Harangszó, 1944
1944-11-05 / 45. szám
1944. november 5. HARANGSZÖ az élet igéjét annyi szeretettel hirdette —, a vasi-közép egyházmegye, az egyházmegye lelkészi kara és a mura- szombati Diákotthon is letette hálája koszorúját. A gyülekezet bánatos énekének elhangzása után, mivel a rendkívül nehéz viszonyok ,az egyházmegye esperesét meggátolták a temetésen való részvételben, esperesi megbízásbői Heiner Géza őrihodosi lelkész magyar- és Luthár Ádám battyándi lelkész vend nyelven tartottak gyászbeszédet. A sírnál Godina István péterhegyl lelkész búcsúztatta megindultságtól megremegő hangon. Darvas Aladár Örimagyarósdon 1883. május 15-én született. Elsőszülött gyermeke volt az ottani evangélikus tanítónak, Darvas Ferencnek, a ma is- még életben levő 87 éves apának. Az elemi iskolát Gyanafán, gimnáziumi és teológiai tanulmányait Sopronban és Halléban végezte. Felavatása után rövid ideig Tótkeresztui;ott volt káplán, illetőleg örimagyarósdon lelkész. 1909 óta haláláig a tótkereszturi nagy gyülekezet lelkésze volt. 1908-ban lépett házasságra most gyászoló özvegyével, Szente Saroltával. Házasságukat Isten három gyermekkel áldotta meg. Darvas Aladár „ama nemes harcot megharcolta“ és „van Isten népének szombatja“. LuHtóz Ádám. HonvédéitiR ír/dk: Ha latén velünk, kicsoda ellenünk! Mélyen tisztelt Szerkesztő Ür! Először is hálás köszönetemet fejezem ki, hogy lapjukat, amit oly nagyon vártam, hozzám eljuttatni szíveskedtek. Előttem ugyan nem ismeretlen a lap, mert szüleim már kiskorom óta járatják és így sok tanulságot és lelki erőt meríthettem e kedves lapból. Itt kinn a fronton százszorta nagyobb szükség van •e lelki erőforrásra, mert csak most tutijuk meg, hogy milyen nagy a jó Isten hatalma, mennyire tőle függ magunk, ■családunk és szeretett hazánk sorsa. Most jutunk csak igazán tudatára annak: „Ha Isten velünk, ki ellenünk.“ Erős vár nekünk az Isten. Tisztelt Szerkesztő Ür! Nagyon sokat szeretnék még írni, de a helyszűke miatt csak egy pár szót intézek azokhoz, akik odahaza Istent eltaszították maguktól és vallástalan életet élnek. Ezekben a súlyos órákban térjenek vissza az Istenhez úgy hazánk, mint saját érdekükben, mert közeleg az óra, amikor a jó Isten meg fogja mutatni az ő igazsága hatalmát. Maradok mély tisztelettel: Horváth Sándor tizedes. Harctéri üzenet vltaxfiangja Kedves Tisztelendő Uram! Nagyon jóleső érzéssel olvastam sorait, amelyeket a Harangszó útján küldött a kis gyülekezetének. Igaz hittestvéri szeretettel köszöntőm, mint a gyülekezet tagja. Mint a jó szülő a gyermeke után, én pedig a Nagytiszteletű Ür után imádkozom és kérem a jóságos Istent, hogy minél előbb segítse a kis gyülekezetéhez és ott az Isten megsegítő kegyelmét hirdethesse. Én hittestvéri szeretettel üdvözlöm a gyülekezet nevében és kérem a jó Istent, hogy a kedves családjához minél előbb haza segélje. Isten áldását kérem a Nagytiszteletű Ür munkájára. Bakonytamási, 1944 X. 28. Hittestvéri szeretettel: Egy gyülekezeti tag. Honvédőink tlzeooek. Molnár Károly honvéd a P. 622. t. számról üzeni Csikvándra feleségének, szüleinek, testvérének, apósának és mindazoknak, kik imádkozó szívvel gondolnak rá: Hála Istennek, élek, jó egészségben vagyok, ne aggódjanak miattam. Levelüket szerető szívvel várja. Kovács János őrvezető az A. 284. t. számról üzeni szüleinek, testvéreinek és menyasszonyának, Dukába: jól van, ne aggódjanak. Sok csókot küld és sok levelet vár. Horváth Sándor tizedes az F. 687. t. számról üzeni Csérre (Sopron m.) feleségének, két kisfiának és szüleinek, továbbá Simaságra rokonainak,' Sopronba sógorának: jól van, ne aggódjanak érte, szerető csókjait küldi és több levelet vár. Egyben üdvözletét küldi és az Isten gazdag áldását kéri a nagygeresdi gyülekezetre. Szilády Sándor őrm. Kisbarát községbe szüleinek, testvéreinek; Takács Lajos honvéd Felpécre szüleinek; Horváth Nándor Szemerére édesapjának és testvéreinek; 197. Nagy harcok színhelye Nyügaton. Makkasi József őrv. Tótmegyerre feleségének és kisleányának; Szabó Kálmán honvéd feleségének és kisleányának Rété községbe üzenik: egészségesek vagyunk és jól érezzük magunkat, minél több postát várunk. B. 183. tábori szám. Sz. Molnár Sándor honvéd a B. 939. tábori számról üzeni Csaríádapácára feleségének, kisfiának, szüleinek, testvéreinek: jól van. egészséges, több levelet vár; a Luther Szövetség összes tagjának hálás köszönetét küldi, amiért a lapot előfizették a fronton küzdő honvédeknek. Bodor Jenő őrv. az A. 284. tábori számról üzeni Csöglére édesapjának és rokonainak: jól van, egészséges, nincs semmi baja. Horváth László karp. tizedes az A. 284. t. számról üzeni Rigácsra feleségének; kisleányának, anyósának, apósának, édesapjának, testvéreinek, rokonainak Borgátára, bátyjának és családjának Szakonyba, a gyülekezetnek Jánosházá- ra és Kemenespálfára: jól van, nincs semmi baja. Benczik Lajos tizedes az A. 284. t. számról üzeni Szarvaskendre szüleinek, testvéreinek és rokonainak: jól vagyok, nincs semmi bajom. Bízom az Istenben, hogy megsegít és kérem őket is, a biza- dalmukat ne veszítsék el. Adakoxdsok. HonvédeinKneK a Hai angsxói előfizették, vagy bibliára, imakönyvre adakoztak: Kiss Pál Sajókaza 2.50 P, Belopo- toczky Lajos Salgótarján 10 P. özv. Fehér Jánosné Ostffyasszonyfa 10 P, dr. Kiszling Ernő Balatonszentgyörgy 10 P, dr. Biliary Kálmánná Agárd 10 P, Románok Miklósné Esztergom 10 P, 529, sz. hadikórház prot. lelkésze Pécs 20 P, Piri Katalin Tordas 20 P, Bándy Endre Léva 10.70 P, dr. Stúr Lajos Kőszeg 20 P, özv. Gáspár Gyuláné Kaposvár 5 P, Szabadi F. Gusztáv Rákoshegy 10 P, vitéz Muray Endre Székesfehérvár 10 P, vitéz Balogh Ernő tábori lelkész szds Sopron 30 P. HadlárváinU részére a Harangszó útján érkezett adományok: Dr. Wiczián Dezső Sopron 50 P, Mai- láth Imréné Bpest 10 P, Sebestyén Mihály Sopron 10 P, Légrády Sándor Pesthidegkút 100 P, N. N. Nemeskajal 50 P, ifj. Szíjártó Géza Tab 20 P, llauszky Sámuel Budakeszi 12 P,' özv. Faragó Péterné Szerencs 10 P, Nagy Józsefné cs ifj. Sípos Lajosné Győr 60 P, Benkő Lajos és neje szül. Váradi Mária Győr házasságuk harmadik évfordulója alkalmából 50 P, Bodnár Nándorné Rákospalota 20 P, Valkó Mihály Nagy- dém 50 P, özv. Mühleitner Károlyné Kisfalud 2 P, Szkok Pál Bicske 30 P, Hór- vay Árpád Gyönk 20 P, Szabadi F. Gusztáv Rákoshegy 10 P. Menekülteknek a Harangszó útján érkezett adományok: Rónai Edit Veszprémvarsány 20 P, Horváth Károly Kaposvár 30 P, Görög Ernő Nagyveleg 50 P, Görög Lenke Nagyveleg 50 P, Honti Jánosné Pannonhalma 20 P. bombakárosultaknak a Harangozó útján érkezett adományok ; Polgár Margit Kőszeg 30 P, dr. Wiczián Dezső Sopron 50 P, vitéz Pomogyi Józsefné Kőszeg 10 P, Petrik Ilona Sopron 6 P, Cede Mária Győrság 5 P, Novak Iván Bpest 25 P, Kienk Gusztávné Jászberény 40 P, Valkó Mihály Nagy- dém 50 P, Király Gizella Kisfalud 10 P, Terényi István Szilvásvárad 10 P, özv. Berényi Lászlóné Kassa 10 P. Vérten Magda Velemér 2 P, özv. Mühleitner Károlyné Kisfalud 2 P, Hajnal Károly Vers eg 10 P, Szabadi F. Gusztáv Rákos- hegv 20 P, Reinhardt Frigyes Kötcse 9 P. Révész István lelkész-főhadnagy hazánk szabadság- harcának egyik győzelmes ütközetében Tiszavárkonynál október 20-án, 30 éves korában elesett. Mikor besorozták, boldog örömmel újságolta. Pántlikás kalappal járt, mint a falusi legények. Aztán kiment táboripapként a harctérre. Lellxs-hangú lapokat írt. A harcmezőn nemcsak pap volt, -hanem harcos is. Az első vonalban küzdött, hol bibliával, hol fegyverrel. Október 20-án tizenöt csendőrrel Tiszavárkony felé indult, hogy felszámoljanak egy ellenséges hídfőt. Sikerült is megfutamítani a túlerőben levő ellenséget. Mindenütt előljárt. A harc hevében haslövést kapott. „Meglőttek, meghalok, de megérte. Éljen Magyarország!“ Ez volt az utolsó mondata. Aztán fejlövést is kapott s meghalt. Nagykörösön temették. Sok reménység szállt vele sírba. Szíve tele volt tervekkel, csillogó szemmel tudott róla beszélni. Egyházművészetünk terén szirtte úttörő szolgálat várt reá. Sok szépet alkotott is már ezen a vonalon. Tudományosan is, gyakorlatban is arra' készült, hogy hazai egyházunkban is szóhoz jusson végre a tiszta egyházművészet s egyetlen célként az igét segítse hirdetni. Élete derékbatört a véres viharban. Csonka szolgálatát áldja meg Isten s tegye példává köztünk emlékezetét! Nagyalásonyi Bafcza Gyula, a m. kir. Klapka György 6. honv. tábori tüzérosztály főhadnagya, mint ütegparancsnok 1944 szept. 19-én túlerejű ellenséggel közelharcban vívott hősi küzdelemben a Kárpátokban hazája védelmében feláldozta ifjú életét. Tüzes kemencébtn — hillfl. November 5. — „Istennek kell inkább engedni...“ Dániel 3, 1-12. Két csoportot látunk itt. Az egyik képviseli a hatalmát. Embert, anyagot imádtat. Jaj annak, aki nem hajlandó engedelmeskedni. bálványt Imádni! És a tömeg jobban fél az emberi parancsoktól, mint Istentől. Ott van a másik csoport is Csak hárman akkora tömeggel szemben Mégis Isteúnek engedelmeskednek s nem hajtanak térdet ember és anyag előtt. Nem rettegnek a tüzes kemencétől, állás-vesztéstől. Hiszen az Isten mellé álltak! November 6. — „Kicsoda az az Isten?“ Dán. 3, 13—15. Az istentelenek nem tűrik a hívő embert. Ha a fenyegetés nem használ, a józanságra hivatkoznak. Azt mondják: „Gondoljátok csak át, észszerű-e, okos , dolog-e Isten mellett kitartani! Hány embert hagy Isten pusztulni! Éppen titeket szabadítana meg?“ Nagy kísértése a Sátánnak ez a beszéd s az, hogy megmutatja: mi vár az emberre, ha vele mer dacolni. Iste* azonban ad erőt ellene. November 7. „Ki tud minket szabadítani.“ Dán. 3, 16—17. Csodálatos felelet a fenyegetésre és magyarázgatásra. Az égő kemencének tüze már perzseli arcukat, minden arra mutat, hogy nincs menekvés. Ha embereknek megadnák magukat, még talán bízhatnának, különben veszve vannak. Micsoda hit_ ebben a sötét reménytelenségben: „Isten ki tud minket szabadítani.“ Ezekben a súlyos napokban ilyen hitért kell nekem is imádkoznom! November 8. — „De ha nem tenné is ...“ Dán. 3, 18. Ez a mondat a hitnek a koronája. így bízni Istenben! „Még ha nem is mutatja meg Isten a hatalmát, ha nem is lép közbe, ha bele is dobtok a tűzbe, még akkor is tudjuk, hogy szeret minket az Isten.“ Mély Szakadék fölött keskeny pallón viszi át az apa ölében gyermekét, s a gyermek mosolyog. Ugyanezt látom itt is. Nincs feltételhez kötve a hitük. Ilyen bizalmat adj nekem is Uram! November 9. — Engedi Isten a borzalmat. Dán. 3, 19—23. Méltán elvárhatnánk Istentől, hogy ilyen hit után közbe lépjen és ne engedje híveit a tüzes kemencébe. Azonban ez nem történik. Mintha valóban a gúnyolódóknak és istenteleneknek lenne igazuk. Bevettetnek az égő tűzbe s nem nyúl le értük Isten keze, hogy csodálatos módon elragadja őket. Engedi Isten sokszor, hogy övéi elszenvedjék a borzalmat is. November 10. — Csoda mégis! Dán. 3, 24—25. Amikor Isten embereit bevetik a tűzbe, mégis' győznek. A tűzben! A körülálló hitetlenek megdöbbennek: semmi bajuk nem esik! Milyen nagy dolgot cselekszik Isten akkor, amikor hívei engedelmesen szenvednek. Mások elpusztulnának talán, de ők sérelem nélkül jutnak elő a szenvedések óceánjából. Milyen sok erőt ad nekem ez ma! November 11. — Hitetlenekből hívők. Dán. 3, 26—30. A tegnapinál is nagyobb csoda ez. Azok, akik eddig Isten nélkül éltek, mások durván elnyomásából, bálványimádásból, most látva Isten kezét, felkiáltanak: „Áldott ezeknek Istene!“ Megértem ebből, hogy az én szenvedésem nemcsak arra való, hogy hitem erősödjék, hanem arra is, hogy vele misz- sziót végezzek. Van célja, oka annak, hogy tűzben járat az Ür! Közelebb von engem Magához és velem együtt mások szívét is megtöri. Legyen áldott minden szenvedésemért! Görög Tibar. Az elsötétítés új rendje okt. 30-tól. A honvédelmi miniszternek közzétett rendelete szerint az elsötétítés október 30-tól november 12-ig 17 óra 30 perckor, - november 13-tól 26-ig 17 óra 15 perckor, november 27-től december 3-ig 1-7 órakor kezdődik és tart október 30-tól november 12-ig reggel 6 óráig, november 13-tól 26-ig 6 óra 30 percig, november 27-től dec. 3-ig 6 óra 45 percig. Az iskolai oktatás a nemzet minden személyi és anyagi erejének mozgósítása érdekében október 25-tól ideiglenesen szünetel. Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi-miniszter rádióbeszédben indokolta meg az iskolák bezárására vonatkozó rendelkezését.
