Harangszó, 1942

1942-05-10 / 19. szám

152 “ HÄR'ÄNGSZÖ 1942 m2]as Tö. ezen lap által mindenkor vigasztalást, bátorítást és lelki táplálékot nyerünk. Fogadják mindnyájunk háláját és köszönetét eme kedves megemlékezé­sükért. Nagyon jól esik látni azt, hogy anyaszentegyházunk nem feledkezik el mirólunk és még most is szeret minket, habár távol is vagyunk tőle. Igyekezünk mindenkor arra, hogy hű gyermekei ma­radjunk őneki. Olyan jó volt egykor odahaza kebelén élni. Eszünkbe jut sok­szor az az ének: „Isten felséges ado­mánya, vallás, te vagy legjobb hívem.“ Vágyódunk most is arra a kebelre: pi­henni. Hogy mikor fog ez elkövetkezni, azt nem tudjuk. Szeretettel felkérjük Testvéreinket, hogy időközönként küld­jenek egy-egy fohászt Istenhez, hogy minél előbb hozza helyre a békét, hogy mi minél előbb hazakerülhessünk, mint hazánk győztes gyermekei. Köszönetünket és hálánkat megismé­telve, maradunk továbbra is hű testvéri szeretettel a távolból. Erős vár a mi Istenünk! Litauszki György honvéd. Kelemen Mihály őrvezető. OLVASSUK A BIBLIÁT A mennybemenetel ianuságtétele. Május 10. — Jézus művét befejezte. Luk. 24, 44—49. E hétnek a középpont­jában Jézus mennybemenetelének ünne­pe áll. Az emberi értelem számára meg­foghatatlan csoda, a hit számára azon­ban boldog bizonyosság. Krisztus el­végezte a munkát, amelyet rábízott az Atya. Kijelentette akaratát, örök szere- tetét. Isten elfogadta a golgothai keresz­tet váltságul a mi bűneinkért. Nem kí­ván más elégtételt. Elhunytaknak, élők­nek, ezután születendőknek irgalommal megkegyelmezett. Május 11. — Ellenségét legyőzte. — János 12, 27—32. A mennybemenetellel világossá lett, hogy Krisztus az ős ellen­ségen végleges diadalt aratott. Árulást, meggyalázást, kitaszíttatást, kereszthalált szenvedett el. Legbensőbb hívei, a tanít­ványok is úgy látták, hogy minden el­veszett. A véres küzdelem azonban az ő győzelmével végződött. Mennybemene­tele híveinek is diadalünnepe. Hirdeti, hogy számunkra még tart a harc, a sá­tán félelmes és rettenetes, de olyan el­lenség, amely halálos sebet kapott. Csak megállani, csak kitartani! Harcunk ki­menetele nem kétséges! Május 12. — Uralmat a kezébe vette. Zsid. 1, 1—3. Égen és földön övé a ha­talom! Idegenül hangzik e világban, ahol annyi istenellenes törekvés van, hol fé­lelmes erők törnek Krisztus ellen. A hívő ember azonban a gonoszság legsötétebb órájában is tudja, hogy az ő kezébe van letéve az élete. Az egész világ üdvös­sége Ötőle függ. Hatalmát bebizonyítja mindenütt, ahol igéje és Lelke előtt megnyílnak a szívek. Hódító hatalma diadalmasan nyomul előre, míg minden térd meg nem hajol az ö nevére. Május 13. — Övéinek hajlékot készít. Ján. 14, 1—3. Az Ö örök országában. Mi lenne az élet mennyország nélkül? Céltalan bolyongás, amelynek a végén ott van egy rémes összeomlás. Akkor az élet küszöbén, minden emberi bölcső felett sírni és jajveszékelni kellene két­ségbeesetten. miért is .szillettél?! Egy átkozott küzdelem, azután halál vár reád! Így is lenne, de nékiink Krisztu­sunk van a mennyekben. Hajlékot készít a számunkra, örömben, bánatban egy lehet az énekünk: „haza vágyom“. Május 14. — Szentleiket ad. — Ján. 16, 7. Nem könnyes szemekkel nézünk a mennybe távozó Jézus után. Elmenete­léhez egy drága ígéretet fűz. és ez nem egy messze jövőben megvalósuló re­ménység csupán, de már beteljesedett valóság: övéinek Szentlelket ád. Nem tapasztalod a Lélek áldását magadon, eletedben? Ne. méltatlankodj, ne ess két­ségbe, mert ö neked is megígérte. Nem egyszer kínálta fel már. Nem ö az oka, hogy a Lélek hiányában vagy. Engedet­lenségeddel magad némítottad el Szent- leikének szavát, oltottad meg erejét. Várjad hittel, kérjed kitartással! Május 15. — Népének szószólója. — Ján. 17, 19—21. ö az ..elsőszülött Fiú“ közbenjár, e földön küzdő sok test­véréért. Nem mered megnyitni szádat imádságra. Ö már régen esedezik éret­ted. Még olyan nyomorultnak látod ma­gadat, ö már elkészítette az Atya szívét a te elfogadásodra. Mennyi biztonságot ad az minékünk, ha valamely ügyünk­nek szószólója van. örvendezzünk, mert legnagyobb ügyünknek, üdvösségünknek hatalmas szószólója, képviselője van. Május 16. — Dicsőségében fogadja övéit. — Kol. 3. 4. Dicsősége a mi dicső­ségünk. Már most részesei vagyunk, de el van rejtve még. Csak az Ö megjele­nésével lesz nyilvánvalóvá. A hivő ember azonban már itt a földön benne él. Ist­ván vértanú, amikor összeesett a rá­zuhogó kövek alatt, az Isten jobbián ülő Krisztust látja és néki ajánlja lelkét. A haldokló Luthernek is ez az utolsó fo­hásza. Krisztus megváltottjai e világ nvomorúságán túl ezt a dicsőséget lát­ják. Küzdelmük ereje, életük célja ez: Krisztus az Atya jobbjára ült, hogy min­ket fogadhasson az ő dicsőségébe. Rőzse István. KARC OL ÁTOK Vádoló Kérdés. Egy katona írja a harctérről édesanyjának: ,,Valamit, kedves anyám, meg kell kérdeznem tőled itt, ahöl az örökkévalósággal állok szemben. Jól tudom, hogy egy gyermeknek sincs joga anyját számadásra von- ív. Nekem sem szabad, nem is aka­rom. De meg kell kérdeznem tő­led, édes kedves anyám, hogy te, aki annyi szépre és jóra tanítottál, akinek köszönhetem, hogy ember vált belőlem: miért nem tanítottál meg imádkozni? Itt kinn a harc­téren tálálkoztam csak az élő Isten­nel. Miért csak itt? Ha elesem, az én Uram Jézus Krisztus békességé­ben halok meg. De anyám, kedves egyetlen anyám, viszontlátjuk-e egymást az örökkévalóságban?" * 'Anyák nap ján megkérdezzük: édesanyák, nem hangzik felétek is ez a vádoló kérdés? HETI KRÓNIKA A Magyar Távirati Iroda jelentése alapján közöljük: Hitler és Mussolini Salzburgban találkoztak és időszerű kér­désekről tárgyaltak. — A szovjet-arc- vonal déli szakaszán győzelmes harcot vívnak magyar gépesített csapataink. — Madagaszkár szigetén harc folyik az angol és francia csapatok között. — A szovjet súlyos veszteséget szenvedett északon, a lapp-földön. — A németek nagyhatású megtorló támadásokat intéz­nek Anglia városai ellen. — Távolkele­ten a japánok bevették Mandalay váro­sát. Ezzel elvágták Kínát szövetségesei­től. Burma elestével megnyílt az út India felé. Burmában á bennszülöttek meg­támadták a visszavonuló angolokat. A japán Csapatok benyomultak Kínába. — Kormánvzóhelyettesünk tényleges kato­nai szolgálatra bevonult a vadászrepü­lőkhöz. Tízéves erdélyi munkaprogramot jelentett be Kállav miniszterelnök Kolozs­várott. A képviselőház megkezdte a hadi- kölcsönök valorizálásáról szóló törvény- javaslat tárgyalását. 17 FftYHÉZI ESZTENDŐ Mennybemenetel ünnepe. Kol. 3 : í—4. o. Mindig szomorú, mikor eltávozik va­laki e földi életből. A mennybemenetel mégsem a szomorúság ünnepe. Jézus dicsőségbe távozik. Ott vár rá jutalma. Most valósul meg az uralma. Távozása előtt ezért hangzik missziói parancsa. De nemcsak a parancsot adja, hanem övéi előtt az igazi életutat is mutatja. Felfelé kell menni! Az igazi életcélt je­löli meg. Az odafelvalókat kell keresni! Sokszor elfeledkezünk erről. Lefelévivő útakon járunk. Csak a földiekkel törő­dünk. Lefoglal a világ, a földi élet. Pedig ott vár az igazi élet. Ez a földi élet is csak annak fényében nyer jelen­tőséget, célt és értelmet. A megdicsőült Krisztusban van elrejtve a mi életünk. Azért az odafelvalókkal törődjünk! Adjunk hálát: Hogy Krisztus, aki értünk szenvedett, meghalt és feltámadott, mennybemene­telével az Ő dicsőségéhez jutott. Hogy királyi uralmát az Atya jobb­járól gyakorolja és övéit hű szereteté- vel vigyázza és pásztorolja. Könyörögjünk: Hogy támogasson Szentleikével örök célhoz vezető útunkon, hogy a világ, ez a földi élet gondjával és bűnével tőle el ne szakítson. Hogy áldja meg misszionáriusaink munkáját, akik parancsának engedelmesi kedve népeket őhozzá vezetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents