Harangszó, 1942
1942-08-30 / 35. szám
1942 augusztus 30. HARANGSZÓ 281 DIÓSGYŐRBEN. Szép, csendes vasárnap Délelőttön Járkálok az utcán, Nézelődöm. Életet ontva a Nagyvilágra, Mosolyog fentről a Napsugára. Aranyban fürdik a Tiszta utca, Aranyos zöld erdő Koszoruzza. Aranyos balról a Régi várrom, Rajt lebeg az idő Sólyom-szárnyon. Mintha egy belső hang Azt súgná most: Itten járt Mátyás, az Igazságos. te Bástyarom, beszélj Dicsőségről, Aranyban tündöklő Magyar égről! Jól esik a múltba Visszanézni, Nagy magyar hatalmat Felidézni. A magyar jövőbe Befonódva, Jöjj, Mátyás, öntsd lelked Az utódba! Legyen ő utódod Fényben, hírben Minden ló-érzésű Magyar szívben! Utódod legyen bent S a gyepűn túl, Mikor maid uralma Útnak indúl... Vár előtt kis templom, Hangos ének. Pihenni, üdülni Odatérek. Lelkemmel kereslek, Én Jézusom ... Szebb magyar jövőért Imádkozom. Vietórisz István A Csengey Gusztáv szoborleleplezési ünnepélyén megjelent előkelőségek csoportja. Előtérben az író özvegye, balról-jobbra dr. Bruckner Győző jog- akadémiai dékán, vitéz Borbély-Maczky Emil Borsod v. m. főispánja,dr. Szlávy László h. polgármester, homrogdi Lichtenstein László Miskolc város főispánja, Preszly Elemér titkos tanácsos, Petőfi-Társaság tagja, aki a leleplezési beszédet tartotta, Túróczy Zoltán a tiszai ev. egyházkerület püspöke, dr. Deák Jánosné, Kemény Lajos esperes, kormányfötanácsos, dr. Deák János egyetemi tanár, vitéz dr. György László felsőházi tag, Duszik Lajos miskolci esperes, kormányfötanácsos és Schmiedt István rozsnyói esperes. Luther Szövetségi Evangélikus Nap Diósgyőrben. A tiszakerületi Lutherszövetség f. hó 9-én lélekemelőén szép Evangélikus Napot rendezett a festői szépségű diósgyőri négytoronyi várrom tövében emelkedő evangélikus templomban. Az egybese- reglett hívek délelőtti istentiszteletén Túróczy Zoltán püspök, a kér. Luther- Szövetség elnöke nagy erővel mutatott reá az igazi evangélikus egyházi élet három főkellékére, nevezetesen a jó lelki- pásztorra, a jó lelkipásztor szavára engedelmesen hallgató világi vezetőségre s a jó gyülekezetre, melynek nem a tömege a leglényegesebb, hanem az, hogy nyájként tud-e és akar-e összetartani. A délutáni vallásos ünnepélyen Zsedé- nyi Béla dr. egyetemi tanár, a kér. Lu- ther-Szövetség társelnök? a jelen világválság távlataiba állította bele az öntudatos evangélikus összetartás jelentőségét, mely nemzetünk mai élet-halálharca szempontjából is rendkívül lényeges, hiszen a közösségi életet élő evangélikus ember kötelességteljesítésével, alázatosságával, hűségével és hitével példát ad másoknak is a helyes magatartásra. Vető Lajos dr. Luther-Szövetségi igazgató az evangélikus öntudat hitelvi alapjaira mutatott reá, s hangsúlyozta, hogy nem kicsinyes okokért élünk külön evangélikus egyházi életet, hanem azért, mivel mi evangélikusok csakis így lehetünk összhangban Isten kinyilatkoztatott akaratával. Weiszer Elek dr., a kér. Lu- '.her-Szövetség titkára az ifjúsághoz intézett igehirdetésében világította meg az öntudatos evangélikus élet jelentőséget. művészi számok közül mély hatást v áltottak ki az egy éve elhunyt Erdélyi liona diósgyőrvasgyári tanítónő versei. KORMÁNYZÓ URUNK rádióüzenete a harctérre: „Honvédek, akik ott harcoltok az őshaza közelében, azt üzenem nektek, tegyetek tanúságot a hagyományos ősi magyar katonai erényekről. Az egész ország szeretettel és büszkeséggel gondol rátok.“ Celldömölki, mersevati és tokorcsi honvéd-testvérek! Közöljük veletek, hogy gyülekezetetek címetekre megrendelte lapunkat, a Harangszót. Olvassátok olyan szeretettel, amilyennel küldi rátok gondoló gyülekezetetek! Inasán megszerettem. Bal társammá lett. Egy katonatestvérünk írja: Ezennel megrendelem édesapám címére a Harangszót: Félévi előfizetési árát mellékelten bélyegekben küldöm. Szüleimnek ez a lap még nem járt. Édesapámnak 23-án lesz a születésnapja s úgy gondolom, kedvesebb meglepetést alig adhatnék, mint ezt a lapot. Én is csak itt katonáéknál ismertem meg, de igazán megszerettem. Kedves bajtársammá lett. Örülök, hogy ez is összekapcsolja egyházunk tagjait. Isten áldását kérem e lap munkásaira, olvasóira. Isten Velük! Szívességüket köszönöm. Szeretetteljes köszöntéssel: X. Y. karp. tizedes. Amikor olvasgatom, lélekben frazasxállok a mi kis falunkba . . . A címemre küldött Harangszót megkaptam. öröm töltötte el szívemet, amikor a kezembe vettem. Ez a kedves lap, melyet jó tanítóm már 6-ik elemista koromban az iskola padjai közt a kezembe adott és azóta hetenként bekopogtatott hozzám, mint régi kedves vendég, s mely lapot oly hű szeretettel olvastam mindaddig, amíg odahaza voltam, ez a lap most elkísért a harcterekre. Számomra ez egy új lelki fegyver cs összekötő kapocs közöttem, egyházam és a gyülekezeti élet közt. — Amikor a pihenés röpke perceiben olvasgatom, lélekben hazászállok a mi kis falunkba. Magam mellett látom karcsútornyú templomunkat, az áhítatos vasárnapi gyülekezetei, szülőt, a testvért, rokont cs jóbarátokat, akik féltő szeretettel gondolnak ránk, magyar honvédekre. Most pedig üzenem az itt küzdő bajtársak hozzátartozóinak, hogy akik még katonáik részére nem fizették elő a Harangszót, azok igyekezzenek minél előbb részükre előfizetni. Szerintem nagyobb öröm és boldogság nincs, mintha egy fáradt lélek, aki templomától és egyházától van távol, itt e messze idegenben is olvashat egy megszokott kedves lapot, a Harangszót. — Fogadják lapjukért hálás köszö- nétemet és maradok bajtársi üdvözlettel: Papp István honvéd, szőkedencsi ifj. e. jegyző.
