Harangszó, 1942

1942-04-26 / 17. szám

HARANGSZÓ 1942. április 26. T3? A gyenesdiási Leánynépföiskola hallgatói rendeletet, hogy május elsejével vala­mennyi iskolát bezárják és minden 14— 18 éves gyermek, fiú és leány mezei, erdei munkára vonul be... És nem utolsósorban hős minden finn édesanya. Finnország születési statisztikája még sohasem volt olyan jó, mint éppen nap­jainkban, a lelkészi hivatalok sohasem vettek fel annyi házasulásra jelentkezőt, mint most. A finn nép megértette az idők szavát: ha élni akar és meg akarja őrizni szabadságát, függetlenségét ott északon, akkor egészséges és becsületes utódokra van szüksége. — Az elmúlt ősszel és télen már fel­tűnően meggyengültek a szovjet-bomba- támadások. A polgári halottak száma egész Finnországban nem haladja meg a százat sem! Közellátás? Ha sortállanak is élelmiszerekért, zokszó nélkül teszi mindenki, mgrt tudja, hogy ha kevés is az élelem, talán nagyon kevés, mégis a mindennapi odakerül az asztalra. A lották pedig többet és jobban dolgoz­nak a nemzetmentő, közös célért, mint nem egy más államban a férfiak. — Mint teológus találtam meg mind­ennek a csodának magyarázatát. A lé­lek egyensúlya, a hitélet fenntartása Finnországban a legelső állami feladat. Minden zászlóaljnak külön papja van a fronton; a lelkészek együttharcolnak hí­veikkel. Mikor most hazaindultam, bol­dog érzés töltött el, hogy én is a finn­ugor népcsaládhoz tartozom. Büszke va­gyok rokonaimra. (M. É.) Látogatás a gyenesdiási Leány- népfőiskolán. Régóta adósa vagyok ezzel a cikkel annak a 29 leánynak, aki a Balaton mel­letti Gyenesdiáson a leánynépfőiskolai tanfolyamot hallgatja. De adósa vagyok a szüleiknek is, akik őket a távoli ott­honból ideküldték s most naponként vár­ják a jóhírthozó leveleket tőlük. S nem utolsó sorban annak a leányseregnek is, amely a múlt évben az első leánynépfő­iskolán volt Kapernaum táborozó serege s amelynek minden tagját----úgy gon­dolom — most is odaköti az ottöltött idő sok drága emléke. Napsugaras tavasz hinti .fényét a Ba­latonra és a körülölelő zalai partokra. Tavasz van. Alig várom, hogy Kaper- naumban a mi magyar evangélikus élet­tavaszunk egy darabjával, ezzel a csicsergő, mosolygó, napsugaras kedvű leánysereggel találkozzam. Már a vonatról látom, kitárt abla­kaival üzeni a ház, hogy élet lük­tet benne. Alighogy végigmegyek az úton s befordulok a keresztnél a szőlőn átvezető útra, boldogan köszönt felém 29 leány mosolygó tekintete. Ismerkedünk. Beszélgetünk. Meg­kérdezem, hová valók, hogy érzik magukat? Minden kérdésemre mo­solygó arcok felelnek. — Azután a népfőiskola vezetőjével, Veöreös Imre nagytisztelétű úrral és ked­ves feleségével, a „tisztelendő né­nivel“ beszélgetünk. Elmondják, hogy a 29 leány 23 anya- és leány- gyülekezetből jött Dunántúl minden vi­dékéről, sőt van egy Nyíregyházáról és Csongrádból is. A kilenc hétre tervezett népfőiskola március 10-én nyílt meg istentisztelettel. Azóta serényen folyik a legkülönbözőbb irányú, de egy célt szolgáló, jó evangéli­kus magyar honleányokat nevelő munka. Végignézem a szobáikat. Igazán nag- szerű elhelyezés, példás rend, ragyogó tisztaság mindenütt. A leányok maguk takarítanak, naponként a különböző ház­tartási munkákban Ilona nővér irányítása mellett más és más beosztás szerint foglalatoskodnak. A reggeli áhítatokat is ők végzik, öt naponként a közbiza­lom gazdaasszonyt választ közülük. Van külön krónikásuk, aki megírja a fonto­sabb eseményeket. Egyik leány új ruha­félét mutogat. Most látom, varrógépjük is van. Szabást; varrást is tanulnak. Bi­zalmasan megsúgják, hogy a záróünne­pélyre magyaros ruha és kézimunka ki­állítást akarnak csinálni. Igazán gyakor­lati életre nevelés folyik itt! De nézzük a tantervet. Bőven van itt elmélet is. Csak győzzék ennek feladatait végezni. Egész kis egyetem. Evangé­liumi, egyházi, gazdasági, magyarsá­gunkkal, mindennapi ismeretekkel fog­lalkozó tárgyaik vannak. Van önképző­körük is. Erre — úgylátom — büszkék is. Az egyik leány boldogan meséli, hogy legközelebbi gyűlésüket a finn testvérek­nek szentelik. Egyébként a programot teljesen ők állítják össze. Igazán ked­ves lenne végighallgatni. Kár, hogy ak­kor'már nem lehetek közöttük. Most látom, micsoda öntevékenység folyik ezen a népfőiskolán. S mindenki mindent boldogan, mosolyogva végez. Jézus Krisztus tud ilyen örömöt adni, mikor megérinti az ember szívét. Itt is ö jár s naponként megérinti a fiatal leányszíveket. Gyorsan röpül az idő. Mielőtt elbú­csúznánk, megkérdezem: mit üzennek a Harangszó olvasóinak? írja meg — hang­zik a válasz — hogy jól vagyunk és Ka- pernaumban sok áldást kapunk. Amikor repül velem a vonat és tá­vol ködében elmosódik Kapernaum képe, gondolatban még mindig ott járok. Sze­retném mindegyiknek lelkére kötni: Az áldást azért kapjátok, hogy családotok­nak, egyházatoknak, hazátoknak nagyobb áldásává váljatok! L. I. FÖLFELÉ*) Ha e világon te vagy az az árva, Ki ölelésre keblét sose tárja... És fut előled minden földi kincs, Csak arra, arra, fölfelé tekints! Ha összetörve hordozod, a jármot, És vérebek közt életed lejárod, Kezedbe reszket a méregkehely ... Csak arra, arra, fölfelé figyelj! Ha, kit szerettél játszva, mosolyogva Harminc ezüstért vígan odadobna: Véres ajakkal bosszút ne kiálts... Csak arra, arra, fölfelé vigyázz! Ha felkínálod szent ügyért az élted És hantodon bur jánt fakaszt a végzet A nyugovásod más lesz odalenn? Ne hidd, a lelked egekbe viszen! A boldogságot ne keresd. Hiába Sietsz lihegő mellel itt utána. Sorsunk a földön bánat és sírás .. A mélységből csak fölfelé kiálts! *) Mutatvány néhai Szántó Róbert „Hazavágyom“ c. most megjelent vers­kötetéből. Egészségvédelem. Irta: Dr. Ittzés Isi gmond. fFolytatás.) Az épület belsejének a padlószintig történő feltöltéséhez altalajból nyert tel­jesen tiszta és tökéletesen száraz földet, lehetőleg homokot használjunk. Erre nem alkalmas a talaj felső, humuszos rétege, mert korhadó szerves anyagokat tartalmaz és kigőzölgésével megrontaná a lakás levegőjét, de ugyanezért nem alkalmas a tökéletesen ki nem égett sa­lak sem. A helyiségek feltöltését a tető­zet elkészülte előtt nem tanácsos el­végezni, mert a csapadékvíz átáztathatja a töltést. Az így átázott földtömeg töké­letesen még évek múltán sem tud ki­száradni, nedvessé teszi a lakást, elkor- hasztja a padlót s gombásodás megindí­tója lehet az épület faalkatrészeiben. Tisztaság szempontjából ugyanily kö­vetelményeket kell támasztanunk azzal a töltőanyaggal szemben is, amit a meny- nyezet felett lévő ú. n. födémtér kitöl­tésére használunk, hogy az emelet, ille­tőleg a padlás felé elszigetelje meleg, hideg és zaj ellen a földszintet, több- emeletű háznál az egyes emeleteket. Ennek a töltőanyagnak ezenkívül tűz­biztosnak is kell lennie. Töltőanyagnak ne használjunk lebontott régi házakból származó épülettörmeléket, mert vele különféle rovar, gomba és szenny > jut­hat be az új épületbe. A födémet nem tanácsos tisztán betonból készíteni, mert a beton jó hő- és hangvezető. Lakószobák, irodahelyiségek padlója készüljön száraz fából. Legalkalmasabb Az ének a szomorú ember legjobb orvossága, melytől a szív újra megbékél, feléled és megújul. LUTHER.

Next

/
Thumbnails
Contents