Harangszó, 1942

Kis harangszó

1942. január 4.

KIS HAIANG5ZÖ

35. oldal.

alkalomkor született meg a mesemondó koponyájában.

Karácsony reggelén mindenki kávét reggelizett. A kávéról eszünkbe jutott az imádság is. Azután indultunk a templomba. Az új csizmák első útja azért a templomhoz vezetett. Szörnyű botorká- 1 ássál ment a dolog, mert a szemünk folyton a csizmán járt, azt simogatta. Rezes orrát, sarkát, kérgét s szár végén a huszárfonást.

Első harangszókor már az egész falu gyereke a templom előtt toporzékolt, fagytól vörösre szítt arccal s fülekkel, melyekből majd kicsordult a vér. Kiska- bátban és egyetlen gombbal összeakasztott mellénykében, mert a legények is ilyent viseltek. Téli kabátja csak a tisztelendő úrnak, meg az öreg mester keresztapának lehetett. Senki emberfiának másnak. Mégis megnőttünk s kibírtuk azt is, hogy 10—12-ig pontosan a templomban ültünk. A gyónók meg 1-ig.

Az emilházi, előhegyi cselédgyerekek hoztak is magukkal előrelátásból 1-1 karéj kenyeret, mert ezek csak úgy 2 órára vetődtek haza. Olyan volt a kenyerük, mint a föld: szalonnás, keletien s amellett krumplival tömve. Így vasárnapon cseréltünk velük. A kalinkóból is kaptak egy-két falást. Mi meg megettük az övékét az utolsó morzsáig, bármilyen

fekete volt is. Senkinek se romlott el tőle a gyomra.

És emberré, katonákká lettek mind, akik a mostani hős fiúk előtt járták valamikor Oroszország mezőit, a Dnyeszter partját s a Don vidékét.

Egyiknek a templom falában levő márványtábla, másoknak csupán egy sóhajtás őrzi emlékét, de a karácsonyesték ünnepléséből nem hiányozhatnak a neveik.

Ha Ti nagyok lesztek, Ti is tegyetek majd értük egy fenyőágat a karácsonyfa alá s gyújtsátok meg rajta a megemlékezés örökké égő gyertyácskáját.

Kőszeg, 1941. december.

Orbán bácsi.

BIBLIÁJA

Ezért született Krisztus.

Jan. 4. — Máté 16:1—3. Krisztus sze- retetet hozott a földre, az emberek pedig képmutatással és hamissággal fogadták.

Jan. 5. — Lukács 15:1—2. A bűnösökért, azok megmentéséért jött.

Sulyok Honi bélyegei gyűjt.

Levelet hozott a posta.

Nem Sulyok Daninak hozta! Édesapja címe rajta S borítékját Dani kapta.

Ennek örül most a Dani.

Hamar: ollót lelhajtani!

A bélyeget körül vágja S mosolyogva néz reája.

..Minek az a bélyeg Dani? Siess kérlek elmondani. Bélyeggyüjtés nagynak való, Neked pedig fakard, faló."

..Nem is úgy gyűjtök bélyeget, Ahogyan azt te képzeled: Országokként külön rakvaf Siirü — meg a ritka-fajta.

Ismerőseinket megkérem. Gyűjtsenek bélyeget nékem. Levél-bélyeg akármily jó, örül neki a misszió!

Más országban kapnak rajta S bélyeggyűjtőknek eladja. Jézus ügyét ilyen áron Segítsd te is kis barátom/"

Sokoray Miklós tisztelendő bácsi.

„Örül neki a misszió!“