Harangszó, 1942

1942-09-06 / 36. szám

290 HÄRXNGSZÖ 1940 szeptember 5. Gyülekezeti Közösségek Találkozója. A találkozó helye: Hódmezővásárhely, 60.000 lakosú református alföldi város. Népe fáradt, lassú mozgású, akárcsak a határában lassú méltósággal tovahöm- pölygő Tisza. Híveink száma 1200, több­nyire az iparos rétegből és az intelli­gencia köréből. A konferencia ideje egybeesett a nem­zet ünnepével, azon az első előadás ha­zafias istentisztelet volt. Azok, akiknek őseit valamikor úgy jelölték: „a tót templom“, de akik éppen az egyházi iskola nevelő hatása alatt teljesen ma­gyarokká lettek, most minden magyar­ral egy időben akartak imádkozni. De egybeesett ez a konferencia a nemzet nagy gyászával is. Néma fennállással adott kifejezést együttérzésének. A részt­vevő legtöbbjének hozzátartozója ugyan­azon a terepen küzd a hitért és ki tudja, mikor kap ugyanolyan értesítést: hősi halált halt. A konferencia jellege: találkozó. Ta­lálkozás a hittestvérekkel, lelki veze­tőkkel és az Istennel. A konferencia célja kiépíteni és meg­erősíteni a honi frontot. A mi hazánk­ban pusztít és rombol az ős ellenség. Csak az Isten Igéjével felvértezve áll­hatunk meg ebben a harcban. Az összejövetel eredménye maid ez­után fog megmutatkozni abban a 35 köz­ségben és városban, ahova a résztvevők szétszéledtek, hogy a kovász szerepét betöltsék. 200 szívben gyűlt ki a vágy, közelebb kerülni az Istenhez. Isten Lelke, aki ilyen nehéz időkben ennyi vágyódó lelket tudott összetoborzni, meghozza a várt eredményt. Balázs János. Nyuodífemelés. A nyugdíjintézeti bizottság 1942 augusztus 12.-én ülést tartott. Tárgy - sorozatán szerepelt a nyugdíjasok súlyos helyzetén való segítés kérdése is. Meg­állapítást nyert, hogy a nyugdíjemelés, amelynek legalább is olyan mérvűnek kellene lennie, mint amilyet az állam alkalmazott, azáltal válnék lehetségessé, ha a nyugdíjintézeti járulékok 120U-kal felemeltetnének és az állam is megfelelő százalékkal emelné a nyugdiicélokra szol­gáló államsegélyt. A járulékemelést csak az egyetemes közgyűlés hajthatja végre, mégpedig az egyházkerületek előzetes meghallgatása után. Ebben az irányban az intézkedések megtörténtek, s a nyug­díjintézett bizottság külön is kéri a nyugdíjintézeti tagokat és fenntartókat, hogy a nyugdíjasok megsegítése érdeké­ben az áldozatot vállalják. A bizottság megnyugvással vette tudomásul, hogy az egyetemes felügyelő már az 1943. évi állami költségvetési tárgyalások megindulása előtt, tehát hónapokkal ez­előtt felterjesztést intézett a m. kir. val­lás- és közoktatásügyi miniszterhez, kérve az államsegély megfelelő mérvű felemelését és jó reménységgel néz a tárgyalás alatt lévő kérdés elintézése elé. Ha mindkét feltétel teljesül, a nyug­díjemelés 1943 január 1-i hatállyal meg­történhet. Fontos rendelet a gyermekek vallására vonatkozóan. Román uralom alól felszabadult ke­leti és erdélyi országrészekre való ér­vénnyel a m. kir. minisztérium 4030/1942. M. E. számú rendelettel úgy intézkedik, hogy a visszacsatolt részeken a gyerme­kek vallására vonatkozóan 1928 április 22 előtt létrejött megegyezés érvényes, ha az akkor életben lévő ottani jogsza­bályoknak megfelelt. Érvényes az 1940 november 25 után és e rendelet hatályba­lépése előtt kötött megegyezés is. Leg­fontosabb a rendeletnek 3. paragrafusa, melv szerint azok a házastársak, akik 1928 április 21. napja és 1942 július 1. napja előtt kötöttek házasságot e visz- szacsatolt területen, egyszersmindenkorra megegyezhetnek abban, hogy e rende­let hatálybalépése után származó gyer­mekeik valamennyien az atya vagy anya vallását kövesesék, illetve abban nevel­kedjenek. Ezt a megegyezést azonban csak folvó év december hó 31-ig lehet megkötni. Ugyanezen időig lehet a szü­lőknek nyilatkozniok abban az esetben ha gyermekeik születési anyakönyvébe olvan vallás volna bejegyezve, amely a magyar törvények értelmében nem elis­mert vagy bevett vallás. A részletek te­kintetében a Budapesti Közlöny című hi­vatalos lap f. évi július 2. napján meg­jelent 147. száma ad felvilágosítást. Jó tudni! Vallás- és közoktatásügyi minisz tér 31.930/942. VI. 1. sz. rendeleté­ben olvassak, hogy a népiskolai és középiskolai tanulók törvényszerű vallásuktól eltérő vallásoktatásban nem részesíthetők. A miniszter e rendelkezésről értesítette az összes állami iskolák igazgatóit azzal, hogy a rendelet megsértése fegyel­mi eljárást von maga után. soooooocooooooooooooocooocx OLVASSUK A BIBLIÁT Jézus iskolájában II. Szeptember 6. — Hordozza az erőt­leneket. Máté 17, 14—21. Az elmúlt hé­ten Jézus kemény szeretetével álltunk szemben, ki a bűnnel felveszi a harcot. Ezen a héten az Ö gyengéd szeretetével foglalkozunk. Mennyi türelemmel veszi körül tanítványait, hogy kiemelje őket a hitetlenségből és elvezérelje ahhoz a mustármagnyi igaz hithez, mely az Űr erejére támaszkodik és ezért nincs semmi lehetetlen előtte. Szeptember 7. — Az elesettet is meg­menti. János 4, 1—15. Saját testi szük­sége az Urat annak a nagy lelki szük­ségnek megsegélésére indítja, melyben a samáriai nő él. A mélyre sűlyedt, bu­kott nővel egy zsidó sem állott volna szóba. Jézus megszólítja és azonnal lelki dolgokra tereli a beszédet. Az egy korty friss italért az örökélet forrását nyitja meg előtte. Felébreszti benne a lelki szomjúságot és kielégítést is nyújt néki. Mentő szeretetével ma is keresi az el­esettet. Ez a szeretet munkálkodik-e bennünk és általunk is? Szeptember 8. — A füstölgő gyertya- belet nem oltja ki. János 8, 1—11. A farizeusi önteltség kárörömmel állítja a Megváltó elé a házasságtörő nőt. ö azonban bűnös lelkiismeretükre tapint, akik erre elpárolognak. A Szent, a tiszta nem ítéli el a bűnöst. Megbocsátó sze- retete a bűnbánat könnyét fakasztja fel szívéből és egy új életre vezeti el, ahol a bűn már nem uralkodik rajta. A füs­tölgő gyertyabél új lángra lobban, mely fényéval másoknak világít. Nincs oly elveszett élet, amelyet az Űr meg nem újíthat és fel nem használhat. Szeptember 9. — A megvetettet ol- *almába veszi. Lukács 7, 36—50. Simon Jézust házába hívja, de nem a szeretet mdítia erre. Nem a Megváltó követése, tanításának hallgatása irányítja, mert öntelt szíve mit sem fogad el az Ürtól, ^őt felülkerekedik benne az ítélkezés 'zelleme. A szegény nő a bflnbánat köny- nveivel közelít az Úrhoz és így találko­zik m.egbocsájtó szeretetével. Az emberi méltóság magaslatára felemelt, megtisz­tult lélek osztályrésze béke és üdvös­ség. Szeptember 10. — Az intésben is sze­líd. Lukács 10,38—42. Márta az Ürnak való szolgálatot vállalja feladatául. Ne­mes célkitűzés, mégis tévedett. Addig nem szolgálhat igazán Jézusnak, amíg szívét az ige tiszta vize meg nem tisztí­totta. Milyen tapintatos, milyen szelíd Tézus vele szemben! így értet meg azzal, akinek szorgalmát, igyekezetét elismeri, hogy van a jónál jobb is, van a szük­ségesnél szükségesebb: az egy szüksé­ges dolog. Jöjj, és ülj a Jézus lábaihoz! Szeptember 11. — Együttérzés a szen­vedővel. János 11. 33—36. Szerette Jé­zus Lázárt, s amikor látta a síró test­véreket, igen megrendült és könnyekre fakadt. Hányszor olvassuk Megváltónk­ról, hogy szánakozik a sokaságon és könyörül a betegeken. Nemzetünkre a nehéz megpróbáltatások ideje követke­zett el. Nincsen család, amelyet a szen­vedés. a gyász közelről ne érintene a legelső magvartól az utolsó szegény csa­ládjáig. Szükségünk van az együttérző, könyörülő szeretetre, ámely eggyé ková­csolja az egész nemzetet. Szeptember 12. — Az Ür gyöngéd szeretete. János 21, 15—23. Háromszoros kérdés, háromszoros megbízatás. Péter elbizakodottságára céloz az első kér­dési: „Jobban szeretsz-e?“ Péter csak ennyit mond: „ ... Uram, te tudod ...“ A második kérdés már könnyebb, de meg kell értenie, mily nehéz igennel válaszolni. A háromszoros kérdés három­szoros megtagadását hozza emlékébe és mélyen elszomorodik. Most már az Orra hagyatkozik: „Te tudod.“ Jézus akkor is bátorít, ha meg kell aláznia. Az alá­zatos Pétert felemeli, új megbízatást ad néki. Rimár Jenő. Adomány: Macher Ernő győri hon­véd a Vöröskeresztnek 20 pengőt ado­mányozott.

Next

/
Thumbnails
Contents