Harangszó, 1944

1944-02-27 / 9. szám

«*44. február 27.

HARA NG SZÓ

41

Hamis böjt.

Február 27. — Érdemszerző böjt. £f«Mh> 2, 8-- 9. líyen nincs. Az ember ■égi« Megkísérli cselekedeteivel befo- ^gásoéai az Isten ítéletét. Milyen nagyra ’f«« a böjtjével is. Isten sehol sem ■oadja: ne böjtöljetek, hanem az et- Je*kezőjét kívánja. De azt nem mondja, kogy böjtölésünk által igazabbak lesztek Ö előtte. Böjtötni annyi, mint le- soedaci mindarról, ami meggátol Isten kegyelmének elfogadásában. Ez lehet ÍM<ti klacs, szenvedély, testi eledel és itat, a bűnös világnak valamilyen bilincse,- amely. megkötöz, Istentől elválaszt.

Február 28. — Alakoskodó böjt. Máté 8, 16— 18. Nagy hatalom az emberektől való félelem. Mit mondanak az «■berek? Ez szabályozza cselekedeteinket. Bánös szívünk úgy áhítozik az emberek elismerésére. Ezért lesz az ember tolakodó, hazugul szerény, törtető, alázatos, álszenteskedő, böjtölő. Mennyi áldozatot, gyötrődést hordoz az embe- rate dicséretéért „Jaj néktek, ha minden ember jót mond felőletek.“ Lukács •S, 26.

Február 29. — Isten előtt kérkedő böjt. Luk. 18, 10—11. Isten előtt «rincs jogunk érdemekkel dicsekedni. Csak lehajtott fejjel állhatunk meg színe előtt. Milyen vakmerőség Istennel ^teltetni akarni azt, hogy én különb vagyok másoknál. És milyen veszedelmes öncsalás, mely gátol abban, hogy leszámoljak bűneimmel. A kérkedő em- aer a kárhozat útján jár. Számunkra is mák az lehetséges, amit az apostol mond: „Aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék“ I. Kor. 1, 31.

Március 1. — Szívtelen böjt. Máté 23, 14. Mit ér böjtölni úgy, hogy M>bót is magamnak igyekszem hasznot kovácsolni, de nem tudok semmit megtagadni magamtól mások javára. Kihasználom a megszorultakat. Böjtöljön az, akinek nincs, hogy nélkülözések között is megelégedett legyen az élete. Böjtöljön az, akinek van, hogy jusson ■a nélkülözőknek. Zakeus böjtje ezzel kezdődik: „Vagyonom felét a szegélyeknek adom ...“ Luk. 19, 8.

Március 2. — Isten törvényét kijátszó böjt. Máté 23, 23—24. Minden dolognak a könnyebbik végét fogni meg. Könnyebb bizonyos napokon ételekről lemondani, mint mindig Isten akaratának engedelmeskedni. Könnyebb valamit odaadni az Úrnak, mint egész életemet a kezébe tenni le. Egyszer esztelen vaksággal, máskor vakmerőséggel kijátszani az Isten akaratát. Kis dolgokat aagy kérdéssé fújni fel és elodázni a döntést: megadom magamat Istennek.

Március 3. — Külsősége» böjt.

* Máté 23, 25—26. Van benne komolyság mégis hiábavaló. Ahogy a bűn nem külső szépséghiba, hanem lényünk gyökerébe vágó halálos baj, ugyan úgy életünk megváltozása nem külső megváltozás csupán. Romlott fa nem teremhet jó gyümölcsöt. Be kell oltani. A régi fa élete meghal s a beléojtott galy él. Belülről indul az új élet. Nem fordítva. Az „én“ helyébe Krisztus lép.

Március 4. — Bűntakaró böjt. Máté 23, 27—28. Már az első emberpárnál megindult. Bűnbeesésük után elrejtőztek. Azóta ezerféle eszközt használ az ember, hogy elpalástolja romlottsá- aágát. Ezt a leplet tépi össze fejezetűnkben az Úr, hogy észre térítsen. Bónelaket nem rejthetjük el semmiféle kegyes cselekedettel. LeheL hogy a világot megcsaljuk, de őt nem csalhatjuk meg. Bűneinket Krisztus vére fedezi el egye««.

Rózse István.

Pro/esfdus egység.

Trombitás Dezső nagyvázsonyi református lelkipásztor a testvér- egyház Igazság és élet című havi folyóiratának január: számába figyelemreméltó cikket írt a protestáns egység útjáról. Helyesen mutat rá arra, hogy a nagy egységtörekvésben elsősorban a protestáns egység ügyét kellene szolgálnunk. Mert hiszen ez csakugyan ránkfér!

A felvetett gondolathoz mi is hozzászólunk, nemcsak testvéri udvariasságból, hanem szívünk szerint is.

Meggyőződésünk nekünk is, hogy az evangélikus és református egység lehetséges. Természetesen nem az összeolvadás értelmében. A múlt század elején Németországban megpróbálták a két egyházat császári paranccsal egyesíteni. Az eredmény — három egyház lett. Mert ahol. a hatalmi szónak nem engedelmeskedtek, ott továbbra is megmaradt az evangélikus és református egyház s némely helyen viszont protestáns egyház létesült. Ez az erőszakos ötvözet azonban nem vált be. Az egyesült protestáns gyülekezetek mindenütt megüresedtek. — Tisztán meg kell látnunk, hogy a két egyház hitelvi különbségei annyira jelentősek, hogy az efféle egyesítés lehetetlen s ideig-óráig is csak mindegyikük nagy kárával volna tessék-lássék módon lehetséges. Szükségből itt ott — tábori lelkészség stb. — meg kell vele alkudnunk, de megnyugtatóan helyesnek nem mondhatjuk. De azt is nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a két egyház igenis testvér-egyház. Ütjük nem egymást keresztező, szolgálatuk nem ellentétes, hanem párhuzamos és egymás kiegészítésére alkalmas. — Elvben és papiroson nincs is köztünk semmi hiba. Vannak közös bizottságaink. Számos helyen együttes érdekképviseletet létesítettünk s közös érdekvédelmet állítottunk. A reverzális-harcot kölcsönös megállapodás tiltja közöttünk. Adott alkalmakkor megható beszédek hangzanak a testvériségről. Püspökeink jóba-vannak. Itt-ott megható példáit látjuk az „egység" egyedül helyes formájának, a testvéri együttműködésnek.

'A gyakorlatban azonban mégsincs köztünk egység. Itt is, ott is keserű panaszok hangzanak. Kölcsönösen emleget jük, hogy szórvány híveink nagyobb veszélyben vannak a testvérek tömegében, mint másvallású tengerben. Suttyomban folyik a reverzális- szedés, meg az elnevelés is. Szomorú példák beszélnek arról, hogy milyen mostohatestvérien szűkkeblűik tudunk lenni egymás iránt például az istentiszteleti helyiségek átengedése, vagy az iskoláztatás dolgában. Stb., stb.

Kifakadó szemrehányások helyett alázkodjunk meg. Mert kölcsönösen hibásak és felelősek vagyunk. Ki az közülünk, akinek egészen nyugodt a leíkiismerete ebben a dologban.

Mindent meg kell tennünk a két testvéregyház együttműködéséért. Minél hívebbek vagyunk a magunk birtokán, annál biztosabban megtaláljuk egymás kezét. Az a megújhodás, amelynek kétségtelen jelei vannak mindkét egyházban, egyrészt elmélyítette a hitvallásos hűséget, másrészt mégis közelebb hozott bennünket.

Trombitás Dezső említett cikke végén elmondja, hogy Nagyvá- zsonyban hogyan épített hidat a református és evangélikus lelkész a köztük húzódó nézeteltérések szakadékán. Példa ez. Ahogy az együttműködésnek legtöbbször személyi akadályai vannak, úgy a megoldás is jórészt személyi vonalon keresendő. Minél több evangélikus és református hívő tanul meg egymás hitéből épülni, annál közelebb jutottunk egymáshoz s annál többet tettünk a protestáns egységért. Csak ezen az úton telnek meg élettel az együttműködés eddig is már meglévő keretei.

Közös sors részesei vagyunk. Meg kell találnunk egymást.

Mért:

Kemény szél fúj, lángra kap a szikra. Vigyázzatok a házaitokra,

Hátha mire a nap lehanyatlik Tűzben állunk már tetőtől talpig.

Szabó József.

„KIS HARANGSZÓ" című gyermek- lapunk előfizetőinek a száma szépen növekszik. Szeretettel várjuk a további megrendeléseket. Félévre 1.80 P, egész évre 3.60 P.

A „KIS HARANGSZÓ“ címe: Győr,

II., Petőfi-tér 2. Külön csekkszámlája van: *8973*.

Közvetlenül erre a címre kérjük a megrendeléseket és az előfizetéseket! Ezzel megkönnyitjiik a kiadóhivatalok munkáját!

Régi éneit.

Óh Jézus Krisztus, mi Idvezítőnk,

Drága véreddel szentséges

Megváltónk:

Ki mi értünk nagy kínt szenvedtél.

És szent Atyádnak így eleget tettél

Hallgass meg minket, te szent

halálodért,

Az ördög rabságától ments meg

azért.

Szárnyaid alá hajtsd bűnösökét

Fogadd jő kedvvel szegény

embereket

Mert nincs fejünket kihez

hajtanunk;

Hanem csak te hozzád édes y

T eremtönk.

Mert elrontod a bűnt, halált,

ördögöt,

És szent igéd ellenségit

meggyőzöd

lengedező Mennyei Kar 1696.

HETI SZEMLE

Amerikai repülők a monte - casinoi apátságot teljesen lerombolták, jóllehet egyetlen német katona sem volt a kolostorban. Az életben maradt bencéseket és polgári menekülteket a németek szállították el a szétlőtt kolostorból.

A nettunoi angol csapatokat Kesserling megtámadta.

Keleten kudarcba fulladt a szovjet krivojrogi bekerítő vállalkozása.

Heves légitámadásokat intézett a szovjet ismét Helsinki ellen.

Súlyos bombatámadások érték Londont is.

A lengyel kormány egy svéd jelentés szerint elfogadta Churchill javaslatát. A háború tartamára a Curson-vonalat ismerték el demarkációs vonalnak.

Zágráb környékén a hegyeket megtisztították a partizánoktól.

Böjt első hete.

Mert nem olyan tőpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megklsértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. Zsld. 4, 15. v.

Mikor az ördög megkísért, szívemet azzal vigasztalom, hitemet azzal erősítem, hogy ismerem azt, aki az ördögöt legyőzte és aki nekem mindenkor segítség és vigasztalás. A hitem tehát legyőzi az ördögöt. Isten éppen azért ad hitet, hogy tudom: Krisztus legyőzte értem az ördögöt.

Nem félek hát a kísértéstől. Hiszen arra való az, hogy a hitem megerősödjék, felebarátom pedig az én megkísértetésemben és győzelmemben vigasztaló példát lásson.

Luther.

Jézus, _sebeidnek mélye Vigasztalja telkemet,

Minden földi nagy ínségbe Ott látom keresztedet.

Ha klsértnek a bajok És már bűnre gondolok, Szenvedésed emlékeztet,

Hogy kerüljek minden vétket. j