Harangszó, 1943
1943-12-05 / 49. szám
394 HXRANGSIő 1943 december 5. Ellátási dl]: A megrövidült idejű tan- folyamra 160.— P. A rászoruló szegény- sorsúak számára ösztöndíjak állnak rendelkezésre. Mindenki köteles elhozni négy hónapra eső lisztfejadagját, ezenkívül 3 kg zsírt, 5 kg babot és l1/» kg szappant. — Mindezek fejében lakást, ellátást (napi háromszori étkezés) és mosást ad a népfőiskola. Tandíj nincs. Jelentkezni lehet Tekus Ottó missz. h. lelkésznél, a népfőiskola vezetőjénél, Gyenesdiás, Zala m. címen azonnal. A Népfőiskola egyébként dec. 1—8-ig dunántúli Népfőiskolások részére találkozót rendezett. Az orosházai népfőiskolára november 8-án érkezett meg a tanulók első csoportja. A népfőiskola átalakítva és kibővítve várta a fiúkat. A KIÉ—LÓK tanfolyammal indult meg a munka, de ugyanakkor megindult a leánynépfőis- kolai tanfolyam is. Több mint 15 állandó résztvevője van. Vezetője Frenvó László- né dr. Várallyai Lenke, nevelője és felügyelője Brebovszki Margit volt leány- népfőiskolás. A fiú népfőiskola vezetője Paál Samu lelkész. November 14-én templomi ünnepség keretében áldotta meg egy-egy igével az új fiú és leánynép- főiskolásokat Sztehló Gábor kér. m. lelkész. * A nagytarcsai népfőiskolán november 15-én nyílt meg a KIÉ—LÓK tanfolyam Sztehló Gábor kér. m. lelkész vezetésével. A tanfolyamon résztvesznek az öthónapos népfőiskolások is. * Budapesten a FÉBÉ anyaház leány- népfőiskoláia szintén november 15-én indította meg munkáját 18 résztvevővel. • A dunántúli leánynépfőiskola Farádon december eleiével szintén megkezdte működését Szalay Sándor lelkész és Malaga Elza diakonissza nővér vezetése mellett Isten áldja meg népfőiskoláink munkáját! Kedves Harnnantxó t A Balatonalmádiban most épülő imaháznak nincs harangja és valószínűleg nem Is lesz. Harang nélkül, élőszóval: Imádsággal és énekkel'fogjuk benne dicsérni az élő Isten szent nevét. De a ml harangunk helyett van országszerte szálló, sziveket nyitogató szava a „Ha- rangszó“-nak és mi igen hálásak vagyunk azért, hogy adakozásra hívó kérelmünket a „Harangszó“ november 7.-i számának betűi megszólaltatták az ország evangélikus olvasótábora előtt és ezzel lélekben összekötöttek bennünket távollakó hittestvérekkel. Most az az érzés van bennünk, hogy a 150 lelket számláló balatonalmádi-i fiókgyülekezet határai kitágultak és Sopronig, Kassáig. Révfülöpig, Ajkáig. Budapestig, Kurdig, Lajoskomáromig. Szilvásváradig, Tapolcáig, Csepregig. Nagyrévig, Szécsényig, Sopronbánfal- váig, Békéscsabáig, Szarvasig érnek már. ahonnan eddig is nagy köszönettel fogadott adományok érkeztek. Ügy érezzük, hogy a mi kis imahá- Xpnk felépülését — melynek homlokzatira ipán mast teszik fal • művészileg kidolgozott Luther-rózsát és az „Erős vár a ml Istenünk“ betűit — nem csak ml várjuk szinte égő türelmetlenséggel, hanem messziről azok is figyelik és várják, akik testvéri adományaikkal fiókgyülekezetünk kültagjaivá váltak és azok is, akik ezután jönnek majd pénzükkel segítségünkre. Jó minékünk! Nem vagyunk magunkra hagyva! Sokan segítenek nekünk és sokan imádkoznak ve- lünk! Kedves „Harangszó“! Vidd újra szét kérő szavunkat a testvérek szivéhez. És mondd meg nekik: olvassák meg még- egyszer a pénzüket, hátha akad közte pnost olyan pár pengő, amit a nov. 7-i számban közölt kérelem olvasásakor még nem vettek észre, de amit most elküld- hetnének minekünk?! Mondd el nekik, Kedves „Harangszó“, hogy adományaik nemcsak a balatonalmádi-i gyülekezet emlékkönyvébe lesznek bejegyezve és nemcsak az imaház falába lesznek beleépítve, hanem valahol máshol is számon tartják azokat, a Szentlrás amaz Ígérete szerint: „a jó kedvvel adakozót szereti az Isten!“ Isten velünk s mi ővele! Szeretettel a balatonalmádi-i evangélikusok nevében is: Hering János evang. lelkész. $1,V• «'»Mit Óh miként fogadjalak, világ Megváltója? December 5. — Dicsérő imádissal. Jel. 4, 8. Legszebb ádventi énekünk kezdődik ezzel a kérdéssel: Óh miként fogadjalak? Királyunk jő — fogadnunk j kel! őt. Nékem jő — nekem is fogadnom kell őt. Szent, szent az Ür ,ez egyedül méltó Hozzá. Imádva kell térdet hajtanom előtte, megrendültén kell lába elé borulnom. December 6. — Megtéréssel. Máté 3, 1—2. Keresztelő János az ádventi kérdést így válaszolja meg: Térjetek meg! Ebben benne van minden. Ez mindenekelőtt irányváltoztatást jelent, 180 fokos fordulatot. S ezzel aztán megváltozik és átalakul életünkben minden. A régi egyházban ezért volt ádvent a bűnbánat ideje is. Jön a király, csak úgy fogadhatom, ha irányt változtatok s nem futok előle, hanem engedem hozzám i* jönni. December 7. — Utat egyengetve. Máté 3, 3. Amikor a középkorban a német-római császár meglátogatott egy várost, a kíséret élén a birodalmi marsall haladt. Mindent, amit kardjának élével megérintett, le kellett bontani. Nem egy alacsony városkapú, vagy szűk utca került így lebontásra, ill. átalakításra. Ádventi királyunk ilyent nem követel tőlünk; azt azonban elvárja, hogy minden akadályt kivessünk szívünkből. Egyengessük az ő útját, nem neki, nekünk van erre szükségünk. December 8. — Ügy mint Keresztelő János. Máté 3, 4. Keresztelő Jánoson külsőleg is meglátszott, hogy vár valakit, aki nem e világból való. Ruhája és étele, lakása és környezete mind arról tanúskodtak, hogy ő is komolyan készül a nagy Király fogadására. Nem becsüljük túl a küiső*égeke4, de azért ne feledkezzünk meg teljesen azokról sem. Meglátszik-e rajtunk, hogy várunk és fogadni készülünk valakit, aki az Úrnak nevében jön? December 9. — Alázatosan. Máté 3, 11. Nem vagyok méltó... a csendes, őszinte alázat mondatja ezt Keresztelő Jánossal. Semmire sem vagyok méltó, ezt kell nékünk ádventben megtanulnunk. Jézus előtt csak valónk teljes megsemmisítésével és lekicsinylésével állhatunk meg. — Milyen kemény ítélet ennek a nagy embernek alázata, sokunk gőgie és beképzeltsége felett! December 10. — Engedelmesen. Máté 3, 13—15. János hallani sem akar arról, hogy ő keresztelje meg Jézust. Kérdéssel utasítja vissza a kérést: Nekem kell általad megkeresztelnem és te jössz én- hozzám? Jézust azonban nem lehet kérdéssel fogadni, csak engedelmességgel. Engednünk kell neki. Hiszen ő a király, aki paranccsal és igénnyel lép fel előttünk. December 11. — Éber készenléttel. Jel. 22, 20. Az ősegyház mindennapi imádsága volt ez: Ámen, bizony Jövel Uram Jézus. Naponként várták az Urat és minden nap készek voltak fogadni. Nem lehet tehát sem aludnom, sem henyélnem, hanem éberen várnom kell, amig eljő. Addig ne szűnjünk meg könyörögni: Jövel, Uram Jézus! Weltler Ödön. KAROOUTOK Katona írja: „ .. . Sokszor felnézek a csillagos égre. Ugyanolyan, mint nálunk. Talán ugyanazok a csillagok. Mégis minden más, mint otthon. Aki nem volt itt, az nem tudja elképzelni és zúgolódik. Pedig kár! Aki egyszer itt volt, az megtanul megbecsülni mindent, ami magyar .. Kovács János. ttPTI KRéNIKI A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az. angolok többször is erős légitámadást intéztek Berlin ellen. A bombázásnak sok áldozata van. 24 óra alatt 93 repülőgépet lőttek le a német légitérben. — Szófiát, Bulgária fővárosát is bombázták az amerikai gépek. — Az olasz nemzeti köztársasági állam neve december 1-től Olasz Szociális Köztársaság. — Kiev előtt heves harcok vannak. — Göb- bels bejelentette a Németország elleni légitámadások legkeményebb megtorlását. — A Vatikán jegyzéket intézett a hadviselő felekhez a Vatikánváros semlegességének tiszteletbentartása ügyében. — Törökország csak akkor fog fegyvert, ha megtámadják. — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter nagy beszédet mondott a Házban. — Ghyczy Jenő kül. ügyminiszter mondta: Szabad kis népek nélkül nincs megbékélt Európa. Minden intézkedést megteszünk a határokon túl élő véreinkért. — Harsányi Zsolt, az ismert író agyvérzésben 66 éve* korában meghalt.
