Harangszó, 1942
1942-03-15 / 11. szám
88. lyfoiga. 11. szám. Alapította« KAPI BÉLA HlO-bn. Laptulajdonol: Dunántúli Luthar-Üzávetnág. Magjelanlk minden vasárnap. ingyin mollé.lot tanév alatt kéthatanhént a KiS HARAHORZŰ Beolvadt lapoki 836-íon a Jöjjetek ötidozjiém 938-ben «felvidéki Luther 942-ben a Lelki Harmat. 1942 március 15. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. trói vér a ml Istenünk, Jó fegyverünk ét pajzsunk. Ha ő velünk, ki elleaűak? Az Or a ml oltalmuaki A Haraagaiá iiarkaaati-klaáókivatmU GYÖK II., Patftfl-tér 1. Klélliatéil árai aagyadéTra 1 P 21 fllUr, félévre 2 P 49 fillér, agy évre 4 P M fillér. Caoportoa kftldéaael 10%-oa kedvezmény. Amerikába egéas évre 2 dollár; az utódállamokba Vi évre 1.60 P. Poatacaekkazámla 36.628 Jézus, sebeidnek mélye Vigasztalja lelkemet, Minden földi nagy Ínségbe' Ott látom keresztedet. Ha kísértnek a bajok És már bűnre gondolok, Szenvedésed emlékeztet. Hogy kerüljek minden vétket. Örök élet. „Bizony, bizony mondom nék- tek: Aki én bennem hisz, örök élete van annak.“ János 6, 47. Angolország egyik legnagyobb tudósa Newton, aki mindannyiszor alázatos hódolattal megemelte a kalapját, amidőn ajkán Isten nevét kiejtette, egy alkalommal a cam- bridgei egyetem hallgatói előtt a feltámadásról és az örök életről tartott előadást. Az egyik egyetemi hallgató a tudós fejtegetéseit gúny- mosollyal hallgatta. Amidőn bántó magatartása miatt kérdőre vonták, azt felelte: „Nem tudom elképzelni, mikép fogja a lélek portestét a feltámadás reggelén megtalálni, hogy azzal ismét egyesüljön.“ Newtont ez az ellenvetés nem hozta zavarba. De hogy a hitetlenkedő diáknak bebizonyítsa fejtegetéseinek igazát, egy csésze homokot hozatott, azután abba egy marék vasport kevert s erre felhívta hallgatóit, ki hajlandó a vasport a homokból kiszedni. Amidőn erre senki sem vállalkozott, Newton egy mágnesvasat dugott a csészébe, néhányszor jól megforgatta, azután kivette s íme, csodák csodája, a vaspor mind rajta függött a mágnespatkó két szárán. Ekkor Newton ünnepélyes szóra nyitotta ajkát: „Vallom, hogy az Ür Isten, aki ennek az élettelen acélpatkónak megadta azt az erőt, hogy magához ölelje, ami vele rokon, az én lelkemnek is megadhatja a képességet, hogy magához vonzza porrá lett tetemét, ha a feltámadás reggelén a léleknek a testre ismét szüksége lesz.“ Az egész terem áhítattal hallgatta a szavakat, még az előbb ta- máskodó diák is és mindannyian hittel vallották: hiszek az én Uramban, hiszek az én Megváltómban, hiszem, hogy van örökélet. Akarjátok-e az örök életet? Ha igen, akkor higyjetek Jézusban és éljetek többször az ő szent vacsorájával, mert aki Ö benne hisz. örök élete van annak, mert Ő az életnek kenyere. Mert ha a hit éltet, ha tudjuk, hogy van igaz bíró a mennyekben, kinek ítélőszéke előtt számot kell adnunk, ez arra fog ösztönözni, hogy erkölcsileg minél jobbak igyekezzünk lenni. Ez a tudat ad értéket és jelentőséget életünknek, ez ösztönöz erkölcsi jobbulásra. Sokat panaszkodunk amiatt, hogy sok a keresztünk és nehéz a keresztünk. Büntetést látunk benne. Azt tartjuk: vele ver az Isten. Pedig a valóság az, hogy jutalom a kereszt: vele áld az Isten! Cirénei Simonnak áldás volt a kereszt. Hol, mikor szerezte Simon ezt a boldog tapasztalást? A szenvedés útján kísérik Jézust a Golgota felé. Kereszt alatt roskadozva olyan, mint az orkánban a koronájatört haldokló nyárfa. Mikor nem bírja a terhet s megáll a menet, egy embert ragadnak meg a katonák, arra teszik a keresztet. Simon így lesz kereszthordozó ember. Figyeljük meg három alkalom'■ ÉFFflflMinig tílvtvm i \ S hogy most is létezik erény és kegyesség az emberek között s most is vannak, akik szüntelenül megjobbulni igyekeznek s hogy az életnek megannyi szenvedései nem semmisítenek meg teljesen, azt egyedül a hit adja, az örök életbe, a Jézus Krisztusba vetett hit. Legyen a Krisztusba vetett hit vezérünk, ez ösztönözzön erényes és kegyes életre, ez vigasztaljon szenvedéseinkben, ez nyissa meg egykor az örök üdv hazájának kapuit. Krisztushoz és így őáltala az örök életre egy igaz út vezet — a hit. mai, hogyan veszi föl, hogyan viszi és hogyan teszi le a keresztet? Simon kényszeredetten veszi föl a keresztet. Minden kézmozdulatával tiltakozik ellene. Bosszankodik a katonákra, önmagára: miért is jött ide? Oda az ideje, terve, kedve. Ez a kereszt mindent kettémetsz. — Ügy van, mint mi vagyunk, mikor kereszt nehezedik rák. Menekülni akarunk előle. Lázadozunk miatta. Akadályt látunk benne. Én örömöt akarok és a kereszt fájdalmat ad. Én sikert akarok és a kereszt vereséget hoz. Hogyan viszi Simon a keresztet? Mindig könnyebben. Nem azért, mert lassan megszokja. Nem is mert haragja lecsillapodik, hanem Hári Lipót. A kereszthordozó Simon.
