Harangszó, 1942
1942-12-06 / 49. szám
396 HX1XN6II0 1942 äecember 6. Apró iörténeicK. A vége ffiányxUc. „Mi történt ezzel a gyerekkel?“ — kérdezte a szomszéd egy kisfiúra mutatva, kinek a szeme alatt egy nagy kék folt volt. „Bizony — felelt az édesanya —, ez rosszul végződhetett volna. A kertben dolgoztam és elfelejtettem magammal vinni a gereblyét. Bekiáltottam Pistának, aki az udvaron játszott, hogy hozza el a gereblyét. S ő, hogy minél előbb ott legyen ismét a játéknál, szaladva hozta, útközben azonban megbotlott és a gereblye egyik foga majdnem kiütötte a szemét.“ A szomszéd pár percig hallgatott, aztán így szólt: „Ennek a történetnek a vége hiányzik.“ „Ez volt a vége — felelt az asszony. Én Pistát alaposan leszidtam, hogy miért nem vigyázott és egyéb nem történt.“ „A vége hiányzik“ — ismételte a szomszéd. „Pista okult az eseten és máskor jobban fog vigyázni“ — szólt az anya. „A vége hiányzik“ — mondta a szomszéd hangosabban s az égre mutatva így folytatta — „a hálaadás istennek ezért a csodálatos oltalomért.“ OLVASSUK A BIBLIÁT Vigyázzatok! December 6. — Az Ítélet Ura. — Máté 3 :10—12. — Ez az ige Jézust, mint ítélet Urát állítja elénk. így állt Ö előttünk a ma délelőtti igehirdetésben is. Mennyire szokatlan. Mi sokkal inkább megszoktuk neve mellett az ilyen jelzőket: szelíd, alázatos, kegyelmes. Pedig ezek csak a megtérők felé fordított arcát mutatják meg nekünk. Mennyire megváltozik ez az arc, ha a bűnre tekint. Keresztelő János ezt látja lelki sze- j mei előtt. Azért jelenti Öt be úgy, mint az ítélet királyát. December 7. — Lesz-e ítélet? — II. Kor. 5:10. — Örök emberi törvény, hogy ami kellemetlen, vagy megalázó, annak bekövetkezését lehetőség szerint késleltetjük. Így vagyunk az ítélettel is. Mivel pedig ebben a legnagyobb megalázás fog érni, tagadással igyekszünk tőle megszabadulni. Ez azonban nem változtat a tényen, ami nemcsak az őskeresz- tyénség, hanem a mai hívők meggyőződése is: „nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt“. December 8. — Mikor lesz az ítélet? Máté 24 :36—44. — A legizgatóbb kérdések egyike ez, amely a tanítványok ideje óta foglalkoztatja a Krisztust ismerőket. Külön embercsoportok, szekták váltak ki az egyházból, melyek még időpontját is meghatározták az ítéletnek. Mi magunk is szeretnénk, ha már nem lehet elkerülni, legalább beköszöntésének idejét tudni. De az Ítélet igazsága éppen abban van, hogy nem lehet reá egy nap alatt előkészülni. Váratlanul jön, mikor nem is gondolsz rá. Ezért ismeri ennek időpontját csak az Atya egyedül. December 9. — Az ítélet mértéke. — Máté 25 : 31—46. — Azt gondolhatnánk, hogy valami előttünk még ismeretlen mennyei törvény alapján fog az Isten fölöttünk ítéletet tartani. Tévedés! Ez az ige világosan megmondja, hogy az ítélet mértéke a földi élet. Gondoljunk csak a gazdag és Lázár történetére. Halottai- dért tehát hiába könyörögsz ■ már. Élj úgy, hogy minden nap, amit még itt töithetsz, ne súlyosbítsa, hanem köny- nyítse a reád váró ítéletet. December 10. — Az ítélet elkerülhetetlensége. — Jel. 20 :11—15. — Sok gonosztevő próbál *magán úgy segíteni, hogy amikor a földi igazságszolgáltatás keze elől már nem tud menekülni, ön- gyilkosságot követ el. „Elmenekült a halálba“ — szokták mondani. Csakhogy a halál nem elmenekülés, hanem megérkezés az ítéletre. Földi ember elől el tudsz menekülni. Hova futsz azonban az elől, akiről a zsoltáros így tesz bizonyságot: „ha a mennybe szállók fel, ott vagy, ha a koporsóba vetem az én ágyamat, ott is velem vagy“. December 11. — Az ítélet áldása. — Máté 13 : 24—30. — Bármilyen szokatlanul hangozzék is, mégis igaz: van az ítéletnek áldása is. A konkoly elválasztása a gabonától. Mint ahogy a gabonaföldeken elveszi a konkoly a gabonától a tápláló anyagot, elfogja előle a napfényt, éppúgy az életben is sokszor fojtogatják, keserítik a Sátán gyermekei Isten fiait. Ez szűnik meg az ítéletben. Micsoda áldás lesz, magam és mások bűnétől megszabadulni, Isten oltalmazó csűrébe betakaríttatni! December 12. — Vigyázzatok! — Fi- lippi lev. 2 :12—15. — Ha az ítéletet komolyan veszed, akkor komolyan veszed ezt a figyelmeztetést is: „félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségteket“. A keresztyén ember élete állandó vigyázás, várakozás a „gazda“ hazaérkezésére. Aki vigyáz, azt nem éri váratlanul sem az ellenség, sem a jóbarát érkezése. Ha te ilyen lész, akkor az ítélet számodra az utóbbi érkezését fogja jelenteni. Dombi László. KARCOLATOK Véres Könyv. Az Isten előtt című imádságos könyv vérrel áztatott példánya hirdeti a magyar vitézség és evangélikus vallásosság mellett Falaky Dezső honvéd, felpéci hívünk hősi halálát. Lukasenkownál, az orvlövészek elleni harcban járta át torkát a gyilkos golyó és kibuggyanó piros vére reácsorgott zubbonya zsebjében hordott kis imádságos könyvére. Ezt a drága ereklyét a halott egyik bajtársa haza hozta. A nyolc gyermeket felnevelt szegény özvegy édesanya és az esküvőre boldog örömmel készülő jegyes együtt borulnak a véres imádságos könyv fölé, hogy legalább lélekben együtt lehessenek kedves halottukkal Isten előtt. HETI KRÓNIKA A Magyar Távirati Iroda jelenti: A német csapatok megszállták az árulásra készülő Toulon francia hadikikötőt. Hitler parancsára leszerelték a francia hadsereget. A francia hadiflotta egy része elsűlyesztette önmagát. — Az angolszászok az afrikai partraszállás óta közel 700.000 tonna hajóteret vesztettek. — Keleten minden ponton visszaverték a bolsevista támadásokat. A Volga és Don között hétnapos csatában 319 páncélost vesztett a szovjet. Sztálingrádtól északra és délre ellentámadást indítottak a németek. Az Ilmen tónál 135 harcikocsit pusztítottak el. Beláthatatlan a szovjet vesztesége az egész vonalon. — Kolozsvárott az egész magyarság részvételével helyezték el Erdély utolsó fejedelmének, Apafi Mihálynak hamvait a Farkas-utcai református templomban. — Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter rádióbeszédet mondott a takarékosságról. tz ECTRIZI (izmod Advent 2. vasárnapja Epistola Róm. 15 : 4—13. v. Evangélium Lukács 21 : 25—36. v. Ür Isten, mi mennyei szerelmes szent Atyánk, ki a te szent Fiad által minekünk megjelentéd, hogy a menny és föld elmúlik, és hogy a mi testünk is feltámad és mindannyian az itélöszék eleibe vitetünk — kérünk tégedet, tarts meg minket a te Szent Lelked által a te Igédben, és az igaz hitben. Oltalmazz minket bűntől és a mi kísértetünkben eséstől, hogy mi a mi szívünket étellel és itallal, avagy életünkre való szorgal- matosságinkkal meg ne nehezítsük, hanem mindenkoron vigyázzunk, imádkozzunk és a 'te szent Fiad eljövetelét te- benned való bizodalommal várjuk és ő általa az örök boldogságra juthassunk. Ámen. Belmissziói értekezlet. A fejér-komáromi egyházmegye lelkészei és tanítói november 26-án Komáromban belmisz- sziói értekezletet tartottak. Az előadások témája: „Az egyház ádventja“ volt. Stark Margit tanítónő a gyermekek, Szepessi Károly az ifjúság, Weinberger Gusztáv a felnőttek ádventjéről szóltak. Megnyitót mondott Molnár Gyula lelkész, imádkozott és írásmagyarázatot tartott Fadgyas Aladár esperes-lelkész. Az értekezlet előtt úrvacsorázás volt, melyet Jakobi Róbert lelkész szolgáltatott ki. Állandó tárcánk folytatását helyszűke miatt a következő számban hozzuk.
