Harangszó, 1942

Kis harangszó

1942. október 11. KIS HARANGSZÓ 11. oldal. <5 mindig csúfolódik s ha visszacsúfo- lom, mindjárt megharagszik. Bözsi: Ej, nézzétek ezt a kis kommunis­tát! Hát te a testvéri szeretetet úgy magyarázod, hogy másoktól minden jót megköveteljünk és elfogadjunk, de mi magunk csak hadd maradjunk továbbra is a régi, önző bűneinkben? Sanyi: Nem csoda, ha így beszél Béla, hiszen a felnőttektől is csak ilyen pél­dákat lát! Vili. gyermek: Mondjátok meg akkor ti, hogy mikor és hogyan kell el­kezdeni ezt a szeretetgyakorlást! Bözsi: Ugye, ha anyuka új ruhát ad rád, ezzel bocsájt ki az ajtón: „Vigyázz a ruhádra!" S te akkor nem mászol a fára, hogy el ne tépd. Nem méssz birkózni, hogy be ne sározd a szép ruhád! Látjátok, mi mindnyájan kaptunk a mi jóságos, mennyei Atyánk kegyel­méből hófehér lelkiruhát. De mi nem törődtünk eddig vele, engedtük, hogy a harag, irigység tövisei szétszaggas­sák. Nem bántuk, ha az illetlen vagy hazug, káromló beszéd és sok más bűn bemocskolja! Sanyi: Ezért lett a világ olyan, mint egy nagy börtön, mert inkább hallgattunk a nagy rabtartóra: a Sátánra, mint az Ür Jézusra. Csupa gyilkosok és tolvajok lettünk mindnyájan! I. gyermek: Már csak ilyet ne mondj, mert én bizony el nem lopnék az js- kolában senkitől még egy ceruzát sem, hiszen tudom, hogy Isten min­dent lát. II. gyermek. Bizony én sem kínoztam agyon egy egeret sem, hogy volnék hát gyilkos? Sanyi: No, csak ne méltatlankodjatok, mert igaz, amit mondtam. Ellopjuk egymástól az örömöt. Elvesszük egy­más békességét. Megkeserítjük egy­más életét és ezáltal megrövidítjük. Annus: Az Isten igéjében pedig ezt ol­vassuk: mindaz, aki haragszik az ő atyjafiára, gyilkos az! Van-e itt köztünk csak egy is, akinek nincs haragosa? III. gyermek: No hát akkor nem is lehet Istennek tetsző életet élni itt a földön! Sanyi: A magunk erejéből nem lehet. Bözsi: De éppen ezt tanuljuk meg az Isten igéje által az Ür Jézustól, hogy a Szent Lélek segítségével ezt a nagy csodát véghez viszi bennünk, csak engedelmeskedjünk neki! így bíztat az Ige: ügyeljünk egymásra a szere­tet és jócselekedet felébresztése cél­jából. Bözsi: Ezután ne azért figyeljétek meg a pajtásaitokat, hogy árulkodhassatok rájuk, vagy hogy hibáik miatt meg­szólhassátok, kinevessétek őket, ha­nem azért, hogy segítsetek egymás­nak Isten tetszésére élni! Annus: Ha valamelyiteket megbántott valaki, ne várjátok azt, míg ő kér bocsánatot. Ne okoskodjatok így: „ő hibásabb, mert ő kezdte, ő a fiata­labb, kérjen meg ő! Menj el te hozzá megbocsátó szeretettel, mert csak így lehetsz evangéliumi keresztyén, ha az Ür Jézus példáját követed. Sanyi: Hogyan is van a szeretet himnu­szában ez az örökszépségű igazság kifejezve? (Itt elmondja egyenkint a 8 gyer­mek az I. Kor. 13. első 8 versét.) Bözsi: Éhez én még csak az Ür Jézus­nak az írástudóhoz intézett szavait fűzöm: „eredj el és te is eképpen cse­lekedjél!“ Ha majd ez az „új reform“ be­következik s ennek nyomán áldás, béke, öröm fakad Isten dicsőségére s drága evangélikus egyházunk ja­vára, akkor leszünk csak méltó utó­dai a nagy reformátornak, Luther Mártonnak. (Eléneklik a Hallelujah 357. sz. énekének 1., 2., 4-ik verseit.) Kedves Gyermekek! Sok szeretettel kívánom az új tanév­ben is mindnyájatokra Isten gazdag ál­dását és kegyelmét. Okt. 11. — Márk 5:1—2. — Jézus­hoz mehet mindenki, aki szabadulni akar életének sok bűnétől.

Next

/
Thumbnails
Contents