Harangszó, 1942

1942-06-07 / 23. szám

1942 június 7.

HARANGSZÓ

T85

Az otthon és a harctér

közötti lelki kapcsolat kiépítését céloztuk azzal, hogy jó félév óta katonarovatunkat vezetjük és a Harangszóval katonáinkat hetenként sok száz példányban a harctéren, kórházakban felkeressük. Hogy ezt a lelki kapcsolatot még jobban elmélyítsük, üzeneteinket még színesebbekké tegyük, kérem katonáinkat és az itthoni hozzátartozókat, hogy mindnyájunkat építő, hitben erősítő, élményt nyújtó közérdekű írásaikkal, leveleikkel keressék fel szerkesztőségünket, hogy azokat egymás lelki építése érdekében közölhessük.

Testvéri szeretettel a szerkesztő.

Szeretteim védelmében.

(Szemelvény a Fegyverben c. imádságos könyvből.)

Fájt a családodtól, gyermekeidtől, hitvesedtől való elszakadás, mert szereted őket. S most is, midőn testileg távol vagy tőlük, lélekben közöttük élsz, érettük aggódsz, róluk gondolkozol. Ez a mély, semmivel össze nem hasonlítható szeretet magyarázza meg harctéri szolgálatod értelmét és célját. Kiizdesz, mert tudod, hogy otthonhagyott szeretteid sorsa forog kockán. Kedves a magad élete, de még ezt sem féltheted, ezt sem mentheted, ha családod, nemzeted jövőjéről van szó. Nem rettenthet a veszély, mert valaki szívedbe pecsételte önmagát és te az ő életének vagy eljegyzett oltalma. Családod reád is tekint ebben a világot rázó nagy viharban. Két karod izmai, szeretetben elpecsételt szíved bátorsága védik családod életét, békességét, egész jövendőjét. S e szeretet erős, mint a halál. Nem hátrálhatsz, nem futhatsz el gyáván, mert szeretteid azok, akikért küzdesz. Talán életed is áldozatul kell hoznod, de ezt sem sajnálhatod, ha ezzel otthonod mentéd. Halálod nem megsemmisülés, mert élet sarjad belőle. Még a síron túl is éltet és táplál az áldozatrakész családi szeretet. E háborúban isten eszköze vagy: veled őrizteti legdrágább kincseid. S míg messze idegenben harcolsz, ne aggódj szeretteidért, j Legyen elég neked az a tudat, hogy Isten gondot visel róluk.

Kezem összekulcsolom s imádságban i kereslek Téged, szerető jó Atyám! Hálával tele a szívem, hogy belehelyeztél >

abba a kicsiny közösségbe: családomba, amely imádkozik érettem és amelyre én is szeretettel gondolok a messze idegenben. Magasztallak Istenem, hogy nem hagytál egyedül, világ árvájául és szüléimben, testvéreimben, feleségemben, gyermekeimben adtál mellém drága lelkeket, akik szeretnek engem. Most távol vagyok szeretteimtől, de lelki szemeimmel látom őket és a távolban is értük imádkozom.

Hálát adok, Uram, hogy mindeddig kegyelmesen megtartottál szeretteimmel együtt. Tudom, gondot viselsz reánk és ezért hittel belenyugszom, hogy a nagy vihar családi fészkünket is megpróbálja. Jó- és balsorsban egyaránt a Te kegyelmedbe helyezem sorsunkat. Kérlek, tekints reánk és ne szórj szét e világba bujdosó vándorokká. Otthonomat oltalmazd meg ellenség fegyverétől s szeretteimet az üldözött vadak sorsától.

Én Istenem! Te tudod, hogy szeretteim védelmére is jöttem e harctérre. Erőm összeszedem és bátran védem őket mindaddig, míg kegyelmed engedi. Irántuk érzett sírig tartó szeretet emészt engem és még a haláltól sem félek, ha életüket menthetem ezzel. Érzem feladatom súlyos terhét. Segítséged kérem, Istenem, hogy harcaimban meg ne tántorodjam. S ha úgy végeztél felőlem, hogy áldozat legyek az élőkért, szeretteim vedd gondviselő kegyelmedbe és a mindennapi kenyerüket add meg nekik azután is. Légy velük, amikor én már nem védhetem többé őket s kölcsönös megértésben tartsd össze családi fészküket. Légy támasza az özvegynek, segedelme az árvának, oltalma az emberektől elhagyottnak.

Amíg életben tartasz, Istenem, erősítsd bátorságom, növeld oltalmadba vetett hitem, hogy minden gondomat bizalommal vethessem Reád. Tarts meg engem testi, lelki épségben, hogy harcaink után viszontlátván egymást, együtt dicsőíthessünk Téged, gondviselő Atyánkat, a Jézus Krisztus által. Ámen.

*

Katonáinknak Bibliát, imakönyvet, vallásos iratokat küldtek: Hankó Erzsébet Budapest, 1 Biblia, vallásos iratok. Kiadóhivatalunk a Protestáns Tábori Püspökségeimére most elküldött 100imakönyvet, 34 Üjtestamentumot, 4 Bibliát és egyéb olvasnivalót, Rémy Józsefné Győr 5 Üjtestamentum, Gerencsér Mária Szeged vallásos iratok.

Katonáinknak a Harangszót előfizették, vagy Bibliára, imakönyvre adakoztak: Tóth Sándor Székesfehérvár 2 P, Tusnádi Ernőné Budapest 10 P, Ifjúsági Egyesület Nagyacsád 9.60 P, Endresz Jánosné Kassa 2.26 P, Svendor István Zalaistvánd 2.40 P, K. Tóth Sándorné Fót 2 P, Rémy Józsefné Győr 4.80 P, Mészáros László Magyarkeresztur 5 P, Mikó Józsefné Káptalanfüred 2.40 P.

OLVASSUK A BIBLIÁT

A kegyelmei nyert ember. . .

Június 7. — Másokkal szemben. — Ap. csel. 4, 32—37. Isten kegyelme nem pusztán felmentő szó, nem is eljövendő életre szóló ígéret, amelynek e földi élethez semmi köze nincs, hanem élet. A kegyelmet nyert ember életében minden megváltozik. Helyes viszonyba kerül embertársaival szemben. A hívők nem álmodozó emberek, akik e földi életnek kérdésein túlteszik magukat. Ellenkezőleg, ők akik megtapasztalták Isten kegyelmét, nem tehetnek mást, mint hogy felveszik testvéreik ügyét. Szent, felelősségteljes aggodalom tölti el szívüket, hogy egy is el ne vesszen közülük.

Június 8. — önmagával szemben. — Ap. csel. 20, 24. Kemény, szigorú. Nem csinál bálványt, zsarnokot a saját énjéből. Nem a maga érdekeit nézi, hanem azt, hogy szolgálhasson Annak, akinek kegyelme által megmentetett. Nem világmegvető, önmagát sanyargató, korbácsoló aszkéta, hanem szeretet által megragadott ember. Olyan felszabadult rabszolga, aki szabad-sorsát azzal hálálja meg, hogy önként, örök szolgaként felszabadítójának a szolgálatába szegődik. Ez a szolgálat néki jutalom, kitüntetés, életcél és boldogság. A csak magukat féltők kívül állanak a kegyelmen.

Június 9. — A bűnnel szemben. — Róm. 7, 18—25. Nem áltatja magát. Nem igyekszik tompítani a bűn erejét, hanem látja szörnyű valóságát. Azért jut sokszor zátonyra a nagy tűzzel megindult keresztyén élet is, mert nem számol komolyan a bűnnel. Olyannak minősíti, mint amellyel az emberi jó szándék is megbirkózhat. Góliát elbizakodottságával indul a harcba, ezért elbukik. A keresztyén leszámolt az ellenséggel, miként Dávid, ő is felülről várja a segítséget. Győzelme ezért bizonyos.

Június 10. — A megpróbáltatással szemben. — I. Kor. 10, 10—14. Az Isten kezének segítségét mindig többnek látja, mint a szenvedést. Nem zúgolódik szenvedése idején, hogy méltatlanság esett rajta. Tudja jól, hogy az igazság az ő teljes elítéltetését kívánná, de Isten nem akarja a bűnös halálát. Nem rajongók, akik csodálatos örömmel meg tudják csókolni Isten ostorát, hanem megvilágosodott emberek. Tudják, hogy erejök felett való szenvedés a kárhozat, a pokol kínja, ebből azonban már kiszabadította őket Isten, hogyan hagyná hát elveszni őket a földi életnek sokkal kisebb szenvedései között.

Június 11. -— Az Istennel szemben. — I. Kor. 15, 9—10. Alázatosan bevallja, hogy mindent Istentől kapott. Nagyon általános az Isten előtt való alázatoskodás. De ez sokszor vagy a koldusnak számító, vagy a farizeusnak a maga dicsőségét kereső alázatossága. Az egyik a maga nyomorúságának mentségeket keres, a másik a maga szerencsés helyzetében a maga érdemeit ismeri fel. A keresztyén élet legkeményebb leckéje megtanulni ezt: mindent kaptam! Ezt kerülik meg sokan, azért tud olyan utálatossá lenni a felfuvalkodottság és gőg a keresztyének életében is. Ezekre Isten megaláztatása vár.

Június 12. — Az élet javaival szemben. — I. Tim. 6, 6—10. Drága ajándék