Harangszó, 1943
1943-12-26 / 52. szám
1943. december 26. HARANGSZÓ 419 fenyőt pillantottam meg. Kicsi volt, cse- nevész, alig látszott ki a földből. Ki tudná megmondani, hogyan került ide. Ma sokszor az az érzésem, hogy az Úr Isten ültette oda, a mi számunkra, hogy hazavezéreljen bennünket. Úgy állt ott egyedül, árván, nem tudva gyökeret verni az idegen talajba, mint én. Odafutottam hozzá. Kiemeltem a földből. —• Hazaviszlek — mondtam néki. — Előre — szólt rám az őr. És men. tünk tovább. Éhesen, fáradtan. De csak mentünk és én vittem a kicsi fenyőt, meg gyermekemet. Estére egy faluba értünk. Jól öltözött úr szólított meg. Oroszul beszélt hozzám. — Mennyiért adod a fenyőt? Már az ajkamon volt az ára, élelmet vehettünk volna rajta, de akkor valami keserűség szorította össze a torkomat. Nem hagyom, hazaviszem. És magyarul csak annyit mondtam: — Nem eladó. — Testvér! — borult nyakamba az idegen és zokogott, mint a gyermek. — Testvér! — szorítottam magamhoz — magyar testvérem! A szent estét együtt ünnepeltük a kis csenevész fenyő mellett, úgy, mint egy nagy család gyermekei. Magyar testvérem segítségével egy év múlva annyit kerestem, hogy hazajöhettünk. Magunkkal hoztuk megmentőnket s tekintete megsimogatta az elszáradt fenyőágat, mely az elbeszélés alatt mintha kizöldült volna. >fpró történetek. De (flaxen laten la van .. . ! Beszállok a hosszú vonat egyik emberekkel zsúfolt fülkéjébe. Nagy a tolongás, de aztán lassan mindenki elhelyezkedik s egy kis jóakarattal majdnem mindenkinek jut hely. Ahogy az emberek kifújják magukat, megindul a beszélgetés, mint az a vonaton szokás. Több beszélgető csoport alakul. A szokványos kérdés-feleletek után a társalgás a politikára és a háborúra lyukad ki. Az egyik pádon valaki a világpolitika leg- frisebb szenzációját röpíti a levegőbe, ami csendet fagyaszt a fülkében. Tekintetem pillanatok alatt végigsuhan az arcokon s figyelem a hatást. A legtöbb arcon döbbenet, rémület, aggodalom ül, de akad fásult közönyös, „minden mindegy“ arc is. Az első fojtott perc után ismét megnyílnak az ajkak s a kis csoport egy nagy családdá szélesül. Mindenkinek akad megjegyzése, mind élénkebb lesz a beszéd, mely a végén már a vitatkozásig élesedik. Latolgatják az eshetőségeket, aggodalmaskodnak, jövendölnek, mások vádaskodnak, szitkozódnak, vagy prófétai meggyőződéssel hirdetik a maguk igazát. A legtöbb ember arcára a kétségbeesés fekete felhője nehezedik. Ekkor a beszédvihar pillanatnyi csendjében megszólal egy fáradt, öreg hang: „De hiszen Isten is van, azt meg kihagyták a számításból!" Mint a sötét éjszakában hirtelen felvillanó fényre, úgy fordult az> emberek tekintete a hang felé. B. V. Kis karácsonyi ének. Szemelvény az 1944. évi Harangsto-Napldr ..Ady Endre vallásos költészete" című cikkéből. Tegnap harangoztak Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent Nagyosan dicsérni, De én még kisfiú vagyok Csak most kezdek élni. Istendícséretre Mégis csak kiállók, De boldogok a pásztorok S a három királyok! Én is mennék, mennék Énekelni mennék Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék. Üj csizmám a sárban Százszor bepiszkolnám, Csak az Ürnak szerelmemet Szépen igazolnám. Ady Endre. A „KIS HARANGSZÓ“ című pyermeklapunk 1944 január 1-től önálló lap lesz. A Harangszó más formája teszi ezt szükségessé. Ezentúl csak azoknak küldjük, akik külön megrendelik. Levelezőlapon postafordultával kérjük az- előfizetők címét. A Kis Harangszó kiadóhivatala Győr, 11., Petőfi-tér 2. Karácsonyi ffteneí a öadiárvátcuaK. Mélyen tisztelt Szerkesztőség! E levelemmel egyidejűleg egy csomagot küldtem a m. t. Harangszó elmére. A csomagban 2 kis télikabát, 1 meséskönyv és 2 drb kis játék van. Tisztelettel kérem a tekintetes Szerkesztőséget, hogy e csomag tartalmát Karácsonyra, hadiárváinknak szíveskedjék juttatni. Kicsi hadiárváinknak azt üzenem családommal együtt, hogy bár hős édesapjukat e világon semmi pótolni nem tudja, de vannak emberek, kik szeretettel és imádsággal gondolnak reájuk. Imádkozzanak és bízzanak a jó Isten gondviselő kegyelmében. Szeretettel köszönt Benneteket, ki tavaly szintén az orosz fronton töltötte a Karácsonyt. A m. t. Harangszó Szerkesztőségének és Kiadóhivatalának Istentől áldott karácsonyi ünnepeket és újesztendőt kívánva, maradok »IjS Zalaegerszeg, 1943 december 20. hittestvéri köszöntéssel: Bánfai Mátyás Mit tehetünk a szórványban? Szép feleletet ad erre az alábbi levél, amit G. L.-né szórványhívő testvérünk küldött. Ezeket írja: Jelenleg 6 evangélikus gyermek jár ide a polgári iskolába, ezeket a lakásomon fogom összegyűjteni, hogy velem együtt hallgassák a rádióban elhangzó evangélikus istentiszteletet s a Harangszót is meg akarom velük ismertetni s megszerettetni, nehogy az egyház számára elkallódjanak. Nagyfokú elfoglaltságom mellett is komolyan akarom teljesíteni a szórványhívő szolgálatát és kötelességét, hogy az ideszakadt, sajnos, igen csekélyszámú hittestvéremmel együtt, drága anyaszent- egyházam s nemzetem felvirágoztatásán munkálkodhassam. Hittestvéri üdvözlettel' aláírás. 0LVA*0tU£ * WWUhl Sötétségben világosság! December 26 — Nem fogadták be őt! Ján. 1, t—13. — „Nincs hely“ — ez volt a világnak a pásztorok dícséretét is megelőző felelete arra, hogy Isten el- küldötte öt. Néki jöttében-mentében Atyja tulajdonában nem volt „hová fejét lehajtani“. Mennyire eltávolodott ez a világ a Teremtőjétől, hogy a Fiúban nem ismerte meg az Atyát. Ez az ő be nem fogadása érthetetlen és semmive! nem menthető, tehát bűn. A sötétség nyílt szembeszállása ez a világossággal: közöttünk és bennünk! Te befogadtad-e. engedted-e, hogy Istennek Benne, az ő Atyjára ismert gyermekévé tegyen? December 27. — Legyen világosság! I. Móz. 1, 1—5. Világ és világosság rokon eredetű és hangzású szavak. Isten első szava a világhoz: „Legyen világosság!“ Isten akarja a világosságot! A sötétség nem az ö eleme. S a világosságot elkülönítetten akarja: elválaszt magának népet, embereket. Kivesz a sötétség hatalma alól: Légy világosság! December 28. — „0 gyújtott világo - ságot a mi szívünkben." — II. Kor. I. 3—6. — Isten a Teremtő, a jogos tulni- donos, s mégis kénytelen a Biblia ne a egy helyén a Sátánt nevezni e világ fe; • deímének, sőt e világ istenének. A Sát: , létérdeke a sötétség, ö nem akarja, ho : -■ emberei lássanak. Az igazi hit nem, d.- a hitetlenség az elvakulttá tesz. Mer . nyíre vagy e világ istenének a hatalr ban, vak arra. hogy meglásd a Kris; - arcán Isten dicsőségének e felragyc sát? Kérd Istent, gyújtson világossá 1 a te szívedben is! December 29. — N apt ámadat a i • gasságból. — Lukács 1, 76—80. — Fe1 • ről jött, minden mi hozzájárulásunk l ’ ■ kiil jött. Kilátást hozott a mi bűn halál miatt kilátástalan életünkbe. E > naptámadat a bűnbocsánat, ez a i. ■ támadat az üdvösség ismerete. Jött, hói: ,• rá „igazgassa a mi lábainkat a békess g útjára“. December 30. — Amíg világosságtnh van. — Ján. 12, 35—36. Addig van világosságunk, amíg a kegyelmi idő tál. amíg Jézus velünk van s módunkban ál! őt elfogadni. Még egy nap van háti a
