Harangszó, 1942
1942-01-18 / 3. szám
20 1942. január 18. építette fel a templomot és erősítette meg a kis gyülekezetét. Az istentisztelet után díszközgyűlés volt, amelyen számosán üdvözölték a lelkipásztort. Az ünnep a Himnusz eléneklésével fejeződött be. A szép templomot Laurenszky Gusztáv budapesti építészmérnök tervezte és Romanek Miklós esztergomi építési vállalkozó építette. oooooooooooooocoocoooocooo Finnugor testvéreink. Permi csoport A finnugor családfa másik hajtása a permi finnség. Nevét lakóhelyétől, az európai Oroszország permi kormányzóságától kapta. Ebbe a csoportba tartoznak a zűrjének és votjákok. Ezek kb. Kr. e. 1000 évvel szakadtak el nyugatra vándorló finn testvéreiktől és kb. még másfélezer évig éltek együtt. — A permi finneket az obi ugoroknál magasabb műveltségük jellemzi. Ez kifejezésre jut szellemi és gazdasági életükben, magasabb műveltségükben, igényesebb építkezésükben, ruházkodásukban. A zűrjének. A zűrjén név finnugor eredetű szó, jelentése: félreeső, a jelen esetben olyan nép, amely félreeső helyen lakik. A zűrjének magukat „komi“ névvel nevezik. Lakóhelyük az európai Oroszország északkeleti sarkában elterülő hatalmas vfzvidék. A zűrjének votják testvéreiktől állandóan északra húzódva kitértek a későbbi bolgár-török hatás alól, ami a votjákok életében és nyelvében kitörülhe- tetlen nyomokat hagyott. A zűrjének a 14. században vették fel a keresztyénsé- get permi szent István szerzetes kiváló hittérítő munkája nyomán. Zűrjén testvéreink ennek köszönhetik szellemi és anyagi felemelkedésüket, bár a harácsoló oroszok évszázadokig elnyomták őket. 1920-ban a tanácsköztársaságban önkormányzati jogot kaptak, önkormányzati területük kb. ötszöröse a volt Csonkamagyarországnak. A zűrjének túlnyomó része a földmí- veléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Emellett gazdasági életükben nagy jelentősége van a kereskedelemnek. Mozgékonyságuk és élelmességük könnyebb MN megélhetést és aránylag jobb módot biztosit nékik. A vidék orosz lakossága nem minden ok nélkül nevezte el őket észak zsidainak. Műveltségük európai színvonalon áll. önkormányzatuk lehetővé tette még a szovjet idején is az állandó művelődést és fejlődést. Hogy a most dúló háborúban a zűrjén népnek és földjüknek milyen szerep jut, majd csak a háború végén tudjuk meg igazán. A votjákok. A votjákok a zürjénektől délre, a Volgába ömlő Ráma és Vjatka folyó között élnek. Számuk meghaladja a félmilliót. Történetükre jellemző, hogy ép- úgy hatása alá kerültek a bolgár-török befolyásnak, mint mi magyarok. Náluk ennek a hatásnak a tatárjárás vetett véget. Ettől kezdve a kazáni tatár kánság alá tartoztak egészen a 16. századig. Ekkor kerültek orosz főhatóság alá. A világháború után ők is önkormányzatot kaptak, melynek fővárosa az Izs folyó melletti Izseweszk hatalmas gyártelep lett. A votjákok majdnem kizárólag földmíveléssel foglalkoznak. Rendkívül dolgos és szerény igényű nép, amely még a legnagyobb Ínség idején sem szokott szükséget látni. Szorgalmuk közmondásos. Kedvenc szórakozásuk a vadászat, a vizek mentén a halászat. Ezenkívül nagyra becsülik a méhészkedést. A kereskedelem iránt azonban nincs érzékük. A leírók szerint a vásárokról majdnem mindig eladatlan portékával térnek haza, mert a vevőnek harapófogóval kell a kínálási árat kihúzni belőlük. Ha pedig az árat kimondták, ahhoz görcsösen ragaszkodnak. Műveltség terén a zürjé- nekkel állanak egy szinten, bár azoknál sokkal nehézkesebbek és maradibbak. Vallási életükről nem sokat tudunk s ez a kevés is belevész az orosz bolsevizmus hatása alatt álló népek sorsának bizonytalanságába. Dr. Györffy Béla. A lélek mindent nélkülözhet, csak Isten igéjét nem. Enélkül teljességgel menthetetlen. De ha az ige övé, akkor egyébre nincs is szüksége. Mert az igében mindene megvan: tápláléka, öröme, békessége, világossága, bölcsesége, szabadsága és mindennemű java bőséggel. Luther. A hadiárva Janikáról*) Hárman voltak: apu, anyu S a négyéves Janika. Milyen szép volt kard és csákó, Meg a hintaparipa! Játszadoztak együtt hárman, Amig egyszer igazában Katona lett apuka ... Az utcákon zeneszóval Vonultak a katonák, Frissen, bátran mentek védni Mindnyájunknak szent honát Éljen-mámor zúgott-bongott És Janika felújjongott: — Nini, ott megy apuka! Kint az ágyúk dübörögtek, Vértől piros lett az ég. Csatamezön sebesültek Sóhajtottak: jaj, ne még! S valaki már nem hallotta, Mig Janika itthon mondta: — Anyu, hol van apuka? ... Évek múltak, rózsák hulltak, Nincs már többé háború, János lett a Janikából S víg szeméből szomorú. Nem kérdezi: (nincs ki tudná S nem mondaná, aki tudná) — Hová lett az apuka. De este a csillagokat El-elnézi borulva ... Mintha ott fenn, felhők felett Szép hadinép vonulna. Vígaszos hang súgja néki: (Ha a szívét meg is vérzi) — Igen, ott jár apuka!... Vitéz RÓZSÁS JÓZSEF. *) Mutatvány Kuszák István ,,Gyermek a lanton" c. verskötetéből. Apró töri!éneiéit. Testvéreit vagyunk. Egy szegény fiú egyszer alamizsnáért kopogtatott be egy ember ajtaján és egy darab penészes kenyeret kapott. Az ember megkérdezte a fiút, hogy tudja-e az úri imádságot? A fiú azt felelte, hogy nem tudja. „Akkor hát megtanítalak“ — szólt az ember. — Mondjad: Miatyánk...‘‘ A fiú utána mondta és megkérdezte: „Az én Atyám is, nemcsak a maguké?“ — „Természetesen“ — felelt az ember. — „Akkor hát hogyan adhatott maga a szegény testvérének ilyen penészes kenyérhéjat?“ KI lelt az örököse ? Egy gazdag ember törvényes örökös nélkül halt meg. Sokáig keresték a végrendeletét, de nem találták. Egyetlen, már előbb elhalt fiának képe ott lógott a szobája falán és az ingóságok árverésénél az öreg gazdaasszony szerezte meg magának. — Mikor aztán egyszer meg akarta tisztítani a képet és ezért szétszedte, hát ott volt a végrendelet annak hátlapjába rejtve s az állt benne, hogy minden örökség azé, aki a fia képét megtartja. — „Ott van-e a szerelmes Fiú képe a te szivedben?“ Orosz pénz háborús képpel. A katona sisakján látható a szovjetcsillag.
