Harangszó, 1942
1942-03-29 / 13. szám
TÖD varral és konyha-, gyülmölcsös kerttel, de legalább is a ház előtt utcára néző kis virágos kerttel. Ezek főleg városra vonatkoznak, mert faluhelyen nagyobbrészt minden házhoz tartozik „belsőcficr44 ic (Folytatjuk.) MÁRCIUSI HÓ. Hull még a március hó, az út fehér, az ág< fehér, úgy hull a sárra e lepel, mint bűnre az Istentenyér. A rügyek félnek élni még, még hallgatnak a madarak, de felveti már szép fejét a hóvirág a hó alatt! Harangozd azt kis hóvirág: szeressük egymást, emberek, hisz Húsvét jő, feltámad Ö, aki' érettünk szenvedett! Harangozd azt, hogy emberek hullnak holtan a rög fölé, de ki az Ő nevében élt, nem a halálé, — az Övé! Harangozz arról is, hogy még hány Nagypéntek s Húsvét jön el, míg tőlünk a harc messze lesz s csak Ő és Atyja lesz köze!?! S a sátán-hívek tetemét keselyük karma tépi szét s galambok hordják' szerte majd csőrükben a győztes Igét! Hull még a márciusi hó, az út fehér, az ág fehér, úgy hull a sárra e lepel, mint bűnre az Istentenyér. A rügyek félnek élni még, még hallgatnak a madarak, de Húsvétról harangoz már a hóvirág a hó alatt! Kallós Erzsébet. Két fjiúnytpó/ló könyv jelent meg a Harangszó kiadásában. Egyik „A bűn mardosása és az Isten békessége" c. nálunk is nagyon elterjedt finn könyv újabb magyar kiadása. A másik „Idegen földön" c. evangéliumi építő elbeszélések gyűjteménye, melyet Tóth János lelkész fordított németből magyarra. Húsvéti, konfirmációi ajándékul vegye■ meg. Mindkettőt nagyon ajánljuk! Kapható kiadóhivatalunknál Győr, Petőfi-tér 2. — Ára külön mindegyiké portóval együtt 60 fillér. €elkésxek figyelmébeAz Országos Teológiai Napok jelentkezési határideje: március 30. HXRÄNGSZÖ Régi idők emlékei. Galgaguta. 1742—1942. Hírt adtunk már arról, hogy a galga- gutai gyülekezet nemrég ünnepelte kétszáz éves fordulóját annak, hogy 1742-ik évben Balassovitz Gábor buzgó gutái lelkész az akkori legidősebb gutái emberek vallomását az egyházközség múltjára vonatkozólag írásba foglalta s az addigi történetet a feledés homályából megmentette az utókor számára. A régi idők emlékeit őrző okmányból az alábbi érdekes adatokat közöljük: „Mi Guta községének már aggkorú lakosai, Peti Máté 69 éves, Neczpál János 90 éves, Varga Istók 90 éves, Varga János 89 éves, Szuchy Tamás 92 éves, bizoA galgagutai evangélikus templom. nyitjuk és valljuk, a nálunk még idősebb őseinktől nyert értesülésünk és tudomásunk szerint, hogy Guta községünkben, ezen helyen, ahol most épült, annak kezdete óta, semmiféle más, csak ágost. hitv. lutheránus-evangélikus Istenige hirdetői voltak. Őseink emlegetik ezen gutái papok neveit is, ú. m. elsőnek Flaskát, aki nekem, Peti Mártonnak „abávusom“ — déd- atyám — volt, azaz, az én atyámnak nagyatyja. Turopolya község szülöttje, ahol még mai napig néhány utódja él. Élt pedig ezen Flaska 102 évet és itt Gután, a mi puszta templomunk mellett van eltemetve. Hivatalát viselte 1620— 1641. évig. A második volt Házik,, később liite- hagyott, vagyis apostaia. Ugyanis néhány évig itt közöttünk paposkodván, önkényt Szádokra távozott nejével együtt s itt pápista hitre tért, licentiátussá lett. Én, Varga Istók hallottam róla, hogy amint először lépett szószékre s ezen szavakat mondá: „hogy eddig még nem prédikált, hanem ’ ugatott“, — azonnal guta ütötte meg. 1942 március 29. nan ---A harmadik Kártik, a mi lakostársunknak, Kártiknak, vagyis „pap“ Mártonnak nagyatyja. Ezt az én atyám, t. i. Vargs Istók atyja, a királyi citatio és erős katonai kutatás elől, azon időben, midőn az összes papoknak Pozsonyba s onnan — bocsásd meg Isten! — egészen gályarabságra menniük kellett, különféle helyeken rejtegette; először egy istállóban, hidlás alatt, iskolánkkal szemben, ahol gyakran a szent keresztséget is kiszolgáltatta, aztán kint a hegyekben, az úgynevezett „mély árokban“, gödröt és barlangot ásva neki.“ Régi idők emlékei! Mennyit beszélnek az utókornak arról, hogy hogyan kellett őseinknek a hitükért szenvedni! S arról is, hogy Isten az ő hűséges népét hogy védi, vezeti, segíti! Szeresd te is az Istent, az ő véren szerzett egyházát, a te századok emlékeit őrző gyülekezetedet! Apró jföriémsjk'clt. A szegei* fjelyel. Nagy szomorúságot okozott egy édesapának fia könnyelműsége és bűnös életmódja. Valahányszor a fiú bűnt követett el, az apa mindig egy szöget vert az ajtóba. Idők múlva azonban az ifjú megtért és szakított bűnös életmódjával. Ekkor az ápa a szegeket sorban kihúzta az ajtóból, végül odahívta a fiát és igy szólt: „Hála Istennek, gyermekem, a szögek már mind kinn vannak!“ A fiú azonban sírva!akadt és így kiáltott fel: „Igen, atyám, a szögek kinn vannak, de a helyek ottnmradtak!“ Engem. Bűnei fölött bánkódva ment egy leány a lelkipásztorához. A lelkész elővette a Bibliát*s ezt a verset kereste ki belőle: „Jézus Krisztusnak, az Isten fiának vére megtisztít minden bűntől.“ — A lelkész felszólította, hogy olvassa el .hangosan. A leány olvasta: „Megtisztít minket.“ — „Nem jól van — mondá a lelkész — olvassa mégegyszer.“ — „Megtisztít minket“ — olvasta újra. — „Kit tisztít meg?“ — kérdezte a lelkész s átható tekintetet vetett a leányra. — „Engem“ — felelte a leány és boldog mosoly jelent meg arcán, könnyei eltűntek és megbékélt szívvel távozott. Tanuld meg, mi az igazi megtérés. Péter keservesen sír. A megtérésnek ez a kezdete. Az ember megismeri és fájlalja a maga bűneit. Többé nem leli kedvét a bűnben, hanem elszakad tőle. Szívből megsiratja, hogy megszegte bűnével az Isten akaratát. Ezt azonban képtelenek vagyunk magunktól megtenni. Krisztusnak kell ránktekintenie, mint Péterrel cselekedte. Luther. TERJESSZÜK A HARANGSZÓTI
