért? Mert valamit még ő keni ismert meg igazán: önmagát. A testét ismeri. De mást alig ismer magából. Ezért nem is tudhat a benne rejlő szörnyű erőkön (szenvedélyek, irigység, kapzsiság, gyűlölködés, harag) uralkodni. És itt a hiba, mai bajaink főforrása. Böjtben az evangélikus ember odaáll Krisztus keresztje alá. Elszakad a külső világtól, újra meg újra elcsöndesedik, hogy rnegis- merie magát s az embert. Tudja Jól, hogy az a röntgenfény, mely egész valónkat tökéletes megvilágításba helyezi, Krisztus keresztjéről sugárzik alá. Ha meg akarsz szabadulni attól a rengeteg nyomorúságtól, melyet magaddal kapcsolatos tudatlanságod idéz elő, csöndesedj el Te is böjt idején. Határozd el, hogy végre Te is tisztán akarsz látni ebben a fontos kérdésben: Kicsoda és micsoda az ember, ki vagyok és mi vagyok én?! És megismered az igazságot. És az igazság szabaddá tesz. Dr. Vető Lajos. Jézus szenvedése gyógyító balzsam a kereszthordozásban. Nem minden földi baj és szenvedés kereszt. Testi betegség, anyagi kár, szeretteink közül egyik-másik sok keservet okozó viselkedése, szeretteink halála által ütött szívfájdalom nem kereszt. A kereszt az, amit Krisztusért hordozunk, azaz ha Krisztusért és az ő ügyéért bántanak, kinevetnek, börtöu,zc iát* nak, testileg bántalmaznak: ez a kereszt. Más szenvedésünk csak akkor kereszt Istentől, ha Isten szükségesnek látja azt adni az életünkbe, hogy Krisztustól el ne szakadjunk. Isten sokszor engedi meg számunkra a kísértést, a szenvedést és bajokat bűneink következményei miatt, hogy meglássuk, mire megyünk magunkban. Mi szeretünk magunkra támaszkodni, szeretünk annak hinni, amit látunk, amit kézzel foghatunk. Bajainkban is jobban bizakodunk a magunk gyógyító eszközeiben, mint abban, hogy Jézus szenvedése az igazi gyógyító balzsam számunkra. Nem is folyamodunk hozzá addig, amíg meg nem látjuk, hogy mindén segítségből kifogytunk. Isten pedig szereti az ember összes támaszait elvenni. A halálban már semmink nem marad: sem föld, sem ház, sem egészség, sem testi erő, sem szeretteink, sem lelki erőink nem segítenek rajtunk. Üresen és támasz nélkül, tehetetlenül vergődünk, hogy megtanuljunk tőle várni és kérni gyógyító írt sebünkre. A gyógyító balzsam mindenkor készen van számunkra ugyan, de hogy annak gyógyító ereje nyilvánvaló legyen, ahhoz kettőt kell belátnunk: az egyik az, hogy magunkban, magunk erejéből nincs segítség rajtunk, a másik pedig az, hogy hinnünk kell az égi balzsam gyógyító erejében. A testi betegséggel is úgy vagyunk: addig nem megyünk orvoshoz, amíg igazán nem látjuk, hogy magunk nem segíthetünk. Először a házi patikánk herbateáit és egyéb szereit próbáljuk meg, ha pedig nem segít — szaladunk orvosért. Az orvosok sokszor mondják, hogy legjobb gyógyító ereje annak van, ha a beteg bízik az orvosban és a gyógyszerben is. Sokkal inkább így van ez, ha lelki szenvedésekről van szó, de még a testi szenvedésekben is annak, aki hinni tud a Krisztus gyógyító balzsamának erejében. Isten sokszor csodálatos gyógyulást és lelki-testi megújulást ad. * nindénkor kapnatjúk'ézt á gyógyító balzsamot. Csak kérnünk kell! Aki gyógyulni akar, gyógyszert kér, aki a szenvedésből menekülni akar, adja át magát KriszAz szereti mindenekfelett és igazán istent, aki puszta jóságában gyönyörködik és leli örömét, nem pedig abban, amit Istentől kapott, vagy kaphat. ■ A tisztátalan és kapzsi lélek pedig nem azért szereti Istent, mert csupa jóság, hanem azért, mert hozzá jó. Mikor Isten jót tesz vele, boldog, magasztalja és dicséri, amint azonban Isten elrejti előle jóságát és nyomorúságba jut, azonnal vége a szeretetnek és dicséretnek. Nem képes Istennek még meg nem érzett jóságát dicsérni és magasztalni. Egyszer egy kegyes asszony látomást látott. Három hajadon állt az oltárnál. Istentisztelet közben előterem az oltár felől egy csinos fiúcska. Először az elsőhöz fordul, igen barátságos vele. A hajadon is igen szíves volt és kedvesen rámo- solygott. Azután a másikhoz lép. Már nem olyan barátságos, a hajadon sem olyan szíves, de azért félrevonta fályolát és kedvesen mosolygott. A harmadikkal már egyáltalán nem barátságos, arcába vág, megcibálja, taszít rajta, egészen gorombán bánik vele. Azután gyorsan eltűnik. A látomást azután megmagyarázták. Az első hajadon jelenti azokat a nyereség- és élvezetvágyó lelkeket, akikkel Istennek sok jót tusnak — és meglátja, hogy helyette hordozza terhét, hogy láthatatlan kezek leemelik a terhet. Az Úr a mi gyógyítónk, akinek gyógyszertárában, — szent igéjében — csodálatos balzsamok vannak, csak élni kell vele. A beteg sorsa akkor válik reménytelenné, ha már nem akarja a gyógyszert bevenni, — szenvedésben, kereszt alatt nyomorúságok közt szenvedő lelkeken nincsen segítség, ha Isten gyógyító balzsama nem kell. Egész böjti időnk kínálja Jézus szenvedésében az í keresztről hullott vérét erre és az örökéletre szóló gyógyító balzsamnak! kell cselekedni és neki keli kedvükben járni, ahelyett, hogy ezek járnának Istennek kedvében. Nem akarnak semmi szükséget látni, hanem csak vigaszt és örömöt követeinek Istentől. Istennek puszta jósága nekik nem elég. A második jelenti azokat a lelkeket, akik ugyan már elkezdtek Istennek szolgálni. Valami szükséget is elszenvednek. De még nem szolgálnak Istennek egészen, hanem csak kedvük és tetszésük szerint. Kell, hogy Isten időnként kedvesen rájuk tekintsen és éreztesse rajtuk jóságát, hogy megtanulják Isten jóságát szeretni és dicsérni. Ellenben a harmadiknak, ennek a szegény hamupipőkének nem jutott más, mint baj és nyomorúság, mégis megelégszik Isten puszta jóságával, még ha soha nem érezné h meg (ami szinte lehetetlen). Épp olyan változatlanul szereti és dicséri Istent, mikor érzi Isten jóságát, mint mikor nem. Nem az ajándékon csüng, mikor kap és nem esik le az álla, ha nincs. Az Krisztusnak igazi menyasz- szonya, aki ezt mondja: nem az kell, amid van. Te magad kellesz nekem. Nem vagy kedvesebb, ha jól megy dolgom és nem vagy kevésbé szeretetreméltó, mikor bajban vagyok. (Szemelvény Luther egyik prédikációjából.) Fogadjuk el, éljünk vele. Luify&r asz Isten sszereíetéről. Maya IsTen, vagy amit Isién ad?
