Harangszó, 1942

1942-11-22 / 47. szám

378. HXRXNBIIO 1942 noveiatitf 22. zet iránt való minden kötelességét és lelkiismeretesen elvégzi a maga becsületes munkáját azon a helyen, ahová a Gondviselés állította, meg vagyok győződve arról, hogy el­érkezünk a célhoz, országunk, ma­gyar fajtánk és egész népünk örök és boldog jövendőjéhez! re és hová tűntek el? Pedig úgy szeret­nénk róluk egyet-mást tudni. A szeretet igazi kíváncsiságával megkérdezni: szá­mukra mit váltott valóra az élet? El­helyezkedésük, boldogulásuk kielégíti-e vágyaikat? Bizony nem tudunk semmit sem róluk! Azt sem, hogy ők gondol­nak-e ránk? Milyen érzéssel: szeretettel vagy nehezteléssel? Vagy élnek-e még egyáltalán? Bennem nagy fájdalmat vált ki az is, amikor látom, hogy ev. vallású édes­anyák tudatlanságukban másvallású jel­vényeket vásárolnak és akasszák gyer­mekeik nyakába. Sokszor még fiú gyer­mekeiknek is. Ennek a helytelenségét külön kell megmagyarázni a gyermek­nek, hogy szégyelje magát, a szülőnek, hogy ismerje meg evangélikus egy­házunk tanítását. Kopjafák alatt pihennek az erdélyi halottak. A nagy harapófogó, melynek összecsukódását akarják íregakadályozni az angol-amerikai csapatok az afrikai partraszállással. A va!lástaní tó-lelkész. írta: Szuchovszky Gyula. (Folytatás.) Volt rá eset, hogy a vallástani óra alatt, nem törődve a csudálkozással, fel­állt egy gyermek és ezt a nyilatkozatot tette: „Tisztelendő bácsit én jobban sze­retem, mint az édesapámat!“ Pedig itt az apa nem volt veszekedő, nem volt iszákos, hanem boldog családi életet élt és szabad idejét mindig családjával együtt töltötte el. De hát ki tud belátni a kicsi szívekbe? A gyermek ragaszkodása és bizalma határtalan. Az ilyen megnyilatkozás túl­megy azon a célon, mely tanítási órán megengedhető. A gyermek szívében a melegebb helyet mindeneknél inkább a szülő töltse be. Bár sokszor tapasztal­hatjuk, hogy a szülő sok jóakarata da­cára sem képes ezt elérni. Tanítványainkat nagyon gyakran el­sodorja az élet szele előlünk. Álmatlan éjszakáinkon egyszerre csak megjelen­nek előttünk, ránk világítanak két ra­gyogó szemükkel, mosolygó ajkukkal, szökkenő taglejtésükkel, 20 éve nem hallott és eszünkbe nem jutott nevük tisztábban áll előttünk, mintha most ír­nánk be a „noteszünkbe“. Ki tudja mer­Amikor 1920. évben Budapesten első vizsgámat tartottam, az Ipar-utcai elemi iskolában egyik városi tisztviselő fiacs­kája: Buzsáki Rudolf I. osztályos ele­mista, amikor okos és értelmes felele­téért megdicsértem és elmondottam a megjelentek előtt, hogy egész éven át szorgalmas volt és sok örömöt szerzett nekem, váratlanul kiszaladt a helyéről hozzám és megcsókolta a kezemet és szépen csengő hangján kijelentette: „Tisz­telendő bácsi, én is pap bácsi leszek!“ Az élet útvesztőjén eltűnt előlem. De sokszor jut ez az eszembe és hiábavaló minden törekvésem, nem tudom meg­találni. Az akkori lakásuk házmestere azt mondja: soh’sem lakott a házban ilyen nevű család.. Ügy szeretném tudni, hogy az én nagyon kedves tanítványom mivé fejlődött és gondolt-e valaha is azóta reám? Ezek azonban a vallástanítás munká­jának a fényoldalai, de ennél sokkal szá­mosabbak az árnyoldalai. Az egybefolyó napok, a kisebb-nagyobb kellemetlensé­gek, fájó érzések láncszemeiből rakód­nak össze. Megnemértés, szándékaink tudatos és rosszakaratú félremagyarázá­sa, vallástalan szülők, erkölcstelen kör­nyezet, utcai barátok állandóan hátrál­tatják és akadályozzák a vallástanító lelkészek munkáját. Fontos! Gyülekezetek figyelmébe! Nem mindegy az, hogy milyen lelkiséggel álljuk a vihart itthon és kint a fronton. Mindent meg kell tennünk, hogy lelki életünket élő hit töltse meg és Istenben való bizalom tegye erőssé. Ezért a Ha­rangszó traktatus (vallásos irat)- sorozatot indít főként fronton küz­dő honvédeink lelki életének épí­tése érdekében. A sorozat számai havonként jelennek meg. A sorozat 1. száma e hó végére jelenik meg, hogy még karácsony előtt minden evangélikus honvéd a harctéren kézhez kapja. Kérjük a gyülekezeteket, lelkész és tanító urakat, hogy mielőbb je­lentsék be, hány példányra tarta­nak igényt. Egy szám ára 20 fillér. A rendeléseket kiadóhivatalunkba kérjük küldeni,

Next

/
Thumbnails
Contents