Harangszó, 1942

Kis harangszó

22. oldal. KIS HARANGSZÓ 1042. november 22. meghalsz és így megszabadulsz, ítélete napján még a halál, a pokol és a tenger is kiadja a halottakat, hogy Isten ítéletet mondhasson. Rettenetes nap lesz. Mindezzel szemben egyetlen mentségünk van: Jézus Krisztus. I Akiért közbenjár, megmenekül. Akiért nem, elveszik. Igyekezz megszerezni Jézus közbenjárását itt, míg élsz. Akkor nyugodtan tekinthetsz arra a napra. Kovács Géza tisztelendő bácsi. Levél, kis pajtásaimhoz. Kis pajtások, muszka földről Üzenek ma nékiek S arra kérlek, levelemet Szívesen vegyétek! Az apátok, vagy testvériek Állja itt a vártát... Nem riadva, ha körötte Csapkod is a gránát. Magyar ügyért, szent, nagy célért Folyik itt a tusa, Azért, hogy az orosz népnek Legyen hű Krisztusa! Hogy az Istent megismerje, Ki tagadta eddig, És a templom templom legyen A világ végéig! Kis pajtások, segítsetek! Mondjatok hő imát, Hogy az Isten megsegítse A magyar katonát! Szivetekből szálló imát Meghallgatja Isten: S nemsokára: diadallal Hazamegyünk innen! Valahol Oroszországban, 1942. X. 16. Bertalan Sándor zls., tanító bácsi. A Vas-utcai „II. B“. (Folytatás.) Szerencsére dolgozatjavítás volt ezen az ólán. Bizony, sok csúnya jegyet kel­lett beírni az osztályzó naplóba, ami, ha lehetséges, még szomorúbbá tette Hajós tanár urat. A sok 3U és 4-es kivételesen az osztályra is nyomasztólag hatott, és ha Hajós tanár urat nem foglalták volna el olyan nagyon a gondolatai, bizonyára őt is meglepte volna a 11. B) szokatlan csendessége. Folyt a dolgozatjavtás. Halász Peti, akinek alig volt hibája, hamar elkészült a jav.tással. C vitte ki elsőnek a dolgo­zatát s míg elhelyezte a katedrán, tekin­tete a noteszra tévedi, de most kivéte­lesen nem osztályzatok érdekelték, pe­dig: a tanár úr könyvecskéje éppen a „H" betűnél volt nyitva s máskor ugyan­csak igyekezett volna néhány lopott pil­lantással tájékozódni benne. De most más, egészen más valami tartotta fogva a tekintetét. A noteszon egy rózsasz nű tábori lap feküdt. Peti szíve hevesen do- bó^.t, tudta, hogy t.ltott dolgot cselek­szik, hiszen a lapot másnak, nem neki címezték. De mégis... ki írta s mi van benne? Jaj, csak még egy pillanatig ne forduljon ide Hajós tanár úr, csak kér­dezzenek tőle még valamit a javításra vonatkozólag a fiúk! És mintha az utolsó padban ülő Sas Gyurka megérezte volna Peti óhaját, feltartott ujjal szólásra je­lentkezett: — Tanár úr kérem, mit írjak e he­lyett, me.t alá tetszett húzni: .....a kert­a jtó be volt csukva“? Hajós tanár úr a kérdező mellé lépett és halk hangon magyarázta: „ez, fiam, nem helyes ki­fejezés, magyarán és magyarul nem be­szélünk ;gy. Próbáld csak másként mon­dani, hátha rátalálsz a megfelelő kifeje­zésre. Mert, fiam, ne feledd: a jó haza­fiaknak nemcsak a szívüknek kell ma­gyarul dobbanni, hanem kell, hogy nyel­vük is szépen ejtse ki édes anyanyel­vűnket“. Rövid próbálgatás után közös, erővel megállapították, hogy Sas Gyurka dol­gozatát így kell kijavítani: „a kertajtót becsukták...“ Mire idáig eljutottak, Halász Peti el­szomorodott szívvel,.csendesen ült a he­lyén, mert az a ■ néhány szó, amit el­olvasott a rózsaszínű lapról, nagy fájda­lomról beszélt.

Next

/
Thumbnails
Contents