Harangszó, 1942
1942-08-02 / 31. szám
1942 augusztus 2. HARANGSZÓ 249 Honvédele irfálc : Honvéd írja: A részemre küldött „Harangszót“ megkaptam. Köszönöm a benne küldött lelkifegyvert. Ezideig úgy éreztem, hogy teljes és hiánynélküli a fegyverzetem. Csak most tudom, hogy a legerősebb és leghatásosabb fegyvert nem adta meg a csapattestem és nem is tudja megadni. Ismételten köszönöm a jókor jött segítséget, ami megtanít türelemmel viselni a háború nehézségeit. Tudom azt, hogy Istenünk és Hazánk szent ügyét szolgáljuk és így minden terhet köny- nyűnek találok. Ódor József tizedes. Egy másik honvéd írja lelkipásztorának: Nagy tiszteletű Uram! Hálás köszönetét mondok drága ajándékáért, melyet szeretettel küldött nekem. Nagy tiszteletű Uram! Óh de boldog vagyok, hogy Harangszó újsággal megajándékozott. Csupa öröm és boldogság tölti meg szívemet, amikor olvasom. Nem is tudom eléggé megköszönni Nagytiszteletű Úrnak azt a nagy szeretetet, amelyet tett és tesz én irántam és családom iránt. Legyen áldott mindenkor a nagy szeretete. Óh de boldog vagyok, amióta Megváltómat ismerem és érzem azt szívemben, hogy nem vagyok egyedül, Jézusom van velem! Míg odafenn leend Dicsőbb célhoz jutásom: Szeretet, hit, remény Megmarad ez a három; örökké megmarad, Bár mindent sír temet S ezek közt legnagyobb Te vagy, óh szeretet! Ismételve köszönöm drága ajándékát. Szeretettel: Pál. Honvéd írja: Nagyságos Harangszó Kiadóhivatal! Hálásan köszönöm a hozzám küldött szent könyvet, amely egész meglepetés szerint ért. De nem meglepetés, hanem egy új fegyver a kezemben, így hát két fegyverem van: a Biblia és a puska. Mert itt, messze Oroszföldön, nem csak földi fegyverre van szükség, hanem lelki fegyverre is, amit a kedves Harangszó kiadóhivataltól kaptam is. És ezt a Bibliát, megígérem, hogy gondosan olvasom, szívemen hordom és megőrzőm. Most pedig mégegyszer hálásan köszönöm és maradok mély alázattal Tóth János, iharosberényi ifjúsági tag. Honvéd írja: Tekintetes Kiadóhivatal! Most, hogy már negyedik hónapja itt vagyok az orosz fronton, nagy örömömre szolgált, mikor egyik nap, mint nagyon régi, kedves vendég megérkezett hozzám a kedves régi újságom, a „Harangszó“. Hosszú évekig voltam lelkes olvasója a lapnak. De az utóbbi évek zaklatott hangulata az állandó katonai szolgálat folytán az előfizetést elhanyagoltam és egyszer csak megszűnt minden hét elején bekopogni hozzám a megszokott lelki társ. Annál nagyobb volt meglepetésem és örömö, mikor itt mész-. sze idegenben ismét felkeresett. A régi meleg hangulatot lopta a szívembe, mikor újra olvasgattam és a régi emlékek könnyeket csaltak a szemembe. Köszönöm, hogy elküldték lapjukat és remélem, hogy most már nem fog elhagyni sohasem. A legközelebbi alkalommal beküldőm az előfizetési díjat. Abban a reményben búcsúzom, hogy a Magyarok Istene segítségével mint győztesek kerülünk nemsokára haza és boldog örmmel ölelhetünk ismét keblünkre minden régi kedves ismerőst. Hittestvéri szeretettel küldöm üdvözletemet minden otthonlévőnek Nagy István zászlós. ARATÁS. Megérett a búzakalász, Itt van újra az aratás. Munkában a magyar tenyér, Nem félek, hogy nem lesz kenyér. Hős fiaink messze járnak, Minden vésszel szembe szállnak. Puskát, kardot megmarkolnak. Ellenséget átkarolnak. Múltat vetnek messze hagynak, Rajta győzelmet aratnak. Eggyé forr az akaratunk, Győzedelmes lesz a harcunk. Győzni fog a magyar tenyér, Bizton tudom, hogy lesz kenyér. Igazságos elosztásban, Részesülnek minden házban. Fogadjátok megértéssel, Győzelembe vetett hittel. Isten nem hagy el bennünket, Naggyá teszi nemzetünket. Elhozza a boldog békét, Magyarhazánk dicsőségét. Arat most a dolgos tenyér, Minden asztalra jut kenyér. Balogh Lajos Nőni Kell a népföiskolás mozgalomnak ... ! Részlet a mozgalom júliusi körleveléből. Nőni keli a népfőiskolás mozgalomnak, nemcsak a mi egyházunkban, hanem az egész országban. Nékünk evangélikusoknak nagy felelősségünk van. Hiszen az egész mozgalom nálunk kezdődött és tőlünk indult ki, ha nem azon az úton halad, amelyet nékünk Isten mutatott, akkor hűtlenek vagyunk. Éppen ezért fokozottan kérem Kedves Testvéremet, hogyha felelősséget érez a népfőiskolánk iránt, ne szűnjék meg imádkozni értünk, hogy ez a négy evangélikus népfőiskola valóban Krisztusban hívő embereket bocsásson útra! Hálát adok Istennek, hogy adott nékünk adakozó és imádkozó közösséget. Csak arra kérem Kedves Testvéremet, meg ne restüljünk éppen most, még nappal van és eljöhet az idő, amikor nem lehet munkálkodni többé. Az utolsó körlevelemben beszámoltam már magunkról, nemkülönben az új házról és a kertről. Ma már az utolsó simítások elvégzése után, készen áll a ház, minden talpalatnyi föld a kertben pedig palántákat hordoz. Állatállományunk is bővült azóta. Négy bárányka legelészik a kert árkának partján. így talán nem lesz húsgondunk a jövő télre, ha malacaink is meghíznak. Isten megengedte. hogy felelős vezetőt is megfelelő fizetéssel állíthattunk a népfőiskola élére. 35 fiút várunk megint, hogy megismerkedjenek azokkal a dolgokkal, amik életükre szükségesek. De minden öröm mellett nagy kéréssel is fordulok Kedves Testvéremhez. Minden esztendőben elhasználódnak a konyhai ruháink, edénytörlők, törülközők, por ruhák. Az intézet tisztántartásához és a fiúk neveléséhez pedig bizony példamutatóan kell eljárnunk ezekben a dolgokban. Ezért pénzadományon kívül Kedves Testvéremtől, ha van odahaza ilyen célra megfelelő ruhadarab, igaz szeretettel kérem. A gazdasági ház egyik ablakán sincs függöny még, különösen az ebédlőn hiányzik. (Az ablakok mérete: 100—140 cm.) A többi ablakra az ENOSz, maid a ceglédi lányok által készített gyönyörű függönyök kerültek. Minden segítséget nagyon hálásan köszönök. Minden fillér, minden kis segítség közelebb visz bennünket a célunkhoz. Szenczy-Sztehló Gábor Délerdély. Argay György a határon kívül maradt magyarság új szuperintén- rense látogatást tett a délerdélyi református és római katolikus püspöknél. Többek között a tanítói utánpótlás nehéz kérdését tárgyalták meg. Argay mind a református, mind pedig a római katolikus egyházi főhatóságnál a legmesszebbmenő megértést tapasztalta és ígéretet kapott tékintettel arra, hogy külön evangélikus magyar tanítóképző nincsen, úgy a római katolikus, mint a református tanítóképző intézetben szeretettel fogadják a tanítói pályára, készülő evangélikus növendékeket,
