Harangszó, 1942
Kis harangszó
1942. szeptember 13. KIS HARANGSZÓ 3. olüai. ^ SZÖLNAK-A fx ^KIS-HARANGOK^ A nyáron több levél érkezett Finnországból. Kettőt itt köziünk, hogy ti is elolvashassátok. Mindkettőre elment már a válasz is! Kedves Irma Csaplovits! Alszoporon. Finnországból, 1942 VI. 18-án. — Istennek békességével küldöm üdvözleteimet innen Finnországból messze Magyarországba. Láttam a nevedet abba a gyermekű iságba, mely a kistestvérkémnek jár. Gondoltam írok Neked és nagyon szeretném, ha te is válaszolnál levelemre. Ezekben az időkben a ti kicsi testvérnépeteknek — a finneknek — sok szenvedés jutott osztályrészül. Ugyanaz az ellenség próbált ismét határainkon megtámadni bennünket. Igen sok imádságos gondolatot kell Istenhez küldeni a védelemért. Hisszük, hogy az ö ereiével győzünk a nálunk sokkal erősebb ellenséggel szemben is. Nekünk faitestvéreknek különös, hogy van egy látható ösz- szekötő kapcsunk, amely a szeretettel összeköti sziveinket s ez a láthatatlan kötelék maga az Ür az ő egyetlen Fia a Jézus által. Mi kicsinyek és gyengék vagyunk, de az Ür nagy és mi Őbenne naggyá növekszünk. Próbáljunk mindig hűek maradni a Szentlélek hívása á'tal, hogy egykor a lelkünk eljuthasson abba a hálaadó csapatba, mely magáé az Úré a mennyekben. Ott mi messziről való testvérek üdvözölhetjük maid egymást örökkön-örökké. Maradi az Ür oltalmában te magyar kislány, és őrizze meg országainkat az Ür minden gonosztól. Uram te vagy nekünk erősségünk és pajzsunk. Nagyon kérlek írj nekem. 18 éves vagyok. Á keresztnevem nekem is éppen az, ami a tied. Nevem és címem: Irma Niemelá, Muonio, Kangasjiirvi, Suomi. Finnországban. Ahvensalmiban, 1942. VI. 15. — Kedves ismeretlen fajtestvérkém! Üdvözletem. Legigazabb üdvözleteimet küldöm Neked oda abba az egészen bizonyosan szép és messzi Magyarországba innen a szeretett Finnországból. Láttam a nevedet Ev. Luth Gyermekujságban és hasonlóan e levél fordítójának címét és nevét is, akin keresztül ígv tudok Neked írni Nagyon kedves lenne, ha tudnánk egymás nevét és egészen közvetlenül minden segítség nélkül lehetnénk levelézésben. Remélem, hogy ez, egyszer majd megtörténik. — 13 éves vagyok éppen most ezen a tavaszon fejeztem be az elemi iskolát. Ügy nagyjából, milyen helyen lakói ott Magyarországon? Ugyan megtaláltad-e már a térképen Finnország tavas vidékét? Talán éppen Hallkivesi nevezetű tavat, melynek partián lakom én. Otthonom a szokásos vidéki házak egyike. Az otthon tagjai: édesapám, édesanyám, Elvi és Enni nőtestvéreim, valamint Erkki és Eino fiútestvéreim, végül a nagymamóka. Jelenleg a mi hazánk ilyenkor nyáron igazán szép, az erdők meg a rétek mind zöldek, a nap ragyog és madarak csipognak. Eszembe jutott az a gondolat, hogy milyen szép lenne egy utat tenni oda délre fajtestvéreink hazájába, oda az igazán szép földre, amikor a piienk is itt olyan szép. Szeretném mégegyszer látni, ha Isten engedi a másik testvérnép hazáját is Észtországot. Észtország nagyon sok szenvedést viselt el ezekben az időkben, a háború megpróbáltatásai közepette, de a mindenható Isten egészen bizonyosan megkegyelmez nekik is és ismét felvirágzanak a harcmezőkön a vetemények. — Bizony Istennek igen nagy kegyelme volt, hogy szeretett hazánk nem jutott ismét egy olyan téli háborúba a Szovjet köztársasággal, mint annak idején, amelyre gondolni is borzalmas. Ezt a háborút is remélem földünk boldog győzelemmel fogja befejezni. ■— Ez a levél igen hosszúra sikerült és éppen ezért már be szeretném fejezni. Kívánom Neked Istennek és a Jézus Krisztusnak áldását és kegyelmét. Maradj Isten oltalmában. Üdvözöl fajtestvéred: Eeva Esteri Eronen, Oravi, Kaivanto. BIBLIÁJA Isten hív! Szeptember 13. — I. Mózes 3:9. Isten az engedetleneket megszólítja. Ha haszontalan diák is voltál, új tanév küszöbén Isten hívó szava menedéket nyújt. Mit válaszolsz? Szeptember 14. — I. Mózes 4»6—7 Isten a haragos, indulatos embereket a
